Ballada két testvérről: verselemzés

©️Weöres Sándor összegyűjtött versek kötetében megjelent legelső vershármas a Trilógia címet viseli. A mai blogbejegyzésben az első verssel foglalkozom részletesen.

Mindenekelőtt nézzük a három vers címét! Trilógia: három művet fog össze, melynek témája egy. Ebben az esetben a műfaj egy: mind a három vers címe tartalmazza a 'ballada' szót.

De mi is az a ballada?

Egyrészt műfaj, másrészt versforma. Az előbbi mestere hanzánkban Arany János, az utóbbié Francois Villon.

Mivel a versszakok a versekben különbözőek (egy, kettő- és háromsorosak), ezért a ballada versforma kizárva. (Egyébként ránézésre is.)

A ballada mint műfaj:

mindhárom műnem:

- a líra

- az epika

- a dráma

sajátosságait magába foglaló műfaj.

Líra: érzelmek, hangulatok kifejezése, a lélek témakörébe utalható dolgok, és a lírai én, azaz a műben egyes szám első személyben megszólaló világa. (A hangulatot élénken kíséri, alátámasztja a ritmus, a verselés, a hangzók használata és aránya, a hangutánzó szavak, az egyedi jelzők, mely szintén a költészethez kapcsolja a balladát.)

Epika: történetmesélő, cselekményt taglaló, párbeszédes forma.

(Balladai sajátosság a párbeszéd szavainak idézőjelbe tétele, ahogy az is, hogy a közlés lehet s z a g g a t o t t, a (többször feltett) kérdésre nem, vagy sokára érkezik válasz, kihagyások jellemezhetik, ettől homályos, kétértelmű lesz a ballada, de a költői cél: a többértelműség, mélység épp ezáltal érthető. Gyakori a külső elemekkel, például az időjárással utalni a lélekre, akár annak viharaira, mely a metaforizáció újabb eszköze. Metaforizációval elért újabb jelentés következhet megismételt sorból, mely a megelőző cselekmény miatt már nem ugyanazt fogja jelenteni.)

Dráma: Általában valamely konfliktus kialakulása, mely érdekek összeütközéséből, eltérő világlátásból stb. fakadhat. A drámai cselekményt, történéseket jól alátámasztják az epikánál említett, de itt is előforduló eszközök: verselés, kihagyások, késleltetett információátadás, a véletlen, vagy éppen a sors szerepe. )

Mielőtt elolvassuk a verset, koncentráljunk csupán a címre.

Ballada két testvérről

A testvéri kapcsolat: legalább egyikük esetében a születéstől kezdődő meghatározó viszony, mely többek között lehet: 

- összetartásra épülő

- védő-óvó

- versengő

- egymást romboló

- egymásnak közömbös, egymásra nem számító

A versben: a testvérek jelzője: viharvert, árva  (a gondok, nélkülözés jellemformáló erő, mely mindkét irányba hathat. )

A külső, időjáráshoz, természethez kapcsolódó negatív elemek (csönd-erdő, nagy éj, hófuvásos, néma, sötét.) a belső lélekállapotot fejezik ki. A dús és vén melléknevek arra utalnak, hogy régóta tart. 

A belső lelkiállapotot, zaklatottságot fejez ki a ritmus: Edgar Allan Poe: A holló című versének ritmusképletét és világát idézi. A verselés: trochaikus lejtésű nyolcas-hetes. 

Szintén balladai eszköz, a zaklatottság elősegítését célzó többször megismétlődő cslekvés, ebben a versben a kérdés, amit többször is feltesz, egyre türelmetlenebbül az egyik testvér. 

A távol-élet küldi énekét: Forró, titkos ének, nem álmodtam íly zenét!

3-4. versszak ellentéte  halni küld↔zokog, ujjong
 s elrohant: mint Odüsszeusz kései reinkarnációja, akit nem kötöttek meg spárgával a szirének énekének hatását kivédendő. 

Az utolsó sor a második sor ismétlése, de már tudjuk., hogy egészen mást jelent itt, a végén: 

A lélek életre támadását a külső körülmények nem támasztják alá, de úgy is érthetjük, hogy csupán az ifjabb testvér kelt életre. 

Ez a vers a legelső a kötetben. Remekmű, ami után megszólalni is nehéz.

©️ Dr Stareczné Kelemen Éva