Weöres Sándornak is volt véleménye, illetve költeménye a második világháborúról. Az 1944. május alcímet viselő versfüzér igazán érzékletesen mutatja meg azt érzést, amit ő a háborúhoz kapcsolt.
Háborús jegyzetek
II.
Az emberekkel szólni sem lehet:
mint lázálomban, révülten gagyognak;
ki németeknek győz, ki angoloknak,
mintha nem tudnák: minden elveszett
így is, meg úgy is; és fejünk felett
a szent pusztulás csóvái lobognak;
itt mmár csak Isten győz: ördög-fogaknak
gyűjt minket: szennyeket és gennyeket.
S ezt sejti mindahány - mégis üvöltő
meggyőződéssel, mint valami költő,
mind győzelmet zeng és átkot dörög;
meggyőződésük adjon kéjes álmot,
(...)
és mindnyájunkból dögszag füstölög.
 |
| A második világháború után, Rómában készült kép. A csöngei emlékházban készült fényképem. |
FELHASZNÁLT IRODALOM
Weöres Sándor: Egybegyűjtött írások, Budapest, Magvető Kiadó, 1970.
