1. A kötet ötvenhárom verse válogatás a korábbi Meduza kötetből, illetve a Rongyszőnyeg és a Magyar etűdök ciklusból.
2. Kenyeres Zoltán játékversnek nevezi a rövid, és tárgyban, hangban, képekben rendkívül változatos és színes verstípust.
3. A ritmus és hangzás mellett a rímek is fontos szerepet kapnak.
4. A Bóbita-kötet a népi hagyományok követését, a népi gyermekversek tematikájának felhasználását is jelenti.
5. A Buba éneke akár kánonképző alkotásként is felfogható (Kányádi és Tóth Elemér egy-egy versét hozza a szerző példának.)
6. Felelgetős versek is találhatók a Bóbitában, változatos szövegtanulást, szemléltetést biztosítva így az óvodában.
7. Az alliteráció, hangutánzás és hangfestés páratlan költői bravúrja Weöresnek, a Macskainduló esetében "A ritmust erősítő vissza-visszatérő alliterációk különleges és pontos ütemhatárokat eredményeznek."
8. A tündér című vers szimultán veerselésű. Az első két sor egyben egy hexameternek is felfogható. "Két szimultán sor pár alkot négysoros versszakot. S miután a hexameter sor párban a sorvégi rímek is megtalálhatók, ezt a formát leoninusnak vagy rímes disztichonnak nevezzük, Ez rendkívül formaigényes verstípus.
9. A Kis versek a szélről: a tömör hatást a sok predikatív szerkezettel éri el.
10. A versek másik csoportja akusztikai bravúrt mutat: Haragosi, Olvadás, Csiribiri sorolható ide. A hangállomány megválasztása, hangutánzás, hangfestés az eszközök, melyekkel Weöres él.
11. A ritmus kifejezheti a mozgás milyenségét, erre jó példa a Száncsengő című vers a molosszusokkal (három szótagú versláb hosszú szótagokkal).
12. Pedagógiai szempontból a versek kiválóak hangképzésre, hangsúly, hangerő, hangmagasság, hanglejtés, szünet, versritmus megfigyeltetésére.
 |
| Forrás: Pinterest |
FELHASZNÁLT IRODALOM
Komáromy Sándor: Ötven éve jelent meg Weöres Sándor Bóbitája In: Széphalom 16. (2006)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése