2019. február 28., csütörtök

Kötetnéző 2. : A kő és az ember


Weöres második kötetét a Nyugat adta ki A kő és az ember címmel 1935-ben.

A huszonkét éves költő már második kötetét jelentetheti meg, ráadásul a legrangosabb irodalmi sajtóorgánum kiadásában, miután a Nyugat olvasói már megismerhették Weöres nevét. Úgy gondolom, a Nyugat kettős irányú népszerűsítést végzett: az első versekért a tizenéves Weöres nem honoráriumot kapott, hanem féléves Nyugat előfizetést, melyet Csöngére vitt neki a postás. Verseinek sikerét az is mutatja, hogy az 1935-ös évben a Baumgarten jutalmat is megkapta, ami a díjhoz képest szerényebb, (harmada vagy negyede) és egy összegű juttatás.  

Ahogy az más esetben is megtörtént, az idő folyamán Weöres Sándor más címet adott egy-egy versének, így lett a kötetnyitó Szellem-szózat új címe Simon mágus. Az Egybegyűjtött írásokban már így jelent meg. A versek sorrendje is megváltozott az eredetihez képest.

A címadó vers alcíme: Amerikai néger spiritual song. Népszerűvé válását bizonyára elősegítette Latinovits Zoltán előadása, szó szerint: eléneklése. Az ütemhangsúlyos "dalban" bizonyára az 'ó' indulatszó mint ütemelőző jelenik meg az ismétlésben, hasonlóvá válva (immár nem csak tartalmában) a népdalokhoz.

Vallási tárgyú versek sorjáznak továbbra is: Zsoltár, Kereszt-árnykép, de nyomot hagyott a köteten Weöres utazásainak élménye is. Ami pedig egészen különleges: az ifjú költő érzékletesen szól az öregségről több költeményében.

Talán leginkább a természeti képeket felvonultató pillanatképek fordulnak elő túlnyomó többségben.

Weöres Sándor második kötetét Szabó Dezsőnek, egykori tanítójának is dedikálta.


FELHASZNÁLT IRODALOM

Szerdahelyi István: Verstan mindenkinek, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994.

©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

2019. február 27., szerda

WE(ö)R(e)SSZERDA 9. Psyché: készülés az emelt szintű érettségire

A szerdai alkalmak januártól kezdődően eddig is mind-mind Weöres képzeletbeli költőnő-alakjához kapcsolódtak. Először több részes elemző szöveg ismertetésében, pontról pontra összefoglalásában, aztán forrásszövegek elemzésében mélyedhettünk el.  A következő rövid idézet után megkísérlem, hogy szintézist teremtsek az elmélet és a gyakorlat, azaz a verselemzés között. Igaz, hogy két versnyi (plusz a Berzsenyi bejegyzésben egy harmadik vers) elemzés(e) még kevés gyakorlatot ad, amire még nem lehet szemléletet építeni, készségnek pedig nem nevezhető az ebből forrásozó verselemzés, ugyanakkor az emelt szintű érettségizőtől joggal várjuk el, hogy máshol már igyekezett szert tenni erre a tudásra.

"De a legtermékenyebb költői találata talán éppen a korválasztás.(...) Weöres tehát a XIX. század elejének osztályjellegében fő- és középnemesi, szellemi orientációjában németes, kordivatját tekintve biedermeier, ideológiájában polgárosodó-reformkori stílusát támasztja fel, amely a lehető legnagyobb feszültségben áll a saját mai, belső és külső stílusvilágával; s éppen azért, hogy általa - nem utolsósorban épp a beálló feszütlség segítségével - legmaibb mondanivalóit elmondhassa, amelyek közvetlen lírai alapállásból ma is nehezen fogalmazhatók meg és fogadtathatók el. "

Ehhez az idézethez olvassuk el a Josó neviben Christinának című verset innen:

http://www.bibl.u-szeged.hu/porta/szint/human/szepirod/magyar/weores/psyche/psyche.htm

(A CTRL és F gombok együttes megnyomásával a felugró keresőablakba beírt cím és a nyilak eljuttatnak vershez.)

Igazoljuk az idézet helytállóságát!


2019. február 26., kedd

Egy fiatalkori arcképről



Ezt a képet látva többszörösen is meglepődhetünk. Weöres Sándor fiatal kori képeiből csak néhány maradt fent. A hivatalos, beállított képekből is. Ha pedig alaposabban megszemléljük, akkor rájövünk: az egyébként is mesterkéltnek tűnő kép attól is előnytelenné válik, hogy a fényképezés után a kép utómunkálatként sajátos festést kapott. Nem volt ez ritka vagy ismeretlen a huszadik század első felében: édesapám katonai képét is láttam így újra színezve. Ezen a képen a költő húszas életéveiben járhat. A közismert diáksapkás kép mellett egy olyanról tudok, ami őt ifjúként ábrázolja: Pável Ágostonnal és Várkonyi Nándorral közös képe, mely e bejegyzésben  található. Egyet pedig az interneten láttam, itt: 


A képet Lőcsei Péter engedélyével és szíves hozzájárulásával használtam fel. 


©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

2019. február 25., hétfő

Kultuszépítés



Kedves Olvasók! 

Bizonyára sokan azonnal felismerik a képen, hogy a szombathelyi Weöres-szobor kerül a helyére. 

A mai blogbejegyzés arról szól, hogyan lehet egy költő, iskola névadója, város szülötte az adott hely, intézmény kulturális életének része. 

Idén éppen húsz éve annak, hogy elkezdtem tanítani. Nem volt túl sok munkahelyem, egy kezemen megszámolható, hogy mennyi, de ha hozzáveszem azokat a közművelődésre alkalmas intézményeket, másod- és sokaddiplomát adó egyetemeket, ahol megfordultam, akkor tucatnál is több épületet, egyéb helyeket tudnék felsorolni. Nekem szerencsém volt, már az általános iskola, egy matematikusról elnevezett szombathelyi "tanoda" élen járt abban, ahogy bemutatta a névadó életét. Amíg vártam valamire vagy valakire, sokszor elolvastam a kirakott írásokat, néztem a képeket. Abban az iskolában a névadóról elnevezett házi matematikaverseny is volt. 
Később, egyik egyetemünk egyik épületében, és a pedagógiai központjában hihetetlen leleménnyel, gondossággal összegyűjtött gépeket láthattam, olyanokat, amik a tanítás közbeni szemléltetést voltak hivatottak bemutatni. Abban az épületben magyar találmányt, első, második világháborús és 56-os forradalomra emlékező táblát, kialakított emlékhelyet is láttam. Még sok minden mást is, de az intézmény műszaki profilja miatt az emlékezetemben nem maradt meg minden. Vettem részt Debrecenben olyan egyetemi előadáson, mely az épület előtti tér szobrait, kapcsolódási pontjait mutatta be. 
Pedagógiai tanulmányaim során volt olyan tantárgyam, ahol kimondottan össze kellett gyűjtenünk, hogy egy iskola milyen módon ápolhatja a kultúrát, névadójának, nagynevű tanárainak emlékét. 

Az első munkahelyem különleges volt: nemcsak az iskola névadó költőjének szobra volt elhelyezve a gimnázium előtti téren, hanem minden megemlékezés, ünnepség után a Szózat eléneklését követően elhangzott egy megzenésített Berzsenyi vers is. 

A jelenlegi munkahelyem történelmi helyen, s a belvárosban fekszik. Azon túl, hogy az udvaron található várrom turisztikai és történelmi szempontból is érdekes, a névadó, Árpádházi királyunk napját is ünnepeljük évente, ilyenkor egész napos kulturális program, koszorúzás, versenyeredmények kihirdetése a szokásos program. Az iskola egyik terme két híres egykori tanárának életét mutatja be, egyikük a névadója is lett a teremnek. De ezen túl található képsorozat is: a híres és teremnévadó tanár kapcsolatot tartott egy olyan időszakban, amikor az erdélyi magyarsággal érintkezni komoly bátorság szükségeltetett. Egyéb képes-szöveges táblák is vannak, hiszen a másik híres tanár költeményeket írt. Mindezeken túl egy tárlóban huszadik század közepi iskolai tárgyak, füzetek láthatók. 

Vajon mit tehet a kultuszépítés terén egy-egy intézmény, város, akinek így vagy úgy, de köze van Weöres Sándorhoz?

Ha iskoláról, könyvtárról van szó, készíthet kiállítást tárlókba, vagy akár számítógépes diavetítést. A nyílt nap része lehet ennek levetítése. Kialakíthat egy állandó helyet is egy külön helyiségben, ahogyan azt Szabadkán a gimnáziumban láttam, ahová Kosztolányi járt. Ha könyvtárról, vagy levéltárról van szó, a helytörténeti gyűjtemény részeként az olvasóterem egyes részei vagy falfelülete is alkalmas szemléltetésre akár a hagyományos, akár digitális módon. Amennyiben forrás is van rá,  (levelezős) versenyt is szervezhet, pályázatot is kiírhat. 

Az (általános) iskolák megemlékezhetnek névadójuk születési vagy halálozási napján versennyel, diavetítéssel, filmvetítéssel, városi sétával (különösen ha a városhoz is van köze a névadónak), iskolák közötti vetélkedéssel (megkeresve az országban és akár a határokon túl a hasonló nevű iskolákat, intézményeket). A középiskolák esetében érdemes odafigyelni a diákok lelkesedésére és kreativitására, számítógépes/telefonos tudásukra, és ösztönözni őket, hogy ezt a készségüket felhasználhatják. Úgy gondolom, hogy érdekfeszítő lehet bármilyen nyomkereső, logikai, egyéb játék, mely nemcsak az elmélyült szórakozást támogatja, hanem egyúttal tudáshoz is jut általa a tanuló. 

Városi szinten a szobrok, emléktáblák állítása és megkoszorúzása, városi, helytörténeti séták szervezése, városi versmondóverseny szervezése, emléknap megünneplése mind-mind méltó megemlékezés lehet. Emellett magánemberként legyen a költővel való kapcsolatunk rendszeres, élő: ez együtt valóban sokat hozzáadhat szellemi gazdagságunkhoz. 

Kedves Iskolák, Intézmények! 

Önök hogyan ápolják névadójuk emlékét? Mit tesznek azért, hogy WS életműve közkincs legyen?
  
KedvesWS-kedvelők! Egyénileg hogyan lehet hozzájárulni a Weöres-életmű terjesztéséhez? 

Szívesen olvasnám hozzászólásaikat a weoressandorblog@gmail.com címen vagy a bejegyzés alatti megjegyzésekben. 

A képet Lőcsei Péter engedélyével és hozzájárulásával használtam fel. 


©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

2019. február 24., vasárnap

Berzsenyi Dániel

A mai napon Berzsenyi Dániel halálára emlékezünk. 1836-ban hagyta itt ezt a világot. De hogyan is kapcsolódhatott ő Weöres Sándorhoz?

Barabás Miklós metszete a költőről


Először is, szülőföldjük egy régió, egymástól csak körülbelül 35 kilométer távolságban van a két falu, ahol születtek.

Másodszor, Weöres Sándor a Psychében Berzsenyit is 'megidézi', többek között az óda műfajával, a szapphói strófaszerkezettel, témáival, az ókori utalásokkal, és egyéb ókori eredetű műfajokkal is.

Tarján Tamás ajánlja, hogy Berzsenyi: Napoleonhoz és Lónyay Erzsébet:Napoleonra című versét vessük össze.

Itt található a két vers:

http://www.bibl.u-szeged.hu/porta/szint/human/szepirod/magyar/weores/psyche/psyche.htm

(A CTRL és F billentyű együttes megnyomásával a címet a keresőablakba írva nyilakkal eljuthatunk a versig. )

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Verstar-verstar-otven-kolto-osszes-verse-2/berzsenyi-daniel-622D/napoleonhoz-6560/

Ez a hivatkozás rögtön Berzsenyi fent említett verséhez vezet el minket. Első olvasásra próbáljuk a műfajt, s a hozzá kapcsolódó ritmusszerkezetet megfejteni. Bizonyos műfajok eleve meghatározhatják a témát, vagy hangnemet is. Nézzük meg, hogy a két vers hogyan felel meg ennek az elvárásnak.

Tarján Tamás a hasonlóságok és különbségek keresésére buzdít. Az egyéni kreativitásnak helyet adva én egyelőre nem írok többet a versekről.


FELHASZNÁLT IRODALOM

https://hu.wikipedia.org/wiki/Berzsenyi_D%C3%A1niel

Tarján Tamás: Weöres Sándor: Psyché. Akkord Kiadó, 2007.






2019. február 23., szombat

Weöres és a Biblia

"1455-ben kezdte nyomtatni Johannes Gutenberg az emberiség első nyomtatott könyvét, a Bibliát." - említi február 23-i évfordulóként a mai napot a Wikipédia.  Ezért ma azt vizsgáljuk, mit tartott Weöres a Bibliáról, milyen szerepet foglalt el az életében. 

Protestáns (ágostai hitvallású evangélikus) apától és római katolikus anyától született. A Bibliát már kora gyermekkorában olvashatta neki az édesanyja. A falu evangélikus templomába pedig eljártak istentiszteletre, így ott is hallhatott részeket belőle. 
Később az elemi iskolában járt hittanra, hiszen akkor az kötelezően hozzátartozott az oktatáshoz. A középiskolás évek alatt szert tett egy pap-költő barátságára, aki emellett "szemináriumi prefektus, teológiai tanár(...) műfordító" volt.
 "Székely László 1928 őszén vagy 1929 első hónapjaiban találkozott először az iskolai önképzőkörben már rangot szerző Weöres Sándorral. " (Lőcsei, 2007:78).


Dr Székely László pap-költővel a képre írt dátum környékén ismerkedhetett meg. 


 Ebben az időben maga Weöres is kedvenc olvasmányának tartotta a Bibliát egy későbbi nyilatkozata szerint. (Domokos, 1993:248) Egy Székely Lászlónak írt levelében beszámol arról is, hogy igazán istenhívővé lett, "Isten - van."(Lőcsei, 2007:82) Egy másik levélben így ír Székely Lászlónak: "Még mindig szinte érzem annak a rengeteg nápolyi-szeletnek az ízét, amit Főtisztelendő Úrnál elpusztítottam és érzem az ízét - keserű vagy fanyar utóízét - annak a rengeteg ostobaságnak, ami gáttalanul szakadozott belőlem... az irodalmi és vallási "vitákat" értem." (Lőcsei, 2007:83)  Ezek a viták bizonyára kapcsolatban lehettek a Bibliával is. 

Más helyütt így nyilatkozik: "Érdekes valami volna ez is: egy verseskönyv, aminek a címtábláján a kiadó-jelzést nem számítva, semmi egyéb nem volna, csak ennyi: "Weöres Sándor könyve" - mint a Biblia könyvei, vagy a Göre Gábor Bíró Ur könyve"
De ez az együttemlítés nem akar profanizálás lenni. Én nagyon tisztelem és szeretem a Bibliát." (Lőcsei, 2007:88)

Ismét máshol Székely Lászlónak írja: "Azt hiszem, nem kell az én lelkemet félteni és útban vagyok a Világosság felé." (Lőcsei, 2007:94)


Weöres Sándor levele Dr. Székely Lászlónak



A bejegyzést hadd zárjam egy versidézettel: 


A jegyespár és a farkas

7

Beszélt a farkas: "Mikor betakartál
feketébe-vert krisztusi igébe,
nagypéntek gyásza, halott feketéje
engem, a holtat, új életre keltett. (...)"


FELHASZNÁLT IRODALOM

Domokos Mátyás: Egyedül mindenkivel, Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1993. 

Lőcsei Péter: Szombathelyi emlékpohár, Vasi Szemle szerkesztősége, 2007. 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Wikip%C3%A9dia:%C3%89vfordul%C3%B3k/febru%C3%A1r#Febru%C3%A1r_23.

Weöres Sándor: Egybegyűjtött írások, Magvető Kiadó, Budapest, 1970.

A fényképeket Lőcsei Péter engedélyével és szíves hozzájárulásával tettem közzé. 


©️ Dr Stareczné Kelemen Éva


2019. február 22., péntek

Filozofálás a hétvége kezdetén

Kedves Olvasók! 


A hosszúra nyúlt téli napok után végre egyre többet süt a nap. A lelkünk talán még nem szokott hozzá a közeledő tavasz híréhez. Ha fáradtnak, nyúzottnak érezzük magunkat, Weöres versei felélénkíthetnek bennünket. 

Ezért hoztam ma egy elmélkedésre alkalmas verset. 





©️ Dr Stareczné Kelemen Éva


2019. február 21., csütörtök

Nemzetközi anyanyelvi nap

"1999-ben az UNESCO közgyűlése február 21-ikét az anyanyelv nemzetközi napjává nyilvánította. A nemzetközi szervezet ezzel is fel kívánta hívni a figyelmet a Föld nyelvi sokszínűségére és gazdagságára."

https://hu.wikipedia.org/wiki/Az_anyanyelv_nemzetk%C3%B6zi_napja

Ha Weöres Sándor életművét tekintjük, mint az anyanyelvi nevelés alapját, azt hiszem, kiváló példát találtunk.

Ha a világ rigó lenne, Bóbita, Zimzizim: mind-mind kiváló kötetei az óvodai anyanyelvi nevelésnek. 

A gyerekversek mind témájukban, mind műfajukban nagyon változatosak. Fellelhető köztük falusi életkép (Pletykázó asszonyok, Déli felhők), állatokról szóló vers, (Ha a világ rigó lenne, A béka-király) vásári játék (Vásár), városi pillanatkép (Építők), jeles napokhoz kötődő hiedelmek (Tavaszköszöntő),  természeti jelenségek (Kis versek a szélről). 

Az óvodai nevelés része a zenei fejlesztés is. A Sebő együttes, Kaláka, Szélkiáltó, Hangraforgó, Szabó Balázs Bandája, valamint Halász Judit és Szalóki Ági előadóművész mind-mind merített Weöres költészetéből. 

A kisiskolások is bőven találhatnak tanítóik és szüleik segítségével érdeklődésüknek megfelelő verset, akár az interneten is. 

http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/szepirod/magyar/weores/

A középiskolás Weöres tananyag része a Rongyszőnyeg ciklus darabjai, az idén emelt szinten a Psyché.

Ezen az oldalon eligazítást kaphatunk, milyen is Weöres "középiskolás fokon". 

https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/magyar-nyelv-es-irodalom/irodalom/irodalom-12-osztaly/weores-sandor-eletpalyaja-kolteszetenek-jellegzetessegei/weores-sandor-bevezeto

Mi ajánlható az érettségizett ifjúságnak? A teljesség felé.  Filozófiai gondolataival jó útitárs azoknak, akik igényesen, békében a világgal és önmagukkal szeretnének élni, s megtanulhatják, hogy maguk is odafigyeljenek egymásra, s ez tükröződjön beszédükben és  viselkedésükben is. Hiszen az anyanyelvi  nevelés egyik célja pontosan ez lehet. 



2019. február 20., szerda

WE(ö)R(e)SSZERDA 8. Psyché. Készülés az emelt szintű érettségire: Verselemzés

A mai napon ismét egy verset vizsgálunk meg.

Címe: Epigrammok

Itt található:

http://www.bibl.u-szeged.hu/porta/szint/human/szepirod/magyar/weores/psyche/psyche.htm

(A CTRL és F billentyűk együttes lenyomásával felugró ablakban a vers kereshető, ha beírjuk a címet, a nyíl (többszöri) megnyomása eljuttat a vershez.)

A most csatlakozó olvasók számára említem, hogy a szerdai bejegyzések az emelt szintű érettségihez nyújtanak támpontot. A több héten keresztül tartó teljes műelemzés után most néhány verselemzés van soron. 


A vers figyelmes elolvasása után válaszoljunk a kérdésekre:



1. A cím: (epigramma): Milyen műfaj? Milyen típusú/tartalmú versek azok, amiket epigramma műfajban írnak? Melyik korból származik eredetileg? Milyen jellemző sorfajták tartoznak hozzá?

2. Dátum: mely költők kortársa lehetett Psyché? Melyek azok, akik verseikben sok ókori jellegzetességet használtak?

3. Mottó: Mit jelent a két latin szó együtt. Hol lehetett ez felirat? (Hogyan kapcsolódik a vershez?)


4. A vers: Milyen ókori utalásokat tartalmaz a vers? A kiválasztás után részletesen fejtse ki ezek jelentését és vizsgálja a versben betöltött szerepét! Mely

5. Helyesírás, központozás: figyelje meg az írásmódot: miben különbözik a maitól?

6. Értelmezés: milyen lelkiállapotú, életállapotú személyt sejtet a lírai vallomás? Miért? Hogyan lehet ezt alátámasztani a mottó üzenetével?




2019. február 19., kedd

Weöres Sándor: Bartók Béla



"beágyazva józan önkívületbe
az időt folyatja tétlenül
munkája működik helyette"
(Weöres Sándor: Bartók Béla)

A mai napon mutatták be először 1929-ben Bartók Béla III. vonósnégyesét. Rövid bevezető után a nagy zeneszerzőre emlékezve a mottónak idézett verset veszem górcső alá. Elemzésem inkább csak az érdeklődést felkeltő, nem törekszem teljességre.

A linkre kattintva a CTRL és az F billentyű egyidőben való megnyomásával keresőablakot nyithatunk, és beírva a verscímet, majd a nyílra nyomva a vershez jutunk.

Itt található meg: http://magyar-irodalom.elte.hu/ezredveg/0511/05113.html

A Bartók Béla című vers a Három Emlékmű része. Az 1964-ben írt versről már első ránézésre is látszik, hogy szabadvers. Rímei csak elvétve akadnak, sőt a központozás, meg a mondatkezdő nagybetű is hiányzik mindenhol. "A sorok hosszúsága, a szakaszok terjedelme kötetlen." (Tüskés,2002:75) Talán ez a három tényező együtt elősegíti azt a tartalmilag is kifejezett üzenetet, hogy a zene áradó, magával ragadó. Ugyanakkor egy sor, a Szózatból ismert A NAGY VILÁGON E KÍVÜL végig nagy betűvel van írva. A "látszólagos formátlanságot erőteljes zenei elemek, rímek ellensúlyozzák." (Tüskés, 2002:75) . "Weöres költeményének modern disszonanciája, palástolt, rejtett zeneisége olyan kifejezési forma, amely nem idegen Bartók egyetemes, konszonanciát és disszonanciát magába olvasztó, szintézist teremtő zenéjétől, olyan két "hang", amely jól illik a Bartók művészetét megidéző költői interpretációhoz." (Tüskés, 2002:75.)

Weöres a bartóki zenéről beszél. (Tüskés, 2002:82.)

Weöres Bartók verse (...) annak a lírikusnak az alkotása, aki áradó személyes hangját, a képzelet csapongó szárnyalását a szabad vers formájában is szigorú ritmikai szabályokkal fegyelmezi. " (Tüskés,2002:84)

Weöres így nyilatkozott eről a verséről: "A Bartók-vers nem az édes pici haza és a muskátlis kis ablak verse, szóval "A NAGY VILÁGON E KÍVÜL már ott honol a krisztályok körében zengő sípok állják körül", szóval egy elmenés, eltávozás, elröpülés van benne: "már ott honol a kristályok körében", ráadásul "de nem hallja, nem  látja". Szóval ott van a végtelenben és egy teljes megsemmisülésben, önmegsemmisítésben, ahogyan a művében felégeti önnmagát, "mert jutalmát nem kívánja füle örökre zárva az általa felidézett hegy és tenger muzsikára."(Domokos, szerk: 1993:242)





Kérdés (érettségizőknek). Ki írt még Bartók Béláról szóló verset?

(György Mátyás, Illyés Gyula, Juhász Gyula, Kiss Tamás, Kassák Lajos)


FELHASZNÁLT IRODALOM

Domokos Mátyás szerk.: Egyedül mindenkivel, Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1993.

Tüskés Tibor: A határtalan énekese Masszi Kiadó, Budapest, 2003.

Weöres Sándor: Egybegyűjtött írások, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1970.

2019. február 18., hétfő

A magyar széppróza napja

"A Magyar Írószövetség Választmánya - a 2017. november 13-i ülésén hozott döntése értelmében - kezdeményezte, hogy 2018. február 18-án, Jókai Mór születésnapján első ízben, majd attól kezdve minden évben ezen a napon rendezzék meg Kárpát-medence szerte a Magyar Széppróza Napját.
Mindannyian tanúi vagyunk annak, hogy a szintén a Magyar Írószövetség kezdeményezésére első alkalommal 1964. április 11-én megünnepelt Magyar Költészet Napja az évtizedek során milyen jelentősen hozzájárult a magyar verskultúra fejlődéséhez, a költészet társadalmi megbecsüléséhez. A Magyar Írószövetség indítványozta annak idején a Magyar Dráma Napját is, amelyet 1984 óta ünnepelünk szeptember 21-én, Az ember tragédiája ősbemutatójának évfordulóján."

https://www.magyarszepprozanapja.hu/tajekoztato.html

Látszólag nem illik Weöres Sándorhoz ez az idézet, hiszen a köztudatban az terjedt el, hogy versei és drámái vannak. A Psychében azért vannak ilyen részek. 

Ma egy novelllájáról lesz szó: nyomtatásban megjelent 1929. szeptember 15-én a Pesti Hírlap vasárnapi mellékletében a Hétköznapi történet. 

Weöres Sándor diákkori zsengéje ez az írás. Egy elrontott, azaz elkényeztetett fiúról szól, aki követel magának hol ezt, hol azt. Szülei pedig nem egymással összefogva a jóra irányítják a fgyelmét, hanem hagyják, hogy szabadon nőjön.

Novellának talán nem a legjobb. A lélektani szempontú megfigyelés azért figyelemreméltó véleményem szerint. 





2019. február 17., vasárnap

Ungvárnémeti Tóth László


A költő neve a Psyché kapcsán lehet ismerős számunkra. Bár sok a megidézés, fikciós elem benne, Ungvárnémeti Tóth László valós, élő költő volt: 1788-tól 1820 adatott élnie a földön. Ma a születése napjára emlékezünk.

Református lelkész apától született, maga is teológiát hallgatott később. Kazinczy Ferenccel 1810-ben találkozott: az irodalomszervező költő barátságot kötött Ungvárnémeti Tóth Lászlóval.

Négy évvel később az orvostudományi egyetemre iratkozott be, de szabad óráiban továbbra is verselt, műveit ki is nyomtatták.

1816-ban Budán katolikus hitre tért. Doktorrá válását már nem érte meg: valószínű, hogy kolerában halt meg.

Műveiből:

  • Versei. Pest, 1816.
 https://archive.org/stream/ungvrnmetitthls00kngoog#page/n4/mode/2up

Nárcisz vagy a’ gyilkos önn-szeretet (drámai költemény, 1816.)

Görög versei. Magyar tolmácsolattal. Pest, 1818.

https://books.google.hu/books?id=cSVUAAAAcAAJ&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q&f=false


A Psyché érettségi tétel kapcsán személyére még visszatérek. 


FELHASZNÁLT IRODALOM


https://hu.wikipedia.org/wiki/Ungv%C3%A1rn%C3%A9meti_T%C3%B3th_L%C3%A1szl%C3%B3


2019. február 16., szombat

Pasteiner Iván

Pasteiner Iván könyvtáros halálának évfordulója van ma. Talán nem széles körben ismeretes a neve, ám a könyvtárosok számára valószínű, hogy tananyag volt az egyetemen. Kivételes tehetségű, bátor ember volt. A kor, amiben élt, amúgy is sok viszontagságra, kalandra adott lehetőséget. Hogy miért? A Wikipédia idézett soraiból kiderül.

1926 és 1945 között az Egyetemi Könyvtár igazgatója, majd főigazgatója lett Budapesten. Már 1909-ben itt dolgozik: fizetés nélküli kisegítőtiszt, majd díjnok és könyvtártiszt. 1937 és 1944 között a Római Magyar Intézet kuratóriumának tagja volt. Részt vett a Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete megalapításában. 1947-ben Grazba emigrált, 1962-ben itt halt meg.

Könyvtárigazgatói működése elsősorban a korábbinál nagyobb munkafegyelem megkövetelése és kiváló szervezőtehetsége miatt emlékezetes.

Részben neki köszönhető ugyanakkor, hogy a könyvtár corvinái sértetlenül átvészelték a második világháborút: kijátszotta a kultuszminiszter 1944. őszi utasítását, és a kódexek helyett értéktelen könyveket csomagoltatott be és juttatott el a kijelölt Tolna megyei célállomásra. A küldeménynek nyoma veszett, a corvinák épen maradtak az épület pinceraktáraiban.

1929-ben mintegy 1000 kötetes könyvtárat ajándékozott XI. Piusznak, áldozópapsága 50. évfordulója alkalmából. Az egyedi kötésű kötetek a kor tudományos színvonalát reprezentáló magyar tudományos művek voltak: alapvető kézikönyvek a történelem, paleográfia, nyelvészet, egyháztörténet témaköréből. Mind a mai napig a Vatikáni Könyvtár különgyűjteményét képezik.

Közgyűjteményi főfelügyelőként Pasteiner szorgalmazta a könyvtárak együttműködését. 1936-ban javasolta, hogy „azonos gyűjtési körrel bíró s egyetemes jellegű tudományos könyvtáraink – tehát a SzéchényiAkadémiaiFővárosiParlamenti és a budapesti Egyetemi Könyvtárnak – gyűjtési köre összehangoltassék.” 

Bízom benne, hogy élvezték az életrajzi bemutatót, bár már felmerülhetett néhányakban a kérdés, hogy ennek vajon mi köze van Weöres Sándorhoz. Azok, akik járatosabbak a Weöres-életrajzban, gondolhatnak arra, hogy Weöres igazgatója, esetleg tanára lehetett Pasteiner Iván. Weöres egyetemi gyakorlata során került kapcsolatba vele. Ez az egyetem elvégézése és első, könyvtárosi állása közé tehető.  Az alul ovasható levél egy igen gondos és jó ítéletű édesanyára utal: a legkiválóbb szakemberhez küldte a gyermekét. 


11. Weöres Sándorné Weöres Sándornak
Édes Cinkám! Csókollak kártyádért. Ha K. H. nincs is Pesten, próbálj a Nemzeti titkárságával – esetleg tiszttel – érintkezésbe lépni, hátha nincs mindenki szabadságon, s akkor el tudsz valamit ott intézni. – Pasteinerrel1 eddig talán már találkoztál is. Ott nem lehet mást tenni, mint türelemmel várni. Legalább jól átnézheted a tudományt. – Illyés írt Neked, hogy Babits-emlékkönyvet2 adnak ki, felhív Téged is közreműködésre. Ezt visszautasítani nem lehet, de a dolog sürgős. Kérlek azonnal lépj Illyéssel érintkezésbe e végett. – Itt van nálunk Gábor, egyéb ujság nincs is itthon. Irjál kérlek, ha valamit végzel, igen érdekel. – Mind csókolunk, szeretettel
Lőcsei Péter: Weöres-mozaik, Magyar Nyugat, Vasszilvágy, 2014

2019. február 15., péntek

Magyar mint idegen nyelv

Személyes hangvételű bejegyzés következik.

 A magyar mint idegen nyelv - magyar tankönyvek elemzése témából írtam egy dolgozatot a főiskolán.

Az egyik legmodernebb tankönyvcsalád akkor a Hungarolingua kiadóé volt: a Debreceni Nyári Egyetem adta ki. A dobozban lévő, sok részből álló anyag egyike szótár és fonetikai segédanyag volt. 

Kitalálhatták, bizony Weöres Sándor verseire is emlékszem ezek közül. 

Annyira megfogott ez a téma, hogy sokáig gyűjtögettem dalszövegeket, és feladatokat gyártottam hozzá, attól függően, hogy milyen nyelvtani példákat vettem észre a szövegben. 

A napokban pedig arra figyeltem fel, hogy pont ugyanilyen séma alapján gondolkodom Weöres Sándor verseiről. 

Feltételes mód: Mi volnék? című vers, mellyel egyben lehet gyakorolni a birtokos szerkezetet. 


De nem folytatom, mert Önökön a sor! 

Melyik Weöres-verset mutatnák meg külföldi ismerősüknek? Miért? 

Egy magyarul tanuló külföldinek melyik Weöres-verset ajánlaná gyakorlásnak, ha valamelyik hanggal problémája lenne? 

Melyik vers lenne fontos bizonyos témák szókincsének megtanulásában? 

Mely versek lennének érdekesek néprajzi, kulturális szempontból? 

Melyik megzenésített verset vinne be egy magyar mint idegen nyelv órára? 

Tudna még más szempontok alapján Weöres-verset olvasásra ajánlani? Mit és miért? 


2019. február 14., csütörtök

Szerelem, házasság

Február 14-e a szerelmesek ünnepe, a katolikus egyházban pedig egy hetes rendezvénysorozat szól ilyenkor a házasságról.

Milyen volt Weöres Sándor és Károlyi Amy szerelme és házassága?

A negyvenes években ismerkedhettek össze, leveleztek, de pontos, konkrét adatot  nem találtam, hogyan alakult a kapcsolatuk pontról pontra.

1947-ben házasodtak össze Budapesten a harmadik kerületben,




 egyik tanújuk dr Haitsch Emil orvos (Lőcsei, 2014:83), másik dr Károlyi István.  Római ösztöndíjjal öt hónapot tölthettek az Örök Városban, s ennél egy kicsit tovább is maradtak.

A csöngei emlékmúzeumban látható Rómában készült kép.


Fiatal házasként Bókusnak és Rókusnak becézték egymást, a Magyar etűdök című kötet elején található is egy kedves ajánlás Weöres Sándortól.

Tévéműsorban láttam, hogy egy visszaemlékező így nyilatkozott: Weöres Sándornak nagyon jót tett, hogy Károlyi Amy lett a felesége, aki gyakorlatias volt.

Pável Ágostonnak írt képeslap, Weöres már házas volt. 


Utolsó éveikben bejárónő segítette életüket. Erről bővebben  Haraszti Zsuzsával készült interjúban lehet olvasni.

FELHASZNÁLT IRODALOM

Weöres Sándor: Magyar etűdök, Tericum kiadó kft., 2006

https://csiga-haz.blog.hu/2016/06/25/csigahaz-interju_haraszti_zsuzsannaval?utm_source=bloghu_megosztas&utm_medium=facebook_share&utm_campaign=blhshare&fbclid=IwAR0HcSy38-Vs5zYKISsYoyY77eRYqRIzMOjtQDSpgTkcI2J5QGvpU8L_DrE








2019. február 13., szerda

WE(ö)R(e)SSZERDA 7. Psyché: készülés az emelt szintű érettségire. Verselemzés

Az érettségire való készülésben két szerző tollából származó szakirodalmat tekintettem át, miközben igyekeztem útmutatást adni a jegyzeteléshez, lényegkiemeléshez, tömörítéshez. Egy ízben érintettem az időbeosztás fontosságát is.

Természetesen minden érettségi feleletnek akkor van értelme, ha nemcsak az elméleti tudást tükrözi, azaz nem csupán a szakirodalom visszaadását, hanem a műelemzési készséget is megmutatja.

Ezért a következőkben egy verset fogunk megnézni a Psychéből.

Segítségül hívjuk a Magyar Elektronikus Könyvtárt:

http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/szepirod/magyar/weores/psyche/psyche.htm#2

(A verset legkönnyebben a CTRL+F billentyűk megnyomásával felugró ablakba beírt verscímmel találhatjuk meg.)

Néhány kérdés a vershez kapcsolódóan:

1. A cím, úgy tűnik, nem igazodik a mai magyar helyesírási szabályokhoz. Miért?
2. A versszakok tördelése nem szokványos. Milyen strófaszerkezetet ismerünk fel? (melyik költőnket idézi ez meg?)
3. A strófaszerkezeten kívül milyen antik utalás található a versben?
4. A vers metaforáit figyeljük meg. Hogyan jellemzi a címszereplőt?
5. Miért érzi Psyché magányosnak magát?




2019. február 12., kedd

Verselemzés: Ballada három falevélről

Egy korábbi bejegyzésben már meghatároztam a ballada fogalmát:

https://weoressandor.blogspot.com/2019/01/ballada-ket-testverrol-verselemzes.html

A címben jelölt vers az Összegyűjtött írások kötetben az első trilógia része.

Ha a címmel ismerkedünk, s elképzeljük, mi lehet a vers tartalma, talán a következőkre jutunk:

-  a falevelek a mulandóságot jelképezhetik.
-  a ballada mint műforma általában drámai történést foglal magába: az elmúlás éppen ilyen.
-  a hármas szám pedig olyan meseszerű: ezáltal a tragikus éle talán elveszhet a történetnek.

A verset itt olvashatjuk: (elektronikus versolvasásban járatlanok részére: a megjelent oldal után az CTRL+F gombot megnyomva felugrik egy keresőablak, oda beírva a "ballada" szót a nyíllal "közlekedhetünk" a szövegben, meggyorsítva a konkrét vers keresését.


A vers tartalmilag és a tördelést tekintve is három részre osztható. (Az Egybegyűjtött írások 1970-es kiadásában szaggatott vonal választja el a szakaszokat.) A bevezető részben az 'új kor szele egy másik világból' elviszi a három falevelet. A második szakaszban látható, hogy a három falevél a szélben három különféle mozgást végez: az egyik emelkedett, a másik le-föl süllyedt, a harmadik pedig körkörös mozgást végzett. A 'Lobogott három falevél' sor a vitalitásra utal. A befejezést tekintve azonban egy a sorsuk: lehullott mind. A korábbi aktivitást felváltja a kiszolgáltatottság.

A retorikai kérdés: ki emel fel...? tudjuk, megválaszolatlan. Ezáltal jutunk el a másodlagos értelemhez. Ha nem mozdul már, akkor halott, s így emberekre is vonatkoztatható. Ezzel a szemponttal újra elolvasva igazán szép leírását találjuk az emberi sorsnak: kinek szép, szerencsés élete van, kinek-kinek változik, és megéli a jót és rosszat is, ki pedig talán anyagiakban ugyanúgy él, mégis harmónia nélküli, élvezhetetlen az élete: nem átél, hanem a nagy rohanásban, pörgésben csak létezik.

Természetesen értelmezhető a sár egy lehúzó élménynek is, nem feltétlenül a halálnak.Ugyanígy: a három falevél értelmezhető egyazon ember három korszakának, vagy egymástól időben független élményeinek.

Kérdés elgondolkodásra:

Életünkre vissszatekintve milyen élményeket tudunk párosítani a három falevél különböző mozgásához? Miért érezzük a párhuzamot?






2019. február 11., hétfő

Mária ünnepére

Ma a katolikus egyházban a betegek világnapja mellett Mária-ünnepet is ülnek. Ez adta az apropót ahhoz, hogy Weöres Sándornak egy olyan nyilatkozatából idézzek, ami a Vatikáni Rádióban hangzott el, és 1970-ben a Vigília is közölte. 

"WS: Valóban, a katolicizmust - az egyetemesség értelmében - mindig sajátosnak éreztem. Azonkívül, annak ellenére, hogy evangélikus-lutheránus vagyok, édesanyám katolikus volt, és mindig a katolikus vallásban is éltem. Sokat olvastam életemben a katolikus misztikusokat, főleg Keresztes Szent Jánost és Avilai Szent Terézt, azonkívül Siénai Szent Katalint. Nagyon szeretem a Szent Viktor-i filozófusokat, különösen Szentviktori hugót, nem is beszélve Szent Ágoston, Szent Tamás, Szent Jeromos műveiről. A katolicizmusból mindig igyekeztem sokat tanulni, sokat meríteni. (...) Isten-élményem a gyerekkorból ered. (Domokos szerk.,1993:137-138.)


A bejegyzés záruljon egy szép Mária-vers részletével Weöres Sándortól. A verset édesanyja emlékének ajánlotta. 





"Magasztalom őt, aki méhemben fogant
és felemelte holdsarlóm az égre
és csillagfüzért illesztett homlokomra
és az égi tej ösvényén viteti leplem
és az édesség viharával fúvatja fátylam
és eleven tüzekkel röpíti diadalszekerem
és seregekkel népesíti győzelmi utam
és örök dal tornyait építi köröttem,
így kivánja; meg nem fejthetik
a léptem redői alatt forgó
tüzes hadak, homályos nemzedékek.
Kezdettől apám, s én szültem őt,
aki az óriás ürességen által
a csend szikrázó kristálya fölé
a teremtmények sodrából fölmeredve
háromfejü oszlopként magasúl
és villámló tetőként beborít
a hármas homlok glóriája.”
(Weöres Sándor: Hetedik szimfónia – Mária mennybemenetele, részlet)" (Weöres, 1970:231-232.)




FELHASZNÁLT IRODALOM


Weöres Sándor: Egybegyűjtött írások I-II., Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1970.


Domokos Mátyás szerk. Egyedül mindenkivel, 1993, Budapest, Szépirodalmi könyvkiadó




2019. február 10., vasárnap

Kortárs és hasonlóság

Ma Csanádi Imrére emlékezünk halálának évfordulóján.

A blogolvasók azt tudhatják, hogy kortársak voltak Weöres Sándorral: Csanádi Imre hét évvel volt fiatalabb. Ismerték egymást, levél is bizonyítja ezt. A mai bejegyzésben rokon vonásaikat emelem ki.

Dunántúli születésűek mindketten.

Már korán kezdett költeményeket írni, azok megjelenésére számos évet várni kellett.

Illyés Gyula biztatta.

Csorba Győző és Takáts Gyula költészete közel állt hozzá: ők szintén dunántúli költők voltak.

Hazaszeretete abban is megnyilvánult, hogy szülőföldjéről is írt.

Bár nem célzottan írt a gyerekeknek, költeményei közül vannak, amit gyerekversnek tartanak.

Műfordítással is foglalkozott.

Írott képek című műve előképe lehet Weöres Sándor Psychéjének.

2019. február 9., szombat

Bezárult a Mesebolt

A mai napon Gazdag Erzsi halálának évfordulója van. Ezért emlékezünk most Weöres Sándorral való barátságára.

Szülővárosom, Szombathely mindkét költőnek otthona volt, bár nem egyidőben. Sorsukban közös, hogy mindkettejüket Pável Ágoston karolta fel, a költőnőt elemi iskolás korában, de első verseskötetét is az ő segítségével adta ki.

Gazdag Erzsit műveiből Weöres Sándor a harmincas években ismerte meg, felismerte benne a tehetséges költőnőt, és a Nyugat 1939. évfolyam 3. számában már így ír Üvegcsengő című kötetéről:

"Csakugyan üvegcsengő ez a könyv; és szerzője csakugyan gazdag. Meglepő és talán példátlan, hogy egy költőnő mindjárt az első verskötetében ennyire hajlékony ütemekkel, ekkora stiláris és tartalmi változatossággal jelentkezzék. Költeményei két csoportra oszthatók: leheletnyi kis gyerekdalokra és "komolyakra". A gyermekverseket egységbe fűzi a közös hangulat; a felnőtt versek - sokféle árnyalakúak." (Nyugat,1939.3.szám) 

Gazdag Erzsi "(A) Nyugatban is dicsért versekkel előbb találkozott, mint szerzőjükkel. Az Üvegcsengőt 1939 januárjában ezekkel a sorokkal ajánlotta Kodály Zoltánnak:"Ugy sejtem, hogy Gazdag Erzsi, kinek kötetét most küldöm Mester részére, több eredményt érhetne el a gyermekdalszövegesítés terén.Személyesen még nem ismerem a lányt, de közös ismerősök révén üzenhetnék neki."  (Lőcsei, 2007:110) Később a levélben 'földim'-ként utal Gazdag Erzsire. A költőnő címét Páveltól kérte el Kodály számára. 


Valóban Kodály figyelmébe ajánlotta Gazdag Erzsi verseit.  Önzetlen szervező készségének csupán az egyike ez a számtalanból. 
Lőcsei Péter kutatta részletesen barátságuk dokumentumait.  Így  ír erről: 'Bensőséges kapcsolatukat versek, ajánlások, üzenetváltások, fényképek bizonyítják."(Lőcsei,2007:109)



Gazdag Erzsi "1941 II. 22-én keltezett leveléből tudjuk, hogy baráti kapcsolatba került Weöres Sándorral. "Hanem micsoda költői találkozások voltak itten! Sanyi elvitt Hajnal Annáékhoz:" Aztán: "nagyszerű fiú ez a Sanyi! nagyon megszerettem. 2 hét alatt 200 verset írt. (...) Sanyi lehetővé tette, hogy az egyetemi könyvtárat látogassam, sőt könyveket is kapok."(Lőcsei, 2007:110)

Weöres Sándor 1942 januárjában keltezett levele már kettejük bizalmas viszonyáról tanúskodik: "Azt hiszem, Te is, én is képtelenek vagyunk arra, hogy bárkiben is igazi társra találjunk."(Lőcsei,2007:110)

Weöres Sándor Gazdag Erzsinek írt episztolája Levél helyett címmel később az Egybegyűjtött írásokban is megjelent Gazdag Erzsinek címmel. 

Legszebb sorai: "A te szép neved, Gazdag Örzse,/derekamra vésve - ó!"

Levelezésük tovább folytatódott, Weöres levélben megkérdezte, hogy megjelentetheti-e a fent idézett verset a költőnő nevével, és erre igenlő választ kapott, Gazdag Erzsi ezt fűzte hozzá: "Hiszen más név nem is illene bele, ugye?"(Lőcsei,2007:111)

A fentmaradó és előkerült dokumentumok szerint levelezésük 1947-ig szünetelt, Gazdag Erzsi Hajnal Annának írta: "úgy látszik, végképp megneheztelt rám, pedig én nem haragszom rá, hiszen nem bántottuk egymást."

Weöres Sándor ekkor Székesfehérváron lakott, segítőkészségére jellemző, hogy ismét segített Gazdag Erzsinek következő kötete kiadásában, s saját kötetének elküldését ígérte meg. Aztán 1947-ben Weöres Sándor megnősült, s Károlyi Amyval együtt Rómába ment tanulmányútra. Egy Hajnal Annának szóló levélből tudjuk, hogy Gazdag Erzsi is értesült a házasságról. Aggodalma, hogy Weöres befejezi vele a levelezést, alaptalan volt: a Weöres-házaspár innentől együtt írta alá ezeket, s Károlyi Amy is dedikált neki kötetet. 

1956-ban Lengyel Balázs is, és szombathelyi költők is folyóiratot szerettek volna megjelentetni, Weöres Sándor, mint leendő főszerkesztő kérte Gazdag Erzsiék közreműködését. 

Weöres Sándor hosszú szünet után 1963-ban látogatott Szombathelyre, s az esemény előkészítésében Gazdag Erzsi is részt vett. 

1982-ben Weöres Sándor és Károlyi Amy kéziratos verssel köszöntötte az Életünk hasábjain a 70 esztendős Gazdag Erzsit. 

 Ebből egy rövid részlet:  "Gazdag Örzse/száz szál rózsa
2 madárszárny/most és mindig." (Lőcsei:2007:114)

Gazdag Erzsitől végleg 1987-ben a Weöres-házaspár szintén versben búcsúzott el. 







FELHASZNÁLT IRODALOM

Nyugat, 1939. 3. szám:  http://epa.oszk.hu/00000/00022/00638/20514.htm

Lőcsei Péter: Szombathelyi emlékpohár, Vasi Szemle szerkesztősége, 2007.

Olvasásra ajánlom: 

Gazdag Erzsi: Így láttam Kodályt, 
In: Vasi Szemle,2000. 06. 
http://www.vasiszemle.hu/2000/06/gazdag.htm



Merklin Tímea: Arcképcsarnok - híres szombathelyi nők, Szülőföld, 2012

2019. február 8., péntek

Játék a nevekkel

Ezen a pénteki téli napon térjünk vissza a gyerekkori ismerősökhöz, megzenésített versek szereplőihöz. Keresztneveket kell kitalálni, amik a verssorokban bújnak meg.


1. József napján eltünik a tél./Zsákban ____________/ hoz majd meleget.

2. országút visz Fehérvárig,/széles a két árok. Így tedd rá, úgy tedd rá, ______, Terike, Marcsa.

3. Nagyot ugrott _______________, beszakadt a ládika.

4. Kutyateszi ___________, /Csókaviszi Benedek, Kocsihasu péter,/Csukaszemü Pál.

5. nyári fényben, napsütésben/felhőt les ___________.

6. ________ a nagyobbik,/ füstön lovagol;/ Joli most bújik ki/az eresz alól.

7. Sehallselát ___________, / buta volt mint hat ökör,

8. Elindult, elindult / _________ messze földre,/három betüje lemaradt,/Gás falu lett belőle.

9. Tárt kebelemben reszket a kóc: /érted szenved a ________ bohóc.

10. Pettyes _______, bontsd ki / a szárnyad, a szárnyad:



Volt-e olyan kedvenc versük, ami gyerekük nevét tartalmazta, s ezért szívesen mondogatták neki?

2019. február 7., csütörtök

Megpihenve, elgondolkodva

A mai téli napon adjuk át magunkat kissé az elmélkedésnek. Gondolatban leülhetünk Weöres Sándor mellé a padra.



https://www.szepi.hu/irodalom/vers/tvers/tv_006.html

A vers, amely a linken található, fontos tulajdonságára mutat rá a költőnek. A keresztény vallással már gyerekkorában megismerkedett, az antropozófia, mitológia már nagyon korán vonzotta. 

Az elolvasott vers kapcsán gondolkodjunk el életünkről, függetlenül attól, hogy vagyunk-e, s mennyire vallásosak. Mi a dolgunk a földön? Mi lesz az élet végén? Mi jelent a szabadság? 

Ha a verset mint műalkotást vesszük szemügyre, ne hagyjuk figyelmen kívül a tördelést. Mit akar üzenni nekünk a kép? 

Ha keresztények vagyunk, akkor gondoljuk át, mennyire közvetíti a vers hitünk igazságait. 



2019. február 6., szerda

WE(ö)R(e)SSZERDA 6. Psyché-elemzés az emelt szintű magyar érettségire

Kedves Olvasók!

A szakirodalom alapos tanulmányozása után remélhetőleg sikerült összeállítanunk egy tételt az eddigi WE(ö)R(e)SSZERDÁK anyagaiból.

Tarján Tamás tanulmányában már csak a narratíva(cselekmény) fejezet és kérdések szerepelnek, de úgy érzem, hogy ezen a ponton szükség van a Psyché újraolvasására. Ezért most az olvasáshoz szükséges kérdések, feladatok következnek. (Az elemzés még folytatódik a jövő héten.)

1. Milyen ciklusai vannak a kötetnek?
2. Milyen 'vendégszövegek' találhatók az Utószóban?
3. Hogyan foglalná össze 10-12 mondatban Psyché életrajzát? Térjen ki őseire, azok érdeklődésére.
4. Milyen fordulattal szakad ki Psyché a harmonikus családi életből?
5.Hova kerül, hogy jó nevelést kapjon?
6. Milyen ifjúkori kalandjai akadnak?
7. Hol ismerkedett meg későbbi férjével?
8. Mi történik megszülető gyermekével?
9. Hogyan halt meg Psyché?

Néhány kérdés a tételkidolgozáshoz is jól jöhet Tarján Tamás elemzésének végéről, ezeket megosztom:

a, A görög művészetet, illetve reneszánsz világát bemutató albumokat forgatva milyen Psyché ábrázolásokra bukkanunk? Milyennek jelenítik meg a képzőművészek e nőalakot? Kinek a társaságában látható a leggyakrabban?
b, Psyché férje, Zedlitz sántít, így Héphaisztosra hasonlít. Ki volt ő, és milyen párhuzam vonható közéjük?
c, Psyché jellemzése alapján alkossunk képet Ungvárnémeti Tóth László alakjáról! A filmbeli szereplő az elképzeléseinket tükrözi? Miért (nem)?
d, Tegyük párhuzamos műelemzés tárgyává Berzsenyi Dániel Napoleonhhoz című epigrammáját és Lónyay Erzsébet Napoleonra. című dialógusát! Milyen hasonlóságok és milyen különbségek tetszenek ki?
e, Melyek Psychének azok a költeményei, melyekben önarcképet fest? Milyennek látja magát? Milyen versformákat alkalmaz?
f, Melyek a titkai, művészi eszközei a Séta lovaglás. című vers elevenségének, bájának, Csokkonaiéval vetekedő játékosságának? Milyen formában íródott a vers? E forma milyen jelentőséggel bír a 19. század első felének magyar költészetében?
g, Az erkölcstelennek mondott Psyché igencsak fogékony az erkölcsi értékekre. A könyv írásaiból- természetesen Ungvárnémeti Tóth szövegét is beszámítva - mely etikai értékek igenlése tűnik ki?

FELHASZNÁLT IRODALOM

Tarján Tamás: Weöres Sándor: Psyché. Akkord Kiadó, Budapest, 2008.




Kinek írt Weöres verset?

A mai nyári rövid blogbejegyzésben arra buzdítom a kedves Olvasót, hogy bátran lapozgasson Weöres-kötetében, és fedezze fel, kinek írt verse...