WE(ö)R(e)SSZERDA 2. Psyché: elemzés az emelt szintű magyar érettségihez I. rész

A mai blogbejegyzésbe a

- műcím értelmezése
- a családi hatások
- korai verselőzmények
- Weöres későbbi rokon művének

ismertetése fog beleférni.

Meg egy kép a Louvre-ból. 

Bízom benne, hogy akik érettségire készülve olvasták az előző szerdai bejegyzést, elgondolkodtak a mű címén, a felsorolt műfajokon, és verssorokon, strófaszerkezeteken. Ez azért fontos, mert a rögzítés folyamatában kellenek biztosan levert cölöpök, azaz olyan fogalmak, amik később kulcsszavakként segítik az elraktározást.

Másrészről pedig a tanulási folyamatot sokrétűen szeretném elősegíteni a dőlt betűs, vastag betűs, színessel kiemelt szavakkal,

• vázlatpontokkal, 

 - gondolatjelekkel,
 betűkkel jelöléssel (A, a, i,)

 egyéb kiemelésekkel. 

Remélem, hogy ezzel is segítségére leszek ifjú olvasóimnak, akiket arra biztatok, bátran tanulmányozzák ezt az írást a kiemelés, vázlatírás szempontjából is, és ne féljenek kialakítani a saját rendszerüket. Mindeni egyéni, a tanulási folyamat sem mentes az egyediségtől, így mindenki úgy használja, hogy hasznára váljon.

Folytatás egy hét múlva, szerdán következik.


I. Névadás: '(...) (S)aját oldalbordájából kimetszett költőnő-Éváját Weöres nem ok nélkül és jelképesség nélkül nevezte éppen Psychének, (...) nem helyezve messze valamiféle "szent prostitúció" állapotától. (Az egész világ ölelő kurva Vénusza legyek, vagy ha nem lehet, minden olvasóimé" - vallja Psyché.)

a, tekinthető úgy, mint egy XVIII. század végi arisztokrata család klasszicista-preromantikus affektációja
b, az antik mitológia szerinti szerelem női (sőt szűz) princípiumának képe, ↔ szemben a férfival (Erósz és Pszükhé)
c, ezen túl azonban a legáltalánosabban felfogott emberi lényeg, a lélek jele is úgy, ahogy még Baudelaire használja,
d, de már azé az újabb keletű pszichéé is, amely a modern lélektan (pszichológia, pszichoanalitika) s vele a modern irodalom tárgyát és alanyát adja. (Domokos szerk,2003:306)

"A Psychében tehát jelen van mindenekelőtt egy másik én kibontakozása; de ebben a metamorfózisban valaki nemcsak mássá válik a szemünk előtt úgy, hogy közben nem lép ki önmagából, hanem

a,  férfi változik nővé.
b, ↝egy más korba lép át. (Domokos,2003:306)

II. Előzmények, párhuzamos vonulatok

A Psyché esetében tekintsük át

A, a lehetséges családi hatásokat *


B, a korábbi verselőzményeket **

A, A legrégebbi kimutatható ősök között két Weöres Mihály van. Egyikük 1638-ban nyert nemességet III. Ferdinándtól. Másikuk a Rákóczi-szabadságharcban kuruc kapitány, ő később széttagolt birtokot kapott Vas megyében..

A harmadik Weöres Mihály talán csak Weöres fantáziájának szülötte. Ismeretei szerint a 17. század közepe táján élt egy ilyen nevű cigányvajda. * Ez a tudat belejátszhatott a félig cigány Lónyay Erzsébet nacionáléjának kifundálásába.

A család jólétét az apai dédatya, Weöres István alapozta meg. Francia nyelvtudása révén tolmácsként keveredett a nyugat-magyarországi Csönge községen átmasírozó napóleoni hadak közelébe. Egy Johar nevű francia tiszt hátrahagyta Weöresnek a lovait, aki ügyes keereskedőként nemsokára földet vehetett magának. Nem lehetetlen (Weöres Sándor e képzetet táplálta magában), hogy a szerencsés ős benősült a Kisfaludy családba: Kisfaludy Károly és Sándor tetvérét, Kisfaludy Jolánt vette el. Ez nem bizonyított. Az viszont tény, hogy a dédapa kitagadta * Weöres Sándort, a költő nagyapját, aki kocsmáros lányával kötött házasságot. (E regényes fordulatsorozat itt-ott megtalálható a Psychében is.)

A költő édesapja, Weöres Sándor katona, az első világháborúban vezérkari százados.
Weöres édesanyjával, Blaskovich Máriával Pécsen ismerkedett meg. A művelt, négy nyelven beszélő * nő kapcsolatot ápolt Babits Mihály lánytestvérével, Babits Angyalkával. (Később Weöres mesterének tartotta a költőt.)
A misztikum, a jóserő * a Psychében is hasonló véletlenek formáját ölti. A hősnő kivételes nyelvtudása *  is a művet alakító fontos tényező.
A Csöngén letelepedő apa pedáns gazdaemberként próbálta életének traumáját, a kényszernyugdíjazást elfelejteni. Mikor látta, hogy fia semmiben sem hasonlít rá, az anya pedig rajongva szereti művelt fiát, házasságuk megromlott.
A gyermek művelődését kezdetben az édesanyja irányította, utóbb a falu lelkészének könyvtára, s egy helybeli filozófiai kör. 1929-ben, Szombathelyen Pável Ágoston fogadta barátságába.

Weöres ösztönösen tájékozódott az irodalom irányába, már 1928-ban jelent meg nyomtatásban verse. A Psychét író Weöres majd hősnője egyik legfontosabb vonásaként érvényesíti, emeli ki a tüneményes koraérettséget. *

B, 1964-ben jelent meg Tűzkút ** című verseskötete: főleg erotikus versei miatt részesült bírálatokban. Az itt található Fairy Spring-ciklus ** a Psyché egyik előképe.
A bölcseleti összegzésként is ható Merülő Saturnus (1968) már szerepeltetett Lónyay Erzsébet-** , azaz Psyché-verseket is.

Weöres a verses dráma díszletei között is jelentékenyet alkotott, mi több: szívének kedves, nagyszabású vállalkozása volt az elfeledett magyar költők műveinek (valamint ismert költők elfeledett verseinek) prezentációja, a Három veréb hat szemmel, 1977. Ez ugyancsak szerves kapcsolatban áll a Psychével, mely párbeszédes részeket, drámai mikrojeleneteket is magába foglal, s egy líratörténeti periódus rekonstrukcióját is elvégzi."

(Tarján,2008:12-19.)

Várom az érdeklődést, kérdéseket, felvetéseket emailben: weoressandorblog@gmail.com

FELHASZNÁLT IRODALOM

Domokos Mátyás, szerk. Öröklét: In memoriam Weöres Sándor, Nap Kiadó, Budapest, 2003

Tarján Tamás: Weöres Sándor: Psyché, Akkord kiadó, Budapest, 2008.

©️ Dr Stareczné Kelemen Éva