1. A Rongyszőnyeg darabjait Weöres Kodály Zoltán kérésére írta, s a cím alatti zárójeles kifejezés: Dalok, epigrammák, ütem-próbák, vázlatok, töredékek így nyer értelmet.
2. A szövegek általában dalok, népdalok ritmusát vették alapul, a Galagonya esetében az Országúton hosszú a jegenyesor című katonanóta volt az alap, melyre Weöres is hivatkozott.
3. A kép, a galagonya vöröslő színe egyszerre jeleníthet meg csöngei emléket, vagy bibliai motívumot: a csipkebokor izzását.
4. Kenyeres Zoltán szerint a vers egyszerre az említett katonadallam ritmusának hordozója, és egy japán tanka vers (öt rövid sorból álló rímtelen versforma) motívuma: éjjel gurulni kezd egy ördögszekér, lánnyá változik, nyakába kapja a szoknyáját, és sírva fakad. Így találkozik egy magyar katonanóta egy japán motívummal.
5. A vers az 1943-ban kiadott Meduza kötetben található, melyet a Diárium című folyóirat jelentetett meg.
6. A vers bravúrjához tartozik, hogy szimultán verselésű: egyszerre ütemhangsúlyos és időmértékes.
7. A vers egyetlen komplex költői kép. Az első része szinekdoché, a "zúg a tüske" pedig metafora (bár az előbbi, helyettesítéses gondolatmenetet figyelembevéve szerintem inkább metonímia.)
8. A 'magába' mint a magányt kifejező szó egyben az ember magányosságára is utal.
9. A ritmusváltás is mutatja, hogy változás lesz: a "Hogyha a Hold rá" sorral.
10. Az alárendelés és a feltételes jelleg segíti az új tartalmi viszonyt: a galagonyabokorra szálló holdfátyol képét.
Az elemzés még felvet számos szempontot, így az érdeklődők számára ajánlom az eredeti tanulmány elolvasását.
 |
| Centenáriumi mozdony - saját fotó. |
FELHASZNÁLT IRODALOM
Szabó Endre: Weöres Sándor költészetének értelmezési lehetőségei az iskoali oktatás-nevelésben, In: Magyartanítás, 2000. 4. szám 14.-23. old
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése