Egy tanulmányt olvasva tudhattam meg, hogy már 1930-ban is küldött Babitsnak műfordítást, méghozzá óegyiptomi töredékekről.
A Babitsnak írt levelek között szerepel olyan is, melyben azt taglalja, hogy a zenei műfajokat hogyan szeretné verseiben megjeleníteni, számára mit jelent egyik vagy másik műfaj. Láthatjuk tehát, hogy nemcsak kiváló formaérzékű, de egyszersmind roppant tájékozott, irodalmi szempontból művelt fiatal volt Weöres. Ezen talán csak az első pillanatban csodálkozunk: ismerjük neveltetését, olvasmányélményeit. Ilyen háttérrel egyáltalán nem meglepő, hogy már korán megmutatkozik tehetsége az irodalomkritika iránt is.
Az, hogy az irodalmat rendszerben látja, már egy megmaradt dolgozatából is kiderül.
Kedves Tanárok! Ki ritkábban, ki gyakrabban találkozik tehetséggel. A tanév kezdete előtt érdemes arra hangolni a pedagógus szívet-lelket, hogy diákjaink között sok a tehetséges. Talán nem abból a tantárgyból, amit mi tanítunk. Talán még senki sem látta a tehetségét, olyan zárkózott, lusta, iskolából elkéső diákkal van dolgunk, akit nemhogy dicsérni, bátorítani is nehéz. De kell, szükséges megtalálni a módját. Ehhez kívánok sok erőt, ötletet, türelmet, derűt!
Weöres, a diák. A képet Lőcsei Péter engedélyével és szíves hozzájárulásával közlöm. |
FELHASZNÁLT IRODALOM
Sípos Lajos: Adalékok Weöres Sándor pályakezdéséhez 663-667. old
In: Irodalomtörténet, 1971. Szerk. Nagy Péter 3/53. évfolyam
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése