A hallgatás, félreállítás évei, műfordítások idegenből magyarra, magyarból idegen nyelvre

Weöres Sándor az 1940-es évek végén megházasodott, nászútra, mely egyben ösztöndíjas tartózkodást is jelentett, Olaszországba, Rómába mentek Kardos Tibor a Római Magyar Akadémia igazgatója jóvoltából. Fontolgatták, hogy nem térnek haza, de aztán mégis Magyarországra jöttek vissza. A költészet, alkotás szempontjából felemás idők jöttek.

Rómában - A csöngei emlékházban készített fotóm. 

"Feleségével és számos pályatársával együtt kiszorult a nyilvánosságból. A hallgatás éveit részben hasonlóan élték át. Volt, aki szótári munkában vett részt; mások lektorként, korrektorként, műfordítóként, dramaturgként, tanárként, hivatalnokként dolgoztak.

Weöres elsősorban fordításaiból élt. Számára ez többnyire mást jelentett, mint a gályapadból laboratóriumot teremtő Németh Lászlónak. Ez részben eltérő alkatukból, részben megbízatásainak eltérő minőségéből fakadt. A Tanu egykori szerzője és mindenese többek között az Anna Kareninát, Tolsztoj önéletírását és Goncsarov Oblomovját ültette át. Weöres a kínai klasszikusok és más jelentős alkotó mellett könnyen felejthető, a pillanatnyi politikai érdekeket kiszolgáló szerzők műveiből is többet kapott. Mivel általában nyersfordításokból dolgozott, inkább stilizátornak, nem műfordítónak tartotta magát. A kétségkívül fontos átültetések mellett bőségesen akadnak „futószalagon készült” gyengébb kísérletei is. Ugyanakkor nem feledhetjük, hogy ez idő tájt jelent meg Po Csü-ji verseinek fordítása.¹⁷ Ekkor adták ki Csü Jüan-kötetét¹⁸ és A tigrisbőrös lovagot.¹⁹ Jórészt erre az időre esik válogatott fordításainak csaknem 900 oldala.²⁰

Tudomásom szerint eddig nem készült olyan bibliográfia, amely feltárta volna Weöresnek a folyóiratokban, újságokban, antológiákban megjelent verseit, fordításait." (Lőcsei,2016)

Weöres Sándornak négy tekintélyes méretű és oldalszámú fordításkötete van.  Rómában Kardos Tibor kérésére Dante Isteni színjátékát fordította, aztán később még sok mást is, melyről később lesz szó.

Egy irodalmi adatbázis azonban összegyűjtötte Weöres idegen nyelven megjelent verseit. Érdemes belenézni.

https://www.magyarulbabelben.net/works/hu-all/We%C3%B6res_S%C3%A1ndor-1913

FELHASZNÁLT IRODALOM

Lőcsei Péter: Költők a hallgatás tornyában - Weöres-mozaikok XXXIII. Vasi Szemle, 2016.

©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

Mi köti össze őket Weöressel?

A mai nap egy egyszerű képrejtvény megfejtése lesz a feladat. 

A képen számos híres művész nevét látjuk. De vajon hogyan kapcsolódnak ők Weöres Sándorhoz? 

Jó játékot kívánok! 

©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

Kosztolányi Dezső és Weöres levelezéséből

Ma Kosztolányi Dezső születésnapja van: 1885-ben látta meg Szabadkán a napvilágot.

Weöres Sándor 1929-ben kapta első, általunk  ismert, fennmaradt levelét tőle, mesterétől. Ebből megtudhattuk, hogy személyesen is találkoztak már. Weöres a verseit vitte el, s mutatta meg neki, melyre így válaszolt: "Utálom az atyáskodást, de valami atyai érzés mozdult meg bennem, mikor átfutottam a kézirataidat: az ifjú Rimbaudra gondoltam, s látva gazdag jelenedet, mohón vágytam biztosítani jövődet is. (...) Mindenesetre dolgozz és tanulj sokat. Te, drága csodagyermek, úgy játszol nyelvünk zongoráján, mint kevesen. (1929. IX. 7.- i keltezéssel)

(Domokos, szerk. 2003,24. o)

Természetesen postafordultával válaszolt is a tizenhat éves diák.

"Nappal franciául és kínaiul szándékszom megtanulni. Éjjel írni szoktam: külső és belső körülmények összepaklizása folytán csak éjjel tudtam írni, "(...)Szeretném, nagyon-nagyon szeretném, ha Mester, akire, nem ismerve még, úgy gondoltam, naivan, mint a kisgyerek a Jézuskára, olyan nagyon messze és olyan nagyon közel: egy kis lökést adna nekem itt, jobbra vagy balra. (...)

Nagyon kérem Mestert, írjon erről, ha csak néhány sort is válaszol, és engedje meg, hogy még egyszer megköszönjem, hogy Mester olyan szíves volt hozzám. " (Csönge, 1929. X. 1.-ji keltezéssel)

(Domokos, 2003, 26. o)

A levelezés természetesen folytatódott. Kosztolányi óvta attól, hogy félig sikerült verseket jelentessen meg folyóiratokban. A válaszlevélben Weöres meg is ígérte, hogy tartja magát ehhez. Bár megjegyezte, hogy honorárium nélkül valószínű, hogy falujában fog ragadni. A továbbiakban már verset is küldött, véleményt is kért, lelkiállapotáról is beszámolt. Levelezésük dokumentumai éveket öleltek fel, Kosztolányi kritikát mondott a lapokban megjelent versekről, nem fukarkodott a dicsérettel sem. Weöres pedig kifogástalan polgári udvariassággal köszönte a rá fordított időt, üdvözölte a nagyságos asszonyt, és Ádámot is. A lenti képen pedig a már nagybeteg költőnek gratulált ötvenedik születésnapja alkalmából.

A képek anyagait Lőcsei Péter bocsátotta rendelkezésre. 

FELHASZNÁLT IRODALOM

Domokos Mátyás szerk. : Magyar Orpheusz, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 2003. 

©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

Verskezdemény borítékolva

A mai bejegyzés egy kép köré épül.

Weöres Sándor felötlő gondolatait azonnal leírta. Tervezett, időnként rajzolt, mestere volt a szépírásnak, a különböző ritmusoknak.

 Írt Várkonyi Nándornak rúnóbetűkkel, ismerjük elképzelt birodalmairól a térképvázlatokat. Sokoldalú alkotó volt.

Egy dalrészlet ritmikája a Rongyszőnyegből - és a ciklus címe

Hajnalom kéklő köde foszladoz már.
Gyermek-esztendők koravén magánya,
űrbe-ásító sürü céltalanság,
           lám, hova lettél?

Ágbogas sűrűn vezetett az ösvény.
Most, a fordúlón, üde tájra látok:
ó ti dús völgyben viruló vetések,
           távoli ormok!

(Weöres Sándor: Rongyszőnyeg, 8.) 

A ciklus alcíme: Dalok, epigrammák, ütem-próbák, vázlatok, töredékek

A cím az alcímmel együtt adhat támpontot arra vonatkozóan, mit tartalmazhat a ciklus. A rongyszőnyeg sokféle anyagból szőtt, tarka mintázatú, nem biztos, hogy szabályos, mértani pontosságú, szimmetrikus, hanem egyvelege egy színes forgatagú világnak. Ahogy Takáts Gyula írja: "egy költői műhely verstechnikai kísérletezésének kincsestára." (Takáts, 1944)

Az idézett versrészlet szemmel láthatóan két versszakból áll, sorai szabályosan szedettek, de árulkodó, hogy nem egymás alatt kezdődnek. A magánhangzók a költői szabadságnak megfelelően időnként ellentmondanak a mai (és feltehetően Weöres-korabeli) helyesírásnak, joggal tételezhetjük fel, hogy egy ritmusképlet kedvéért, illetve feltűnhet, hogy nincsenek rímek. Mindez együtt nyomós ok arra, hogy azt gondoljuk: antik verselésű stórfákhoz van szerencsénk. 

- a strófa különleges nyomdai szedése

- szabályos ritmusképlet 

Ütemképlete:
– υ/ – –/ – υ υ/ – υ/ – υ
– υ – – – υ υ – υ – υ
– υ – – – υ υ – υ – υ


– υ υ – υ

(Wikipédia)

- hiányzó rímek. 

Ha a ritmusképletet nehéz fülünknek megállapítani, a beljebb kezdett negyedik sor rövidsége is elég talán ahhoz, hogy felismerjük: ez a negyedik sor adoniszi kólon, egy daktilus és egy spondeus, a strófa pedig szapphói, méghozzá az első három sor miatt, amit szapphói tizenegyesnek nevezünk. A szapphói tizenegyes egy krétikus és egy fejetlen hippónakteus kapcsolata - u - |  o - u u - u - u  . A magyar költészet Horatius nyomán az aiol bázis helyére általában hosszú szótagot tesz és metszetet az ötödik szótag után : 

- u - - -॥ u u - u - u (Szerdahelyi, 157. o)

Szapphói strófaszerkezetű verset a Psyché.ben is találunk. 

FELHASZNÁLT IRODALOM

Meduza: Weöres Sándor verseskötetéről: http://www.dia.pool.pim.hu/html/muvek/TAKATS/takats01415/takats01443/takats01443.html

Szapphói strófa: https://hu.wikipedia.org/wiki/Szapph%C3%B3i_str%C3%B3fa

Szerdahelyi István: Verstan mindenkinek, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994.

 ©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

Vidéki állomás

"Fénylő sinek nyilallnak jobbra-balra,
aszalt mezőkbe szúrva hosszu búval."

"Fényködben áll a hegy-szabdalta távol.
A rejtelmes forgalmi irodából

a messzi tájak híre kicsilingel."

(Weöres Sándor: Vidéki állomás, részletek) EÍ,1. köt. 143. 


A képeket a váci vasútállomáson készítettem. 

FELHASZNÁLT IRODALOM

Weöres Sándor: Egybegyűjtött írások, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1970. 

©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

Gyümölcsoltó Boldogasszony - és az édesanya

Március 25-én szép Mária-ünnepet ül az egyház. Az elnevezés összefügg a szemzéssel és oltással, azaz gyümölcskerti, mezei munkákkal, s a hagyomány szerint Mária foganása is e napon történt.

Weöres Sándort különleges megbecsülés fűzte Jézus édesanyjához, melyről néhány verse is tanúskodik.  Az égi anya-fiú kettősben saját kapcsolatát is látta édesanyjával. A művelt, több nyelven beszélő, szép lelki életet élő, vallásosságban is példaként szolgáló Blaskovich Mária valóban megtestesítette azt az önfeláldozó szeretetet, áldozatkészséget, melyet a fennmaradt levelekben nyomon kísérhetünk. Egy alkalommal például részletesen ír arról, mi mindent küldött fiának, beleértve egy képeslapot is, melyet szeretne viszontlátni - teleírva fia élményeivel. (Lőcsei, 2014, 40-41. o) Másutt a társasági érintkezések fontosságára hívja fel a figyelmet az édesanya.

Nem csoda, hogy Weöres gyönyörű vallásos versben örökítette meg az édesanyja emlékét.

Weöres Sándor: Hetedik szimfónia – Mária mennybementele

(részlet)

Üdv néktek, imába zárt kezek,

szentély boruló fal ívei,

dobozban két sor gyertyaszál,

harmatba merült tíz hattyuszárny,

viruló éj csukott virága. 

(...)

Kóda Csillag-pályák asszonya, Mária, Oltalmazd Máriát, édesanyámat, Szememtől elszakadt útján ne érje bánat.

FELHASZNÁLT IRODALOM

Lőcsei Péter: Weöres-mozaik, Vasszilvágy, Magyar Nyugat, 2014. 

https://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/urunk_megtestesulesenek_hiruladasa__gyumolcsolto_boldogasszony

©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

Kisgyermekek nevelése a költészet szeretetére - mozgással is

Weöres Sándor az a költőnk, akinek verseit a verskedvelők anyukák már magzatuknak is mondogatják, és vannak olyan alkotásai, melyek nagy mélységeket járnak be: időnként bizony az emberi tudás legvégső határait feszegetik filozófiai kérdésekkel.

Magam is annak a híve vagyok, hogy egy kisgyermek már a kezdetektől igényes verset hallgasson. A legkisebbeket a hangzás bűvöli el: az indulatszavak, hangutánzás mind-mind vonzza a figyelmet.

Bölcsődés és óvodás korban már a jelentésre is odafigyelnek a lurkók. Természetesen ilyenkor jó, ha könyveket neves illusztrátorok rajzai kísérik. A hagyományos szép ábrázolásokat érdemes keresni.

A mai korban viszont már mozgás is fontos tanulási csatorna. Milyen jó, hogy vannak tematikus játszótereink, így egy olyan is, ami a Bóbita nevet viseli.

A következő hivatkozásban az első játszótér az, amit Weöres verse ihletett. Nézzék meg a képeket, idézzék fel a verssorokat! Most, hogy egyre jobb az idő (Sándor meghozta a meleget), érdemes meglátogatni ezt a játszóteret! (Többféle tematikus játszótérről is olvashatunk. 

https://www.csaladinet.hu/hirek/szabadido/programajanlo_(csaladdal_gyerekkel)/24851/az_orszag_legmesesebb_jatszotereinek_gyujtemenye/?utm_source=babymarketfb&utm_medium=facebook&utm_campaign=bm190321

Itt pedig bővebb leírást is találhatnak csak a Bóbita játszótérről: 

http://minimatine.hu/itt-jartunk-megnyilt-a-bobita-irodalmi-jatszoter/

©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

Hamvas Béla

A híres íróra és filozófusra emlékezünk születése napján.

Weöressel 1944-ben találkozott, és elsőként Medúza című kötetéről írt a Diáriumba.

A kötet kapcsán mester és tanítvány kapcsolatáról írt, szerinte "A nagy utakat az embernek magányosan, egyedül, tanú és közönség nélkül kell megtennie, ismeretlenül és aszkétikusan; a nyilvánosság előtt fejlődni, ha nem is lehetetlen, de már sokkal-sokkal nehezebb.

Aki mellé a sors Mestert rendelt, annak ilyen kérdése nincs. A Mester tudja, hogy mikor szabad, mikor lehet, és mikor kell a nyilvánosság elé lépni - mikor bírja meg már a művész a szuggesztív arcot, amit a nyilvánosság reá lát.(...) Weöres Sándornak a sors szintén nem adott Mestert. " (Domokos, 1990, 213-214)

Aztán a méltatás folytatódik a kötet verseinek elemzésével. Szerinte a harmadik kötet, a Medúza mondanivalója már egészen komoly.

Weöres elfogadta mesterének Hamvas Bélát. Barátság szövődött köztük, melynek írásos nyomai a leveleik.

Lőcsei Péter közölte könyvében annak a levélnek a szövegét kettőjük között, ami szintén 1944-ben született, tudomásom szerint ezidáig a legelső (fellelt, közölt) levél kettőjük között.

"Kedves Sándorom - , vasárnap délután öt óra van, éppen megfürödtem a patakban, s ez az első nyugodt órám, amióta elmentél. Szerettem volna, ha csak néhány szót is írsz a sok függőben lévő dolog miatt is, amelyek mind nyíltak voltak, mikor elbucsúztunk." (Lőcsei, 2014, 72. o)

A meghitt barátság - hiszen a levél szövege is erre utal - aztán meghitt munkakapcsolattá vált. Levelek, kritikák, kötetelemzések mutatják ezt.

Weöres egyik legszebb köszönetnyílvánítása, vallomása A teljesség felé című kötetének ajánlásában olvasható.

"Hamvas Bélának, mesteremnek köszönöm, hogy megírhattam ezt a könyvet: ő teremtett bennem harmóniát.

E könyv arra szolgál, hogy a lélek harmóniáját megismerhesd, és ha rád tartozik, te is birtokba vehesd. (...)" Weöres, 1994,2000,5.o)

Az első kiadás borítólapja, és belseje, 1945-ből. Illés Árpád tervezte.

A képet Lőcsei Péter engedélyével és hozzájárulásával közlöm
.
adatok forrása: http://muzeumantikvarium.hu/item/a-teljesseg-fele--elso-kiadas-/add_to_order/

E könyvének szövegeit hosszabb ideig csiszolta, szövegváltozatok fellelhetők voltak. A háború után, az ötvenes években nem adhatták ki hivatalosan, gépiratban másolták őket. (Lőcsei, 2014,249.o)

Hamvas Béla méltatta a későbbi köteteket is (Elysium, A fogak tornáca). Barátságuk 1949-ben szűnt meg. Ehhez hozzájárult, hogy megpróbálták hitelteleníteni, eltávolítani őket egymástól.

FELHASZNÁLT IRODALOM

Domokos Mátyás: Magyar Orpheusz, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1990.

Lőcsei Péter: Weöres-mozaik, Vasszikvágy, Magyar Nyugat, 2014.

Weöres Sándor: A teljesség felé, Tericum könyvkiadó, 1994,2000.

©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

Ballada a fekete rétről: verselemzés

Weöres Sándor első három versének a Trilógia címet adta. Az első vers elemzésével együtt itt lehet olvasni a trilógia és a ballada szóról. Ma a harmadik verset veszem górcső alá.

Mielőtt a verset elolvasnánk, koncentráljunk csak a címre: milyen képzettársítást kelt bennünk?

Ballada a fekete rétről: rögtön Mikszáth Kálmán: Az a fekete folt című elbeszélése jutott eszembe.  (A fekete folt egyrészt Olej Tamás lelkiismeretére, másrészt a felégetett fűre utal, ami nem is nőtt ki aztán.)

A fekete szín lehet a :

 h a l á l,

 s e m m i,

n e g a t í v u m,

r o s s z   l e l k i i s m e r e t      kifejezője



kifejezője, de csak a címet tekintve lehet csupán szürreális hatás kifejezője. (Babits : Fekete ország v. ö FEKETEORSZÁG  színházfilm)


A szürrealizmus az avantgárd mozgalmak egyike, valóságon túlit jelent.

Az irodalomban olyan ábrázolást nevezünk szürreálisnak, melyben álomszerűen, gyors változások közepette jelennek meg a költői képek, egymásból, egymásba áttűnve. Legszemléletesebb példája : József Attila: Klárisok című verse.


A bevezető után nézzük meg a verset!


Weöres versére jellemző a gyors mozgás, a pillanatonkénti változás.


A körmenet, az ének, a 'Meghalt az ég' refrén miatt nagypéntekre is asszociálhatunk.

A színek pedig párhuzamba állíthatók érzésekkel, lelkiállapotokkal.


sárga        - sírva

vörös       - vadultan (e kettő esetében még alliterálnak is a szópárok


lila           - bámulva

szürke      - álomban


Ezalatt végig aktív, mozgó képeket láthatunk, meglehetősen sok igével. Tehát elmondhatjuk, hogy a vers verbális stílusú. 

Az álom képzete magában hordozza a megállást, kiépést a valóságból. 

Ezt követi a paradoxon: csendet dalolt. 


A 'mentek' igét felváltja a 'haladt' - eltávolít


köd: kitört a mindenható pillanat. 

A "haladt" igét felváltja a "meredt" (azaz megállt és bámult). A dalnak vége lett. 

Végül egy aktivitást kifejező ige: mentek. De ezt máris követi a 'csendben összeestek ott" - ami fizikai vagy lelki halálra utal. 


©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

Cini és Cina

A kedves Olvasó előtt ismert lehet, hogy Weöres Sándort a rokonok Cinának hívták gyerekkorában. Karinthy Ferencnek szintén volt otthon használt beceneve: Cini. 

Vajon ismerte egymást Cini és Cina? Gyerekként talán nem. De gyerekes viselkedés azért jellemző volt rájuk felnőtt korban, amikor találkoztak: erről szól ez a bejegyzés. 

"Karinthy Ferenc: Róma, 1948 (részlet)

Kardos Tibor nagy álma, hogy a római Magyar Akadémián dolgozó festők, szobrászok alkotásaiból reprezentatív kiállítást rendez, rengeteget fáradozott, ügyködött, szervezett, amíg összejött. Az ünnepélyes megnyitón csakugyan megjelent az olasz művészi élet több híressége, beszédek hangzottak el, utóbb azonban, talán a hőség miatt, nemigen akadt érdeklődő. Igazgatónk mindazonáltal díszes, bőrbe kötött vendégkönyvet fektetett föl, amibe a látogatók bejegyezhették észrevételeiket. Egy álmos délelőtt véletlenül betévedve, Weöres Sanyival fölfedeztük, hogy a pompás mappa teljesen üres. - Itt gyors segély kell! - ébredtünk rá, s különféle kézírásokkal, melyekben kivált Sanyika nagy mester, teljes fél napot szántunk megtöltésére, nem csekély találékonysággal, ezekben ismét költő barátunk leleménye kiapadhatatlan. 

Az első eszerint a praxisát mindenütt hirdető ismert nemibeteg-gyógyász, Dottore De Donato, forrón méltató sorokkal. Utána Giovanna Franco "pittrice di 8 anni" (nyolcéves festőnő) következett, gyerekes ákombákomokkal és neoprimitív kétfejű, háromlábú stb. figurákkal. Majd "Fiume fu sempre italiano e sarà sempre italiano!", vagyis olasz volt, olasz lesz. (...) Ezzel szemben viszont "Csonka Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország!",(... ) Dottore De Donato még egyszer visszatért, elhozva kollégáját, Dottore Finchelsteint, ő se maradjon ki a ritka élményből. Végezetül az ifjúkorunkban bemagolandó, az iskolában imaként felmondandó versike: 

Hiszek egy Istenben,

Hiszek egy hazában

Hiszek egy isteni örök igazságban

Hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen.

Illés Béla

A Szovjet  Hadsereg alezredese

A Vörös Zászlórend kitüntetettje

(A fentieken kívül más szöveg később se került a fóliánsba.)" (Domokos, 1990, 274-275. o)

Eddig a pompás részlet. Az olvasók képzeletére bízom, mennyire nagy volt ebben a történetben az írói szabadság.

(A zárójeles három pontos részek arra utalnak, hogy ez a történet bizony hosszabb, ajánlom megkeresésre az egészet valamelyik könyvtárban.)

FELHASZNÁLT IRODALOM

Domokos Mátyás: Magyar Orpheusz, Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1990

©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

Jékely Zoltán

Weöres Sándor kortársa és barátja 1982. március 20-án halt meg.

Jékely Zoltán,  Áprily Lajos fia, Pasteiner Éva első férje.  Forrás: Wikipédia

Dokumentumok és versek segítségével emlékezem sok évtizedes barátságukra, azokra a tettekre, melyek valóban az egymásra figyelést, egymás értékeinek felismerését és elfogadását, találékony szeretetüket mutatják, emellett természetesen fiatalságuk humorát is.

"A harmadik nemzedékből Weöres szerepelt legtöbbször Babits folyóiratában: 78 tételnyi versén kívül 11 könyvismertetése és 1 vitairata kapott helyet. Jékely Zoltán 20 verset és 2 ismertetést közölt. Mindkettejük köteteiről jelentek meg recenziók. A Nyugatban előbb Weöres Sándor mondta el véleményét az Éjszakákról, két évvel később barátja szólt A teremtés dicséretéről. Az önálló bírálatokon kívül a nemzedéki szemlékben is szóba kerültek. (...) 

Weöres Sándor – Nagyságos Jékely Zoltán egyetemi hallgató úrnak címezett – 1935. május 24-ei keltezésű soraiban már korábbi levelére hivatkozott. Verseket kért tőle, mivel írásainak csak töredékét ismerte (...) 

1935 őszén Jékely Zoltán Takáts Gyulával együtt kereste fel Weöres Sándort, aki Vas Istvánnak számolt be a csöngei eseményekről: a Rába-parti tűzgyújtásról és a pikáns kamaszviccekről. A vendéglátó lakonikus dedikációjú angol-amerikai antológiát kapott ajándékba: „Sanyinak Jékely Zoli Csöngén, 1935. szeptember.” Az ajánlást író barát a búcsúzás élményét is megörökítette Vonatozás című versében, melyet így keltezett: „Csöngéről jövet, 1935.” Az elégikus strófákban említett árva ló, a kicsi lány és a csalit, a sárga ház a szeptemberi napok emlékét idézi." (Lőcsei, 5)

WS feljegyzése a Csöngén őt meglátogató híres emberekről. (Lőcsei Péter hozzájárulásával közlöm.)

A vers itt olvasható, a bal oldalon található tartalomjegyzékben a Vonatozás szóra kattintva azonnal elő is tűnik: 

https://reader.dia.hu/document/Jekely_Zoltan-Jekely_Zoltan_osszegyujtott_versei-760

"Jékely Perc-szonettje egyik költői vetélkedésükre utal: „Erőpróba-szerű játék Weöres Sándorral, amit ő írt ugyane perc alatt, nála talán szintén megmaradt. Az idő kötött volt, a téma szabadon választható.” (...) 

Weöres 1935 októberében Pécsre is meghívta Jékelyt. Decemberben felvetette, hogy Makkai Lászlóval beléphetnének a Számadáshoz. A nagy reményekkel indított tiszántúli folyóiratnak csupán egy száma jelent meg. A sajtótörténeti ritkaságban g. g. [Gulyás Gábor] mutatta be a Korunk antológiát. Néhány oldallal később Kiss Tamás sorolta A kő és az ember értékeit: a versek egységes világképét, a szerző humorát,  bölcseleti mélységét, formagazdagságát.  (...)

Jékely 1936. január 3-án rapszodikus levelet írt Takáts Gyulának. Felidézte csöngei találkozójukat. Elismeréssel szólt közös barátjukról: „te sem vagy még a magány embere. Közülünk Weöres Sanyi az leginkább, melynek ékes bizonyítékai azok a versei, melyekben nyilvánvalóan egy icipici élménymagból terebélyesít csodálatos költeményfát (Az üres szoba pl.).”^{5 (...)}

A Magyar Minervában a harmadik nemzedék több tagja is bemutatkozott. Közülük Takáts Gyula és Weöres Sándor volt gyakori vendég. Verseket, recenziókat is küldtek a pozsonyi lapnak. (...) 

Az Argonautáknak mindössze négy száma jelent meg; (...) Jékely Zoltántól a Sőtér Istvánnak ajánlott Éjféli párbeszéd, Weörestől a Fiatal költő, a Maláj ábrándok és az Egy csokor mellé olvasható. (...) 

Szerb Antal a Korunk antológia kapcsán jellemezte lírájukat. Hatodfél hasábos szemléjének első felében általánosan minősítette a szerzőket. Úgy vélte, nem a közvetlenül előttük járókat, sokkal inkább Babitsot, Kosztolányit, Tóth Árpádot (és talán Füst Milánt) tekintik mintaképüknek. Amikor röviden bemutatta őket, kitért a mesterekre is. A szerzők közül Jékelyt és Weörest emelte ki. Előbbit tartotta a legköltőibb temperamentumnak, aki abban rokona Kosztolányinak, hogy az ő is a tárgyak lírikusa: „Költészete zarándoklás egy elveszített birodalom felé. […] Valóságnak és enyészetnek olvadó és édes harmóniája: ez a tiszta költészet.”⁸ Weöresről a szavak és rímek virtuóz mestereként szólt, aki inkább Babits szellemét idézi. (...)

Makkai László A tanítás problémái sorozat darabjaként adta ki az Új magyar költők II. című antológiát. A nemzedék képviselői (például Jankovich Ferenc, Forgács Antal, Kiss Tamás, Takáts Gyula, Toldalaghy Pál, Vas István) mellett Jékely és Weöres a legtöbb verssel szereplők között található. Előbbitől az Így jött az éjszaka, az Enyeden ősz van, A marosszentimrei templomban, a Gyermeki alkonyat, a Tücsök, a Macskával a hold alatt és a Csillagtoronyban kapott helyet. Weörestől a Valse triste, a Félálom, a Mocsári dal, az Altwien ábránd, a Gyermek dal, a Panaszdal, a Hajnali harangszó és az Őszi éj a mezőn olvasható." (Lőcsei, 2014)

A teremtés dicsérete című kötetet Jékely 1938-ban a Nyugatban méltatta. 

Versek, recenziók, levelek: a barátság megannyi mérföldköve. A legkedvesebb talán Jékely epigrammája Weöresről: "Kis test nagy lelke, mely világba árad/s a zengő csillagok közé dagad:"(Domokos.1990,151 o.)

FELHASZNÁLT IRODALOM

Lőcsei Péter: Tükröződések: Jékely Zoltán, Weöres Sándor és a „botcsinálta nemzedék”, In: Csillagtoronyban

Tanulmányok Jékely Zoltánról

Szerk.: Palkó Gábor, Péterfy Sarolt

PIM Studiolo sorozat

Petőfi Irodalmi Múzeum, 2014. 244. p.

Domokos: Magyar Orpheus, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1990.

©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

Mária-köszöntő

"Csillag-pályák asszonya, Mária,
oltalmazd Máriát, édesanyámat,
szememtől elszakadt utján
ne érje bánat."
(Weöres Sándor: Hetedik szimfónia, Kóda, részlet)

A névben rejlő lehetőség Weöres számára szólni égi és földi édeanyjához. Az égire bízni a földit, a mindig jelenlévő figyelmébe ajánlani azt, aki éppen nincs jelen. Vajon ki van távol? A földi?  Milyen értelemben? Megannyi ellentétes elem gyönyörű harmóniába simulva. 


A képet Lőcsei Péter engedélyével és szíves hozzájárulásával közlöm. 

©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

Köszöntők

"Neved napja közeledtén - a címzett költő lévén - magam is próbálok rímben köszönteni.

A naptár, ez örök vándor

Ott áll, hol ma névnap Sándor.

Legyen az Vác, Sopron, Dorog

Csapjózan vagy nedves torok

Szilárdan áll vagy tántorog:

Éljenek mind a Sándorok! "

(Moldován, 1984, 55. o)

Csatkai Endre leveléből idéztem. A kedves sorokat hosszú prózai írás követi levél formában, melyben megcsillan a barátság szikrája.  

Azt tudjuk, hogy Weöres Sándor tiszteletére versek, méltató levelek születtek még a költő életében. Csorba Győző levele egyike azoknak, amik számomra a legmélyebb barátságot mutatják. 

Nem véletlen, hogy versben is köszöntötte hetven éves barátját: 

"E sótalan gyalog-okoskodást

Sándor kérlek hogy megbocsásd:(...)

ha azt mondom, hogy első kézfogásunk

óta emlék lett bennem minden találkozásunk

Így mostanában vissza-visszatérve

a közös több mint negyven évbe

emlékek rengetegében

bolyongok alva-ébren " 

(Csorba Győző: Weöres Sándornak, részlet)

(Domokos, 1990,553. o)

A korábbi, hatvan éves születésnapra pedig többek között Csukás István írt költeményt, zárósoraival a legnagyobb költők közé emelve őt. 

"S kiknek lábnyomába kívántál itt állni:

kezét nyujtja Ady, Babits, Kosztolányi"

(Csukás István: Weöres Sándor köszöntése, részlet)

(Domokos, 1990,471. o)

Valóban odatartozik. S a nagy elődök tiszteletére ő is alkotott. 

A mesterek, alattuk a tiszteletükre írt sorok Weörestől

FELHASZNÁLT IRODALOM

Magyar Orpheus, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1990

Moldován Domokos, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1984

Sándor napja előtt

Weöres Sándor névnapjára kapott szép, versbe szedett sorokat (erről holnap még lesz szó), és sok-sok rá emlékező, munkássága előtt tisztelgő, verseit, ritmusait felmutató költemény is született azóta.

A mai nap Utassy József versét ajánlom figyelmükbe. Először csak szemléljék meg a link szavait, kicsit álljanak meg és várjanak: hagyatkozzanak a képzettársításra. Aztán érdemes elolvasni a verset a linkre kattintva.

http://www.szozat.org/index.php/lira/tartalom/1751-utassy-jozsef-meleg-zsak

Persze bizonyára a mostani idő, a gyerekdallá, szinte népdallá vált Weöres sorok is teszik, amik az Utassy-vers kezdő soraiban visszaköszönnek, hála a kiváló megzenésítésnek, és a szerencsés témaválasztásnak, mely néprajzi értelemben szintén gazdagítja a mai gyerekeket is.

https://netfolk.blog.hu/2013/03/18/sandor_napjan_magszakad_a_szel

Kívánom mindannyiunknak, hogy a zsáknyi meleget mihamarabb megérezhessük mindannyian!

FELHASZNÁLT IRODALOM

http://www.szozat.org/index.php/lira/tartalom/1751-utassy-jozsef-meleg-zsak

https://netfolk.blog.hu/2013/03/18/sandor_napjan_magszakad_a_szel

Tavasz-ünnep előestéje

"Holnap az ünnep eljön - reggelre az új tövek ünnepe eljön (...)
A  lányoknak és legényeknek födelet ácsolni fogok.
Ünnepkor senkit se érjen zivatar." (WS:EÍ,581 o. I.)


Kedves Olvasók!

Visszavonhatatlanul megérkezett a tavasz, minden tulajdonságával: szeszélyes időjárásával.

A bejegyzés címe egyben egy Weöres-versé is. Vajon a cím alapján mit várunk? Ókori ünnepet?

Keressék meg a verset! De az olvasást ne siessék el, még maradjanak ennél a bejegyzésnél!

No, az antik világ a vers műfajában szerepel, ha ránéznek (és tanultak már Radnótiról - elmúltak tizennyolc évesek), rögtön egyértelmű lesz.

Kicsit álljanak is meg az olvasással: mit tanultak erről a műfajról? Milyen gondolatok megosztására alkalmas a műfaji sajátosságok miatt?

Most olvassák el a verset, hagyják, hogy elragadják Önöket az érzelmek.

Ha van kedvük, számoljanak be róla!

FELHASZNÁLT IRODALOM

Weöres Sándor: Egybegyűjtött írások, Magvető Kiadó, Budapest, 1970. 

©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

Weöres Petőfije

Március 15-én ki más is lehetne Weöreshöz kapcsolódó költő mint Petőfi?

Szombathelyen ráadásul egyszerre is lehet emlékezni rájuk: egyetlen parkban, bár kissé távolabb van egymástól szobruk.
Petőfi áll a talapzaton, kabátját lobogtatja a szél, Weöres nyugodtan ül a padon a macskájával.

 Ha ezeket a szobrokat nézzük, az az érzésünk, olyan két különböző személyiség volt, hogy meg sem értették volna egymást. S a valóságban vajon? Weöres sokra tartotta Petőfit?

Kicsit álljanak meg, gondolkodjanak el arról, hogy mi kötheti össze őket. Először is, sorsukban, életükben van hasonlóság még akkor is, ha más korban éltek.

Weöres első iskolai jutalomkönyve egy Petőfi-kötet volt. Csönge templomában pedig már gyerekként is láthatta a Petőfinak tulajdonított bejegyzést a karzaton.

Az iskolai oktatásáról nem nyilatkozott pozitívan: mindezt más érdekességgel, meg egy kis játékkal a bejegyzés második felében ebben a posztban lehet látni.


Egy felnőtt kori nyilatkozatában megemlíti: egy költőnek sem jó, ha piedesztálra emelik - akkor olyan messze kerül az olvasóktól, hogy le sem veszik a polcról. Minden korszaknak új módon, dialogikus formában kellene viszonyulni nagy költőkhöz. Bizony, ebben sok igazság van. Ha belegondolunk, azokat tudjuk megbántani leginkább, akiket igazán szeretünk.

Weöres írt versparódiát is Petőfi stílusában. Ő tehát őszintén kimondta, hogy mikor milyen érzelmekkel viseltetett iránta.

FELHASZNÁLT IRODALOM

Petőfi helye a mai szellemi életben

IN: Domokos, Mátyás szerk: Egyedül mindenkivel Weöres Sándor beszélgetései, nyilatkozatai, vallomásai,

Budapest, Szépirodalmi Kiadó, 1993

Lőcsei Péter: Szombathelyi emlékpohár, Vasi Szemle Szerkesztősége, Szombathely, 2007,

Lőcsei Péter: Weöres-mozaik, Magyar Nyugat, Vasszilvágy, 2014

Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor „tartalékai” IN: A megértés felé p. 31-36, Pont Kiadó, Szombathely, 2003

Molnár Judit: Petőfi-kultusz Ostffyaszzonyfán In: A megértés felé, p. 37-46, Pont Kiadó, Szombathely, 2003

©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

Pasteiner Éva

A mai nap Pasteiner Iván könyvtáros unokahúgát ismerhetjük meg, aki 1915. március 14-én születet, 91 éves koráig élt. Felvidéki értelmiségi családból származott. Könyvtárosként dolgozott. Első férje Jékely Zoltán volt, akitől 1943-ban elvált, Takács Jenőnek Weöres Sándor mutatta be, ő lett második férje. (Wikipédia)

Pasteiner Éva így emlékezik vissza: "Weöres Sándort én ismertem meg előbb. (...) Úgy emlékszem, hogy első férjem, Jékely Zoltán mutatta be nekem." (Lőcsei, 2014,203) Weöres Sándor "(A)z esetek többségében inkább zárkózott ember benyomását keltette. De néha leplezetlenül beszélt olyan bizalmas, személyes dolgokról, amikkel engem mindig megdöbbentett. " (Lőcsei, 2014,203)

Pasteiner Éva
Lőcsei Péter engedélyével és szíves hozzájárulásával

Weöres Sándor és Takács Jenő Pécsett ismerkedett meg. A negyvenes évek végén Takács Jenőék és Weöres Sándorék is Rómában tölthettek időt. Aztán Takács Jenőék hazatérvén rövid idő múlva elhagyták az országot. Levélváltásuk volt, és Bécsben a hetvenes években rövid időre találkoztak.

Minderről érdekfeszítő stílusban olvashatnak a Takács Jenőről összeállított honlapon, és Lőcsei Péter könyvében.

Pasteiner Éva hűséges és szellemi társa is volt Takács Jenőnek. Szép kort éltek meg együtt, Pasteiner Éva 2006-ban halt meg.

A fényképet Lőcsei Péter engedélyével és szíves hozzájárulásával közöltem.

FELHASZNÁLT IRODALOM

http://www.takacsjeno.com/aktuell_en.html

https://hu.wikipedia.org/wiki/Pasteiner_%C3%89va

Lőcsei Péter: Weöres-mozaik, Magyar Nyugat, Vasszilvágy, 2014.

Várkonyi Nándor és Weöres barátsága az egyetemi évek után

Weöres Sándor a diplomaszerzés után is kötődött Pécshez. Bekapcsolódott a Janus Pannonius Társaság munkájába. A Sorsunk című folyóirat munkatársa is lett - ezt Várkonyi szerkesztette.
Az akkori pécsi polgármester megteremtette a Városi Könyvtár alapjait, s Weörest bízta meg a vezetésével.

Ehhez a korszakhoz köthető a Rongyszőnyeg című versciklus darabjainak megszületése is.

A Sorsunk első lapszáma 1941 áprilisában jelent meg. Ebben az időszakban jelent meg Theomachia című drámája is, s rengeteg epikai, drámai ötlete volt. Ám nemsokára Pestre költözött.

A cikk egyben köszöntése az ötven éves költőnek.

FELHASZNÁLT IRODALOM

Életünk, 1964. év, 2. szám

https://library.hungaricana.hu/hu/view/Eletunk_1964/?pg=132&layout=s

©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

Várkonyi Nándor és Weöres Sándor barátsága - a pécsi évek első szakaszának végéig

A Weöres-Várkonyi kapcsolat természetesen az egyetemi évek alatt továbbra is tartott. Weöres megmutatta verseit, beszélt a kiadandó kötetekről, Várkonyi Nándor kérdezte a doktori disszertációjának témájáról is. Megtudhattuk e kapcsán, hogy Weöres tanárai felismerték tehetségét. Baráti viszonyukra jellemző, hogy Várkonyi meg is látogatta őt Csöngén. Később Weöres egyszerre számol be az otthoni fizikai munkáról, és szellemi erőfeszítéseiről, azaz olvasmányélményeiről. Végül röviden, de annál hitelesebben mesél arról, hogy a doktori disszertáció milyen sikert ért el, hogyan jelent meg, és egyediségét is méltatja. Ezzel le is zárult egy korszak az ismeretségükben - fogalmaz Várkonyi. De ez csak azt jelenti, hogy más feladatok találták meg a költőt. Ezek azonban sokrétűek, szerteágazók voltak - szerencsére Várkonyi visszaemlékezése ad még alkalmat arra, hogy foglalkozzak vele.

A képet Lőcsei Péter engedélyével és szíves hozzájárulásával közöltem.

FELHASZNÁLT IRODALOM

https://library.hungaricana.hu/hu/view/Eletunk_1964/?pg=132&layout=s

©️ Dr Stareczné Kelemen Éva