2019. február 19., kedd

Weöres Sándor: Bartók Béla



"beágyazva józan önkívületbe
az időt folyatja tétlenül
munkája működik helyette"
(Weöres Sándor: Bartók Béla)

A mai napon mutatták be először 1929-ben Bartók Béla III. vonósnégyesét. Rövid bevezető után a nagy zeneszerzőre emlékezve a mottónak idézett verset veszem górcső alá. Elemzésem inkább csak az érdeklődést felkeltő, nem törekszem teljességre.

A linkre kattintva a CTRL és az F billentyű egyidőben való megnyomásával keresőablakot nyithatunk, és beírva a verscímet, majd a nyílra nyomva a vershez jutunk.

Itt található meg: http://magyar-irodalom.elte.hu/ezredveg/0511/05113.html

A Bartók Béla című vers a Három Emlékmű része. Az 1964-ben írt versről már első ránézésre is látszik, hogy szabadvers. Rímei csak elvétve akadnak, sőt a központozás, meg a mondatkezdő nagybetű is hiányzik mindenhol. "A sorok hosszúsága, a szakaszok terjedelme kötetlen." (Tüskés,2002:75) Talán ez a három tényező együtt elősegíti azt a tartalmilag is kifejezett üzenetet, hogy a zene áradó, magával ragadó. Ugyanakkor egy sor, a Szózatból ismert A NAGY VILÁGON E KÍVÜL végig nagy betűvel van írva. A "látszólagos formátlanságot erőteljes zenei elemek, rímek ellensúlyozzák." (Tüskés, 2002:75) . "Weöres költeményének modern disszonanciája, palástolt, rejtett zeneisége olyan kifejezési forma, amely nem idegen Bartók egyetemes, konszonanciát és disszonanciát magába olvasztó, szintézist teremtő zenéjétől, olyan két "hang", amely jól illik a Bartók művészetét megidéző költői interpretációhoz." (Tüskés, 2002:75.)

Weöres a bartóki zenéről beszél. (Tüskés, 2002:82.)

Weöres Bartók verse (...) annak a lírikusnak az alkotása, aki áradó személyes hangját, a képzelet csapongó szárnyalását a szabad vers formájában is szigorú ritmikai szabályokkal fegyelmezi. " (Tüskés,2002:84)

Weöres így nyilatkozott eről a verséről: "A Bartók-vers nem az édes pici haza és a muskátlis kis ablak verse, szóval "A NAGY VILÁGON E KÍVÜL már ott honol a krisztályok körében zengő sípok állják körül", szóval egy elmenés, eltávozás, elröpülés van benne: "már ott honol a kristályok körében", ráadásul "de nem hallja, nem  látja". Szóval ott van a végtelenben és egy teljes megsemmisülésben, önmegsemmisítésben, ahogyan a művében felégeti önnmagát, "mert jutalmát nem kívánja füle örökre zárva az általa felidézett hegy és tenger muzsikára."(Domokos, szerk: 1993:242)





Kérdés (érettségizőknek). Ki írt még Bartók Béláról szóló verset?

(György Mátyás, Illyés Gyula, Juhász Gyula, Kiss Tamás, Kassák Lajos)


FELHASZNÁLT IRODALOM

Domokos Mátyás szerk.: Egyedül mindenkivel, Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1993.

Tüskés Tibor: A határtalan énekese Masszi Kiadó, Budapest, 2003.

Weöres Sándor: Egybegyűjtött írások, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1970.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kinek írt Weöres verset?

A mai nyári rövid blogbejegyzésben arra buzdítom a kedves Olvasót, hogy bátran lapozgasson Weöres-kötetében, és fedezze fel, kinek írt verse...