2019. december 31., kedd

Új év küszöbén

"Ahány lába
- mert nem dőre -
éppen annyi adománya
az új esztendőre:
minden napra jut 1-1,
a sok kicsi sokra megy."

(Weöres Sándor: Ujjé!-vi mese - részlet) 



Egy éve ilyenkor nagy-nagy örömmel készülődtem arra, hogy az új esztendő kezdetén elindítsam blogomat. 2019 volt Weöres Sándor halálának harmincadik évfordulója, ezért választottam az indításnak az év első napját. 

Az elhatározás, hogy blogot indítok sokáig, hónapokig érlelődött bennem. Főiskolai tanárom, Lőcsei Péter dedikálta nekem a könyvét 2018 augusztusában, és vérbeli tanárként fel is keltette érdeklődésemet. A hosszú hetek alatt, miközben könyvét, könyveit olvastam, munkájába betekintést nyerhettem, elhatároztam, hogy a magam eszközeivel én is igyekszem a sokoldalú költő, író, műfordító életművét megismertetni. Folyamatos segítségéért máig hálás vagyok.  Célom az is volt a bloggal, hogy ne csak ismereteket közöljek, hanem gondolkodásra késztessek: fontosnak tartom, hogy az olvasók élményei, tapasztalatai is helyet kaphassanak egy-egy hozzászólásban. 

A munkálkodásom során egy jelenség mindenképpen visszatért: az ismert WS-sorok új élettel, új jelentéssel teltek meg. 

Nem volt ez alól kivétel a bejegyzés kezdetén olvasható verscím sem.. Gyerekként csupán a hangutánzást, játékot láttam a címben, azt, hogy az évkezdetre utalna, nem. A figyelmesebb olvasás újabb jelentésre hívta fel a figyelmet. 

Mit adott még a blogírás? Az olvasás, írás által kézzelfogható többlettudást. Bizony a "sok kicsi sokra megy" - ami pénzintézetben dolgozó édesapám által hozott gyerekkori reklámanyagokat is az eszembe juttatja -, a minap abban öltött testet, hogy gyerekkorom verseskötete, a Nefelejcs költőit most már ismerősökként köszönthetem. A nevek a címek fölött megteltek élettel: tudom, hogyan kapcsolódnak a gyerekirodalomhoz, hogyan, miként találkozhattak Weöressel, legyen szó Takáts Gyuláról, Hajnal Annáról, Orbán Ottóról, Zelk Zoltánról. 


Bízom benne, hogy a háromszázhoz közelítő blogbejegyzés Önöknek is segített. Örülök, ha megosztják élményeiket. 



Kedves Olvasó! 

 Mit adott Weöres művészete az életéhez, mindennapjaihoz? 


Weöres szobra Szombathelyen - saját fotó

©️ Dr Stareczné Kelemen Éva


2019. december 23., hétfő

Karácsony közeleg

"Nől a dér, álom jár
hó kering az ág közt
karácsonynak ünnepe
lépeget a fák közt."


Weöres Sándor rengeteg versében utal a természetre. A fent idézett vers közismert.

A következő sorok talán kevésbé, mégis érdemes megismerkedni velük.

"A hóból már alig maradt,
ami van még csupa sáros.
Pennám, fogj egy gyöngymadarat!
Legyen tarka, februáros.
  " (Weöres Sándor: Így élek Csöngén (Forrás: https://epa.oszk.hu/00000/00022/00560/17512.htm)


Bár a két idézetet talán csak a tél jelenléte köti össze, tágabb asszociációval, a címből kiindulva mást is felfedezhetünk.

Karácsonykor legtöbbször az utunk hazavezet. Az is jó, ha bensőnkben találunk otthonra, azaz megleljük a békét.

Ha a kedves Olvasó a karácsony vallásos tartalmát is magáénak érzi, bátran ajánlom olvasásra Weöres: Betlehem című versét.


Áldott karácsonyt!

©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

Kinek írt Weöres verset?

A mai nyári rövid blogbejegyzésben arra buzdítom a kedves Olvasót, hogy bátran lapozgasson Weöres-kötetében, és fedezze fel, kinek írt verse...