2019. május 31., péntek

Weöres Sándor dolgozószobája

A héten volt már szó arról, hol lakott Weöres Sándor. Tárgyaihoz való viszonyáról is olvashatunk itt.

Önök hogyan képzelik el Weöres Sándort alkotás, írás közben? Milyen a legszűkebb környezete? Mikor, mennyit, hogyan alkot?

Erről is vallott egy nyilatkozatban:

"Sose volt dolgozószobám. Igaz, hogy igényem se volt dolgozószobára, és most sincsen. Többet ér a munka, mint a munkaszoba. Ifjúkoromban psáztorkodtam, birkák, tehenek, disznók közt éltem, és a dolgozószobám egyrészt a szabad természet volt, a szemlélődés alkalma, másrészt, ami ebből a szemlélődésből kialakult azt az akkor még villanytalan Csönge faluban gyertyafénynél, vagy ha az volt, teleholdnál éjszaka jegyezgettem. Valahogy mindig a nap huszonötödik órájában írtam, teljesen irracionális vagy imaginárius időben, ami tulajdonképpen nem létezik. Rengeteg időbe telik az a látszólagos semmittevés, amíg a versek kialakulnak, de a versek megírása nem kíván időt. Leaglábbis órával mérhető időt nem, csak a nap huszonötödik óráját. Az élménygyűjtéshez, a szemlélődéshez nem kell dolgozószoba, mert ahhoz még egy pályaudvar méretű terem is túl kicsi lenne, a megíráshoz, megvalósításhoz szintén nem kell dolgozószoba, mert még egy cella is túl nagy volna. (...)" (Domokos szerk., 1993, 180.)



FELHASZNÁLT IRODALOM


Domokos Mátyás szerk. Egyedül mindenkivel, Budapest, Szépirodalmi könyvkiadó, 1993. 



©️ Dr Stareczné Kelemen Éva



2019. május 30., csütörtök

Városok, földrajzi nevek Weöressel kapcsolatban: Budapest

Egy interjúból idézek, melyet Szekér Endre készített.


SzE: "Lassú felhő-árnyék
száll a jég fölött
nagy, folttá terülve
a két part között"
(Pesti Dunapart télen)

Milyen hatással volt rád Budapest?


WS: Hát tekintve, hogy gyerekkoromban is sokszor megfordultam Budapesten, nem volt nekem Budapest újdonság. Úgyhogy az se tett rám más hatást, mint a vidék. Alapjában véve nekem mindegy volt, hogy Budapest, vagy Pécs, vagy Székesfehérvár." (Domokos szerk. 1993,322.)

Mégis, milyen alkalmakról tudunk, mikor Weöres Budapesten járt? Az biztos, hogy diákkorában személyesen, lakásán is meglátogatta Babitsot és Kosztolányit, verseit eljuttatva hozzájuk.

A pécsi egyetemi évek és röpke székesfehérvári tartózkodás után a fővárosban dolgozott és élt már fiatal korától fogva, az olaszországi ösztöndíj után a második kerületben, a Törökvész úton. A hetvenes évektől pedig a Muraközi utcában laktak.

A Törökvész utcai házon emléktábla is található:
 Készítette: Csurla - Áthozva a hu.wikipedia projektből a Commonsba., CC BY-SA 2.5, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=16646862




FELHASZNÁLT IRODALOM


Domokos Mátyás szerk. Egyedül mindenkivel, Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1993.


2019. május 29., szerda

Károlyi Amy

2003. május 29-én követte az örökkévalóságba Weöres Sándort a költő-műfordító feleség, Károlyi Amy.

1909-ben született polgári családban, két fivér mellett egyetlen lányként. Magyar-német szakos tanári diplomát szerzett, a Bajza utcai polgári iskolában kezdett tanítani 1940-ben. Ez évben közölte verseit  először Babits Mihály a Nyugatban. Weöres Sándorral minden bizonnyal e lap szerkesztőségében ismerkedhetett meg.  Már ekkortól írt meséket, gyermekverseket. A negyvenes években sétára indulván egy temetőben bolyongtak egészen addig, míg rájuk nem zárták a kaput. 
Az 1947-48-as év számukra nemcsak római ösztöndíjat, hanem nászutat is jelentett. Bár gondolkodtak az emigráción, mégis hazajöttek, s mindkettejük számára a műfordítás adta a kenyérkeresetet a fordulat éve után egy ideig. Weöres Sándorral közös kötete a Tarka forgó (1958.)
Munkássága Weöres Sándoréhoz hasonlóan rendkívül intellektuális: szerteágazó és gazdag életművet tudhat a magáénak, melyet a magyar állam József Attila-díjjal honorált. 

Emellett méltó és értő gondozója volt Weöres művészetének életében és 1989 után is. 



A Weöres-házaspár, 1965. Forrás: Fortepan. Adományozó:Németh László Társaság
Képszám:115402.

FELHASZNÁLT IRODALOM

Moldován Domokos szerk. Weöres Sándor és Károlyi Amy élete képekben, Magvető kiadó, Budapest, 1984.

2019. május 28., kedd

Májusi litániaként

"Mert unszol istenfélelem,
mert forró tiszta tűz betölt,
hozzád esengek, Jézus anyja!
Angyal, te nem feledted el,
te ismered az ember mély veséjét,"

(Weöres Sándor: Nareki Gergely himnuszaiból)


Május hónapban a katolikus egyházban a loretói litániát imádkozzák. Ez az imádság Jézus édesanyjának magasztalása.

Akit szeretünk, annak személyét illetően könnyen születik meg a dicséret. Az is fontos, hogy a jó, dicsérő szavak segítik, felemelik a lelket. Így hát bátran használjuk őket emberi kapcsolatainkban is, s meglátjuk, hogy az emberek megnyílnak előttünk a szeretet által.


FELHASZNÁLT IRODALOM



Weöres Sándor: Összegyűjtött írások, Budapest, Magvető kiadó, 1970.

©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

2019. május 27., hétfő

Jelek

A mai napra ismét egy néhány soros verset hoztam. A címe a bejegyzés címe is. A vers elolvasása előtt gondolkodjon el azon, mit sugall Önnek ez a cím? Ha úgy egyszerűbb, vesse is papírra a felmerülő ötleteket!

Vajon milyen asszociációkat kelt ez a néhány sor?

"Szemhéjam alá befér az egész világ.
Fejemben és szivemben elfér az Isten.
Ettől vagyok nehéz.
(Jelek I. részlet)


Milyen új információt közöl, illetve tesz hozzá az előző sorokhoz a harmadik?

Ha a verset megkeresi kötetben, az első rész negyedik, záró sora újabb értelmezési lehetőséget nyit: Hogyan, miért?


FELHASZNÁLT IRODALOM


Weöres Sándor: Egybegyűjtött írások, Budapest, Magvető kiadó, 1970 (437. o)


©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

2019. május 26., vasárnap

A Logoshoz

Vajon mire, azaz kire utal a cím? A retorikában milyen jelentése van?


Az első versszak a címmel együtt milyen háttértudást igényel?

"Derékig lángban láttalak
s láttam, hogy meg nem égtél.
Egy csepp sem érte lábadat,
mikor a vízre léptél."
(részlet)



János evangéliumában a logosz szó szinonímája ige. (Vajon milyen további jelentéseket, képzettársításokat villant ez fel? )







2019. május 25., szombat

Zsoltár

"Kínok árnyékaiból,
kínok  árnyékaiból
szólok hozzád, Istenem.
Kín mar, sujt, temet,
józan eszemet
vak veszélyben,
láncos mélyben
ne hagyd elveszítenem."
(részlet)


Csak saját magának fogalmazzon meg egy meghatározást: mi a zsoltár?

Milyen érzelmeket fedezhetünk fel ebben a részletben?

A Biblia zsoltárai közül melyikben találhatunk hasonló érzésvilágot?



FELHASZNÁLT IRODALOM


Weöres Sándor: Egybegyűjtött írások, Budapest, Magvető kiadó, 1970. (99.o)

2019. május 24., péntek

Vajon kinek szól ez a vers?


Episztola 


"Kollégám, Jancsi s bátyám is kicsit,
ne furcsáld ezt a furcsa levelet:
tudod, belém-esett a könyved,
mint állóvizbe rücskös vasdarab
ami a tespedt, langyos folyadékot
keményen loccsantja maga köré
és gyűrűket vet. Ime: gyűrűim,
fogadd a víztől szívesen, ha part vagy.
Magyar a versed és mélyen "vasi".
És vas a könyved. Érdes és kemény.
                                         (Részlet)




 A válaszokat a weoressandorblog@gmail.com címre várom. 


©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

2019. május 23., csütörtök

Kenyeres Imre

A mai bejegyzésben Kenyeres Imre irodalomtörténészre emlékezünk, aki 1911-ben ezen a napon született. Író, irodalomtörténész, felmenői között is van hasonló foglalkozású, és fia, Kenyeres Zoltán is az lett: ő monoráfiát írt Weöresről.

Szerkesztője volt a Diárium című folyóiratnak, amelyben 1943-ban megjelent Weöres Sándor: Bolond Istók című műve. 

A Magyar Nemzeti Digitális Archívumban olvashatók a Diárium lapszámai. A mai napon emlékezésül nézegesssük meg legalább a borítólapokat, főcímeket: hátha találunk is érdekes olvasnivalót. 

FELHASZNÁLT IRODALOM



©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

2019. május 22., szerda

Weöres Sándor a tehetségről

Hornyik Miklós beszélgetett Weöres Sándorral sok-sok, szerteágazó témáról. Ebben a rövid bejegyzésben a tehetségről kérdezte Weöres Sándort.

"-Mi a tehetség?
- Egyrészt talán születési adottság is, másrészt: az adott képességek kifejlesztése. Ahogy a sportoló begyakorolja a távfutást vagy a magasugrást, ugyanígy a költőnek is megvan a módja, hogy mindazt megtanulja, ami a költészethez szükséges (mesterségbeli dolog, stiláris dolog, mondattan stb.) És természetesen arra is módja van, hogy kijelentse: ő nem akar tanulni senkitől, ő egyéni és eredeti, és csak azt csinálja, ami belőle magából következik. ősidőktől fogva ez a két költőtípus van: az egyik kijelenti, hogy csak önmagából merít, és nem akar tanulni sehonnan semmit, a másik pedig egész életén át tanul, gyűjt, csiszolja-köszörüli az eszközeit. Valójában az a tehetség, ami a két metódus mögött rejlik; mert hiszen mindkét típusnál előfordul, hogy valami erőset, tartósat hoz létre. De hogy mi teszi arra képessé az egyik vadzsenit vagy doctus-költőt, amire a másik vadzseni és doctus-költő mindig képtelen marad, azt nem tudom. Aki létre tud hozni valamilyen igazán élő, igazán sistergő, szuggesztív dolgot, lehet akár doctus, akár vadzseni, jól tette, hogy a munkáját létrehozta." (Domokos szerk.: 1993, 97.)


Nos, Önök hogyan gondolják? Kik lehetnek kedvelt költőik közül vadzsenik, kik a doctusok? Lehet különbséget tenni?


FELHASZNÁLT IRODALOM

Domokos Mátyás szerk. : Egyedül mindenkivel, Budapest, Szépirodalmi könyvkiadó, 1993.

©️ Dr Stareczné Kelemen Éva


2019. május 21., kedd

Pilinszky visszaemlékezése

Weöres Sándor költészetéről, érzéseiről, útjairól, lakásáról, nézeteiről már sok szó esett. Az ételekről, amit evett, már kevesebb.

A mai napra egy rövid anekdotát hozok egy éttermi látogatásról.


"Vacsora egy kínai vendéglőben. Weöres Sándor százalékot kaphatna a kínai vendéglősöktől, olyan lelkes propagátora a konyhájuknak. A franciák többnyire ott is vörösbort isznak, de mi zöld menthateát kérünk, előírásosan, beavatottan.
Nekem ez a zöld tea ízlett a legjobban, s a főfogás, az ananászos kacsa a legkevésbé. A befőtt, a rózsaszínű illatos hagyma meg egyenesen émelyített. Igaz, meleg is van, a kabátomat is le kell vetnem. Áll a levegő a színesre lakkozott, függönyökkel, szőnyegekkel tompított szobácskában, s a lampionok fényében észrevétlenül elfárad azz ember pillantása.

Másnap hazai kolbásszal és szalonnával gyógyítgatom magamat. " (Domokos szerk. :1990, 393.)



FELHASZNÁLT IRODALOM

Domokos Mátyás szerk. : Magyar Orpheus, Weöres Sándor emlékezetére, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1990. 

©️ Dr Stareczné Kelemen Éva


2019. május 20., hétfő

Orbán Ottó és Weöres Sándor

A mai nap az 1936-ban született Orbán Ottóra emlékezünk. Életkezdete, nevelkedése nem mondható túlzottan harmonikusnak, hiszen kilencéves korában elveszítette az édesapját. Szerencséjére Sztehlo Gábor kezei alatt növekedhetett.  Verseiből kitűnik az erős érzelmi telítettség. Weöreshöz hasonlóan már nagyon korán versel.

Weöres Sándornál egy nemzedékkel fiatalabb, verseit, melyek hozzá kapcsolódnak, itt láthatják, olvashatják:

http://www.egeszsegtukor.hu/mimind/orban-otto-a-csillagkonzervhez-keresunk-nyitot/



Játékossága pedig a következő, Weöres hetvenedik születésnapjára írt néhány sorában is tetten érhető:


A képet Lőcsei Péter engedélyével és szíves hozzájárulásával közlöm.





A hetvenöt éves Weöres Sándort pedig Merülő Orfeusz című verssel köszöntötte.


"A kis madárember testében a természet mozarti csodát/üzemeltetett - talán szeszélyből, talán szándékosan, hogy/megmutassa,/nincs minden kérdésre válasz." (Domokos szerk.1990:594.old)



Weörestől verssel búcsúzott. 


FELHASZNÁLT IRODALOM




Domokos Mátyás szerk. : Magyar Orpheus, Weöres Sándor emlékezetére, Budapest, Szépirodalmi könyvkiadó, 1990.


2019. május 19., vasárnap

A kis főherceg

Az alábbiakban Vas István visszaemlékezéséből vett idézeteket olvashatják.

"Átmentünk a gyerekszobába. Kosztolányi kamaszmása hűvös udvariassággal üdvözölt. A másik fiú nevét a bemutatkozáskor egyszerűen Vörösnek hallottam, és így, amikor egy év múlva a Nyugatban a mutatós Weöres névvel találkoztam, nem azonosítottam Ádám 'játszópajtásával'. Még kevésbé ismertem rá néhány év múlva személyesen, és ez már érthetőbb, miután ott a gyerekszobában jóval kisebb volt nálam, és méghozzá illedelmesen meghajolt, és így csak a feje búbját láthattam. Mindössze három évvel volt nálam fiatalabb, de ez nagy különbség abban a korban, én pedig még fiatalabbnak véltem őt. Mondtam is neki, amikor, sokára, találkoztunk:
- Én csak a választékodra emlékszem, de az akkor láthatóbb volt, mint most.
- Én meg csak a nadrágod vasalására - vágott vissza Sanyi -, mert az akkor is épp olyan látható volt, mint most.
Pedig mire Kosztolányiék gyerekszbájában találkoztunk, már felfogyelhettem volna verseire a Pesti Hírlap vasárnapi mellékletében, többek között arra a tizenöt éves korában a gyárfüstről írt Himfy-stófájára, melyet ma is megtalál az olvasó összegyűjtött verseiben, aminthogy már igazi Weöres-vers volt:

És őt vajjon ki sajnálja/ki suttogja: "Ó, szegény?"/-Anyja: gépgyár nagy kazánja,/apja: koksz és barnaszén.

Vas István. Forrás: Fortepan. Kód: 106712. Adományozó: Hunyady József


De így, ismeretlenül, nemigen tudtam komolyan venni, amit Kosztolányi mondott róla:
-Bemutatok neked egy kisfiút, akiből nagy költő lesz.



FELHASZNÁLT IRODALOM

Domokos Mátyás szerk. :Magyar Orpheusz, Szépirodalmi könyvkiadó, Budapest, 1990.


©️ Dr Stareczné Kelemen Éva



2019. május 18., szombat

Újszövetségi apokrif levél

'Thorgom földjéről hoztam el tinektek
a bércek közt lakók üdvözletét.
Ott volt az Éden. Négy áldott folyója
a négy égtájba siklik szerteszét.
A hegyi víz zúdulva őrli medrét,
tört ormokon zölden reped a jég.
Ó szűz tetők! ó rég-járt sürüségek!
ó ős-titokról hallgató vidék!'
(WS: Újszövetségi apokrif levél, részlet)




2019. május 17., péntek

Óda a kispolgárhoz

"Nem gúnnyal, áldozatos
lélekkel szólok hozzád,
egyetlen eleven ember valóság
korunkban, új nemes-osztály!
címered autó, zászlód miki-egér,
jelszód szerezni ami még nincs,
kardod fényes könyököd, 
taposó talpad;
hajdani lovagok utóda te,
aki akarsz, aki hódítsz,
ha tágas léttel szemközt nem lehet,
szűk lehetőség kanyarjain át."

(WS: Óda a kispolgárhoz, részlet)


Induljon ki a címből! Miért mondható ironikusnak? Térjen ki a műfaj ismertetésére!


Ismertesse a lovagkor ideálját! Miért van kontraszt a lovagkor és a kispolgári lét (20. század másodk fele) között? 


FELHASZNÁLT IRODALOM

Weöres Sándor: Egybegyűjtött írások, Budapest, Magvető Kiadó, 1970. 524. old. (2. kötet)


©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

2019. május 16., csütörtök

Csatlós János műfordító, Weöres méltatója

Ma egy talán kevéssé ismert műfordítóval ismerkedünk meg, aki 1920-ban e napon született. Weöres műveiből a Médeia 1-3, A harmadik szimfónia I-III. és a Japán táncjáték című verseket fordította. (Svenskt översättarlexikon)

'Csatlós János (Rákosszentmihály, 1920. máj. 16.) műfordító. A budapesti Tudományegyetemen francia–latin tanári diplomát szerzett. 1956 őszén elmenekült Magyarországról és Svédországban telepedett le. Hogy taníthasson, Stockholmban újra elvégezte az egyetemet. Középiskolai nyelv- és irodalomtanár. Jelentős műfordítói tevékenysége a magyar irodalom svédországi és a svéd irodalom magyarországi megismertetésére irányul. Többek között Illyés, Juhász Ferenc, Csoóri verseit, Szabó Magda, Krúdy, Esterházy prózai műveit ültette át svédre és neves svéd alkotókat (köztük Eyvind Johnsont, Artur Lundkvistet, Sven Delblancot, Sara Lidmant) fordított magyarra. 1976-ban megkapta a Svéd Akadémia fordítói díját, 1980-ban a Samfundet de nio fordítói díjat. A Stockholm melletti Handenben él.' (Borbándi, 1992)

Ennyit ír róla az 1992-ben megjelent Nyugati magyar lexikon és bibliográfia. Csatlós János 1993-ban elhunyt. 1989-ben viszont szép nekrológot írt Weöres Sándorról. Ebből emelek ki most részleteket.

Weöres képzeletbeli országainak nevei - meglehetősen nehéz feladat a műfordítók számára ezeket átültetni.
Saját fotó.



"A modern magyar költészet nagy öregjei egymás után vetik le mulandó arcukat, hogy elfoglalják helyüket a szerény magyar halhatatlanságban. A legutóbbi tíz évben meghalt Nagy László, Pilinszky János, Illyés Gyula, s most, januárban ért ide a hír, hogy Weöres Sándor is itt hagyott bennnünket. Megemlíthetnénk még itt egy sor más rangos költőt is, mint íkormos István, Zelk Zoltán, Jékely Zoltán és Kálnoky László, akik még az előbbieknél is ismeretlenebbek külföldön; arra ítélve, hogy tovább is hordják egzotikus anyanyelvük több értelemben vett lenyűgöző rabruháját. 
Weöres Sándornak sem adatott meg, hogy kivárja azt a Nobel-díjat, melyet számos svéd költőkollégája szerint éppúgy megérdemelt volna, mint bárki más az imént felsoroltak közül. (...)

A költészetre született, mint Mozart a zenére. Megvan benne Mozart zeneisége és komolysága, s ha Mozart feltámadna, hihetőleg az édes harmóniák és a kíméletlen törvénysértések ugyanolyan keverékével komponálna, ahogyan Weöres írta a verseit.
Csodagyermek volt, és lényegileg egész életében az is maradt. (...) Magas fekvéséről híres hangja egész életében megőrizte kisfiús csengését, (...)
Játékosság és kíváncsiság jellemzi művészetét. Mestere volt a paradoxonoknak: (...)  Költői felfedező útjai az emberi hasonlóságokat és különbségeket kereste élő és halott kultúrákban és mítoszokban, egzotikus tájakon s azok szokásaiban. Képzelete hallatlan kataklizmákat idéz elénk, ismeretlen nyelveket talál ki, és lefordítja őket magyarra. (...)
Weöres szókincse választékos, szinte klasszikusan pallérozott, néha meglepően köznapi elemekkel, de szövegei valami másra utalnak, valami rejtelemre. (...)
Kiválasztott kevesek költője volna tehát, akire a széles olvasórétegek fel sem figyelnek? Ellenkezőleg: Magyarország legolvasottabb szerzőinek egyike. Gyermekverseinek népszerűségével egy költő sem vetekedhet. (...)
Már életében legenda volt a társadalom valamennyi rétege és korosztálya számára. Egy alkalommal taxin hazakísértem, és miközben törékeny alakja eltűnt a budai villa kertjének lombos fái alatt, a sofőr megkérdezte: "Nem Weöres Sándor az?" Válaszomra elmosolyoldott: "Áldja meg az Isten a lelkét!" (Domokos szerk., 1993, 625-629.)

 Weöres Sándor és Csatlós János közös kötetben megjelenése: Sota Rusztaveli grúz költő A tigrisbőrös lovag című verseskötetét Weöres Sándor fordította, a rajzokat Zichy Mihály készítette, az utószót pedig Csatlós János írta 1954-ben.



FELHASZNÁLT IRODALOM




Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia, Hitel, Budapest, 1992.

Domokos Mátyás szerk: Magyar Orpheusz: Weöres Sándor emlékezetére, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1993.




2019. május 15., szerda

Esős éjszaka

"A házeresz zizeg, kopog.
Zuhog a langyos nyári lé.
Felhős az ég. Késik a hajnal,
mint hófuváskor a vonat.

Karikát hány a pocsolya.
Kazalba bújik a kutya.
a háncs-illatu félszer mélyén
tótágast áll a bőregér."
(WS: Esős éjszaka, részlet)


A mostani esős május vett rá, hogy megkeressem ezeket a  sorokat. A gyerekversek szelíd, játékos esői mellett egy komolyabb, komorabb hangulatú verset kerestem.


Vajon mi lehet az eső jelentése, mit szimbolizálhat a versekben?

FELHASZNÁLT IRODALOM

Weöres Sándor: Egybegyűjtött írások, Magvető Kiadó, Budapest, 1970.

©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

2019. május 14., kedd

Irodalomtörténészek évfordulóján

Amikor a mai nap születési, halálozási évfordulóit néztem, feltűnt, mennyire sok az irodalommal, irodalomtörténettel foglalkozó köztük. Direkt kapcsolatot Weöressel nem találtam, ám eszembe jutott, hogy maga Weöres is írt, nemcsak irodalmat, hanem irodalmat az irodalomról.


Talán leghíresebb példa doktori értekezése.

Az összegyűjtött interjúkban (Domokos Mátyás szerkesztésében) nem kevés íróról, pályatársról, műfordításról emlékezett meg.

Ide tartozik, hogy elfeledett költők művészetéről is leporolta az elfeledettség szürke rétegét.

Nem kevés íróval, költővel tartott levélben kapcsolatot, ma már ezek is irodalomtörténeti dokumentumok. Levelezése hiányos ugyan, de nyomtatásban megjelent.


A mai nap tehát emlékezzünk Weöresre, aki nemcsak irodalmat alkotott, és az irodalomtörténészekre, akik segítik íróink, költőink műveinek megértését.



A képeket Lőcsei Péter engedélyével és szíves hozzájárulásával közlöm.

©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

2019. május 13., hétfő

Városok, földrajzi nevek Weöressel kapcsolatban: Csönge

Egy új sorozatot szeretnék elkezdeni.
Képzeletben, s itt a blogbejegyzésben is szeretném bebarangolni azokat a helyeket, ahol Weöres járt, hosszabb-rövidebb időt töltött.

Az egyszerűség kedvéért rövid, pontokba szedett szöveget olvashatnak. A kérdés azonban mindig örök. Önöknek van ilyen helyük, van ilyen kötődésük? A másik kérdés: Önök hogyan kapcsolódnak a címben megjelölt helyhez?


1. Szülőfalujának nevezik, de igazából Szombathelyen látta meg a napvilágot, és egészen apró korában Pápán is éltek..

2. A csöngei házba (ma emlékmúzeum) a Weöres-család az elbocsátott katonatiszt édesapa révén került, aki birtokot kapott itt.

3. Az udvarházban lakott a gyermek Weöres, és kamaszkorában egy a birtokon lévő, de másik épület volt otthona, amit 'piros görbé'-nek hívott. Itt születtek meg első verseskötetei

4. A csöngei házban sok híresség megfordult, erről Weöres írt is egy listát egy papírlapra.

A képet Lőcsei Péter hozzájárulásával és szíves engedéléyével közlöm.
5. A második világháború ideje alatt is Csöngén lakott, hogy a család együtt legyen.

6. Idős kori fényképek is készültek Weöres Sándorról Csöngén.


©️ Dr Stareczné Kelemen Éva


2019. május 12., vasárnap

Egy anekdota Arany Jánosról, avagy hogyan kapcsolódik Weöres Sándor hozzá? 3.

Az anekdota, melyet hasonló című bejegyzésekben elkezdtem, megtalálható itt és itt.  A folytatás és egyben befejezés pedig ebben a bejegyzésben olvasható. 

"Erre nyelnek egy nagyot, hogy a máskor oly szerény költő ilyen kérdést tesz föl, és azt felelik: "Magyarul, balladában, te vagy a mi Goethénk és Schillerünk egy személyben!" Erre azt kérdezi Arany János: "És tudok én olyan dalokat írni, mint Béranger?" Ezt aztán már Gyulai pál végképp nem érti: "A nagy Béranger-ra még Petőfi is alulról fölfelé nézett, pedig ő aztán igazán gőgös ember volt. Hát, Jankóm, tartsunk mértéket. Béranger-hoz azért mégse mérjük magunkat!" Ezzel a dolog tulajdonképpen befejeződött volna. A beszélgetés után Gyulai Pál és Szász Károly elmentek, Arany pedig azt mondta Torkos Lászlónak: "Azt hitték a szamarak, hogy önmagamat akarom egyre magasabbra emelni. Észre sem vették, hogy nem alulról fölfelé, hanem fölülről lefelé licitálok. Hiszen a kínai balladák különbek, mint Goethe és Schiller, és Goethe és Schiller is különb, mint Béranger. Azt gondolták, hogy szerénytelenül fölfelé megyek a létrán, pedig én egyre lefele mentem."
Eddig tart a képzelt történet. Nem tudom, van-e valami tanulsága?
RSS: Van bizony. Mindannak, amit elmondtál. Köszönöm a beszélgetést!"(Domokos szerk. 1993, 255.o)

A keleti témához keleti lap.

Weöres Sándor Szingapúrból küldött képeslapja.
A fényképet Lőcsei Péter engedélyével és szíves hozzájárulásával közlöm.



FELHASZNÁLT IRODALOM

Domokos Mátyás szerk.: Egyedül mindenkivel, Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1993.

©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

2019. május 11., szombat

Mennybemenetel

Bár ez az ünnep még csak néhány hét múlva lesz, a vers felidézi a májusi hangulatot.



"Végső tavasz dús rügyezése - tengernyi boldog tehén
hömpölyög az útvégi templom felé, mely mindjobban kibontja nehéz kupoláit,
és sárkányfogas kapuja az édes hömpölygést mosolyogva elnyeli."
(Weöres Sándor: Mennybemenetel, részlet)

Mantegna: Mennybemenetel
Kép forrása: Wikipédia

FELHASZNÁLT IRODALOM

Weöres Sándor: Egybegyűjtött írások, Magvető Kiadó, Budapest, 1970. I. 590. o

2019. május 10., péntek

Csak képek, elgondolkodásra

A képeket úgy állítottam össze, hogy Weöres fiatal korszakaiból legyen....

Ha a legjobb barátunk lenne, (a mi gondjainkban, örömeinkben osztozva,)  minek örülne, min bosszankodna?

Mit tudunk a fiatalkori Weöresről, ami a mi élettörténetükben is hasonló módon szerepelt?

























Ezek a képek mind a fiatalkori Weörest mutatják. Vajon milyen álmai voltak? Valóra váltak? 

(Az utolsó, saját felvétel kivételével a fényképeket Lőcsei Péter engedélyével és szíves hozzájárulásával közlöm. )

©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

2019. május 9., csütörtök

A győzelem napján

Weöres Sándornak is volt véleménye, illetve költeménye a második világháborúról. Az 1944. május alcímet viselő versfüzér igazán érzékletesen mutatja meg azt érzést, amit ő a háborúhoz kapcsolt. 


Háborús jegyzetek

II. 

Az emberekkel szólni sem lehet:
mint lázálomban, révülten gagyognak;
ki németeknek győz, ki angoloknak,
mintha nem tudnák: minden elveszett

így is, meg úgy is; és fejünk felett
a szent pusztulás csóvái lobognak; 
itt mmár csak Isten győz: ördög-fogaknak
gyűjt minket: szennyeket és gennyeket.

S ezt sejti mindahány - mégis üvöltő
meggyőződéssel, mint valami költő,
mind győzelmet zeng és átkot dörög; 

meggyőződésük adjon kéjes álmot,
(...)
és mindnyájunkból dögszag füstölög.



A második világháború után, Rómában készült kép. A csöngei emlékházban készült fényképem.

FELHASZNÁLT IRODALOM

Weöres Sándor: Egybegyűjtött írások, Budapest, Magvető Kiadó, 1970. 

2019. május 8., szerda

Széltornya

WS fiatalkori képe a centenáriumi vonaton.








"ő fenn a levegőben
csak tűri elnézően
időtlen zsámolya előtt
az önmagába maró időt,
a szálkás, vagy tömött felleget,
melynek mindig fontos a dolga,"
(WS: Széltornya)

FELHASZNÁLT IRODALOM

Weöres Sándor: Egybegyűjtött írások, Budapest, Magvető kiadó, 1970. 354. o



2019. május 7., kedd

Érettségi idén

A tegnapi nap lezajlott a magyar érettségi.

Vajon hány diáknak jutott eszébe Weöres Sándor munkássága?

Mit írt volna az a diák, aki kimondottan lelkesedik az ő költészetéért?

Mit írt Weöres saját költészetéről?

"Vers-firkálásomat különc dőzsölésnek/naplopásnak nézik; esküszöm az égre,/hogyha meggátolnak teremtő-munkámban,/egy világ kínjától szabadulok végre." (WS:Ijedtség)


Érettségiző diákként lett volna bátorságunk valamelyik drámáját elemezni?


Megannyi feszítő kérdés, bár a magyar nyelv és irodalom érettségit megírták a diákok. Tehát egy kicsit lazíthatnak. Vajon ezt könnyvel, verssel a kezükben teszik?

Csak kedvtelésből, puszta örömből melyik Weöres-művet választanák, régi és mostani diákok?




Merre vezetne az Önök útja, melyik műalkotás képzeletbeli világába?



©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

FELHASZNÁLT IRODALOM

Weöres Sándor: Egybegyűjtött írások, Budapest, Magvető Kiadó, 1970.

2019. május 6., hétfő

Egy kép - néhány gondolat

Anyák napja után egy képet hozok a gyermek Weöres Sándorról.


Gondoljanak rá úgy, mint egy kedvenc képre az Önök képei közül.




Miért is lehet különlegesen kedves a kép? A megörökített pillanat miatt? A rajta látható személyek miatt? Azét mert régi a kép, ezért ritka vagy egyedi? 

Talán azért, mert szavakat idéz fel? 

Weöres esetében egy költemény első versszaka kívánkozk ide. 



EMLÉKEZÉS A GYERMEKKORI TÁJRA


Kép, kit tükrös éj segít
megnyugodni bennem,
évek lassú bérceit
forgatván szivemben-
kép, te évek-mélyi völgy,
mílyen torpanattal
állsz itt, mint egy szűzi hölgy
bársony pillanattal?





FELHASZNÁLT IRODALOM

Weöres Sándor: Egybegyűjtött írások, Magvető kiadó, Budapest, 1970. 332. old.


©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

2019. május 5., vasárnap

Radnóti Miklós és Weöres Sándor kapcsolata

Május 5-én ünnepeljük Radnóti Miklós születésének száztizedik évfordulóját.

Ő tehát kortársa Weöresnek, mégsem lehet túl sokat tudni arról, hogy vajon találkoztak-e.

Ha középiskolai tnaulmányainkra visszaemlékezünk, eszünkbe juthat, hogy mindketten írtak a Nyugatba verseket. Feltételezhetjük, hogy akár találkozhattak is. Egymás verseit bizonyára olvasták.

Néhány levél fennmaradt, így ezekre támaszkodva képet kaphatunk az ő ismeretségükről. Interjúból idézek, Weöres Sándor szavait olvashatjuk Radnóti levelein kívül.

"Radnóti nevét és verseit előbb ismertem meg, mint személyesen őt magát.

Radnóti-kötetet először nekem Szász Béla, szombathelyi földim mutatott. (...) Én akkor falun éltem, Csöngén.

Egy nap levelet kaptam Radnótitól, 1935 márciusában:

"Kedves jó Uram!

Ne haragudjék, hogy ismeretlenül levelemmel zavarom, de olyan közlendőim vannak, melyekkel nem várhattam előbb vagy utóbb bekövetkezendő személyes talákozásunkig.
A Kozmosz Könyvhiadó főhősét, Dénest bizonyára ismeri - a könyvnapra tizenegy fiatal költő antológiáját hozza ki. A költők névsorrendben: Forgács Antal, Habán Mihály, Hajnal Anna, Jékely Zoltán, Kis Ferenc, Radnóti Miklós, Rónai Mihály András, Toldalagi Pál, Vas Isván, Weöres Sándor, Zelk Zoltán.
(...)
Minden költő tíz verssel szerepel a kötetben. Az antológiát vele kettesben állítjuk össze. (...)

Nagyon kérem, küldjön kb. tizenöt verset, és kérem, hogy jelölje meg azt a tízet, amit elsősorban közöltetni kíván az antológiában. (...)

Végül szeretném, hogyha a Hideg van-ból küldene egy példányt, szívesen viszonzom e hó végén megjelent kötetemmel. (...)

Szeretettel üdvözli híve Radnóti Miklós"


Még egy levélről tudunk, ami még sokkal személyesebb hangot üt meg.

Ezután ismét Weöres szavai következnek az interjúból.

"-"Radnóti és József Attila kötetei nekem akkoriban valahogy ultramodernnek és majdnem érthetetlennek látszottak. Ma ezek a versek meglehetősen egyszerűek. (...) József Attilának vagy Radnóti Miklósnak az igazi nagyságát, ameddig éltek és ameddig egy asztalnál ülhettem velük, nem éreztem."

Itt következik egy gyönyörű kép arról, hogy egy költő élete gyertyaláng, mely mellette ülve aprónak látszik, egy parasztház ablakából pedig óriási jelzőfény nagy távolságban is.

"Radnóti személyileg sokkal derűsebbnek és vidámabbnak látszott, mint amilyenek a versei voltak."

"Egyetlen beszélgetésre emlékszem." (...)
"Egyszer volt egy közös rádiószereplésünk".

Így vall Weöres egy kortársáról három-négy évtizeddel a találkozásaik után. Az emlékek száma talán kevés, mélysége azonban átható évtizedek távlatából is. 


Végül Lőcsei Péter hozzájárulásával közlöm kutatásából a Weöres Sándornak írt dedikációkat is. 


Ujmódi pásztorok éneke. Radnóti Miklós versei. (Fiatal Magyarország kiadása; Bp. 1931.): „Weöres Sándornak baráti kézszorítással és szeretettel Radnóti Miklós Bp, 1935. március 22.”
Lábadozó szél. (Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának kiadása, 1933.): „Weöres Sándornak szeretettel és baráti kézszorítással Radnóti Miklós Bp. 1935. március 22.”
Válogatott versek 1930–1940 (Almanach, Bp. 1940.): „Sándornak baráti öleléssel Miklós: 1940. május 5.”



FELHASZNÁLT IRODALOM

Lőcsei Péter: Miről vallanak a könyvek? 

©️ Dr Stareczné Kelemen Éva


2019. május 4., szombat

Ballagás

Országszerte a ballagások zajlanak, ilyenkor egy-egy Weöres-idézettel az is találkozik, aki különben nem olvas verset. 

De akik igen, vajon mit ajánlanának olvasni az érettségi táján, leginkább utána a fiatal korosztálynak? 

A teljesség felét?

A Rongyszőnyeg darabjait? 

Esetleg megtekintésre ajánlanák valamelyik színdarabját? 

Mind-mind tökéletes választás. 

Ne feledjék, azok a versek hatnak igazán, amik valahogy a mi kérdéseinkre adnak választ, azokra, amik éppen foglalkoztatnak. Vajon ilyen versük van-e? Megosztanák-e az ifjúsággal? Miért? 

©️ Dr Stareczné Kelemen Éva


2019. május 3., péntek

Egy anekdota Arany Jánosról, azaz hogyan kapcsolódik Weöres Sándor hozzá? 2.

Kedves Olvasók!

A tegnapi blogbejegyzésben egy anekdotát kezdtem el, amit most szeretnék folytatni.


'Arany János megmutatja nekik a frissen készült kínai fordításokat. A két barát nagyon furcsának találja, csóválja a fejét, és Gyulai Pál megszólal: "Hát, Jankóm, te ezeknél sokkal szebb balladákat írsz." "Hát tudok én olyan balladákat írni, mint Goethe, vagy Schiller? "

Mielőtt tovább lépnénk, kérem, hogy elevenítsék fel középiskolai tanulmányaikat, és nézzék meg a szóban forgó költők balladáit. Talán emlékeznek, olvashattak már a ballada műfajáról itt.


Van talán kedvenc balladájuk? Miért mondhatjuk mesterműnek a balladát?






Weöres szobra Szombathelyen.
A felvételt Lőcsei Péter szíves hozzájárulásával közlöm.




©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

2019. május 2., csütörtök

Egy anekdota Arany Jánosról, azaz hogyan kapcsolódik Weöres hozzá? I.

Az Egyedül mindenkivel című kötetben sok-sok interjú jelent meg. Magam is idéztem belőle jócskán, mert ezekből a nyilatkozatokból sokat megérthetünk. Megismerhetjük Weöres Sándor olyan oldalát, amit a verseskötetekből nem, talán még a megmaradt tévéfelvételekből sem. 

A mai blogbejegyzésnek egy anekdota áll a középpontjában, melynek elmondója Weöres Sándor. 

WS: Egy képzelt történetet fogok elmondani. 


A képen valódi WS-dokumentum, az útlevele a csöngei emlékházból.
Az itt látható írásnak, betűknek lesz köze az anekdota befejezéséhez. 


Arany János fiatal segédszerkesztője volt Torkos László. Igen hosszú életkort élt meg, százegy éves korában halt meg Kőszegen, az 1940-es években. Ő még sokszor kezett fogott Arany Jánossal, sokszor együtt dolgozott vele. Különben nagybátyám volt ez a Torkos László, vagy nagy-nagybátyám, apai részről rokonság. Sajnos, mulasztás, hogy sohasem találkoztam vele személyesen. Amit tehát most el fogok mondani mint Torkos László elbeszélését Arany Jánosról, csak az én elképzelésem. 
Mikor a Koszorú-ban Arany Jánossal együtt dolgozott Torkos bács, akkoriban készítette Arany a kínai fordításait. Négy ilyen kínai fordítása van Arany Jánosnak, a "turr-r-r-iko-iko-i-ja" refrénű és a többi, benne vannak az összegyűjtött Arany-kötetben, bárki elolvashatja őket. Hát amikor Arany és Torkos ülnek a szerkesztőségben, egyszerre csak beállít Gyulai Pál és Szász Károly. " (Domokos szerk., 1993, 254.) 

A történetet ma csak eddig mesélem. Arra kérem Önöket, hogy gondolkozzanak el azon, mi lehet igaz ebben a történetben. Torkos bácsi (vagy bárhogyan is hívják) lehetett-e valóban Arannyal egy szerkesztőségben az életkora alapján? Vajon a lap, amit WS említ, létezett, Aranyhoz volt köze? Arany János fordított kínaiból? Gyulai Pál és Szász Károly valóban kortársai voltak? 

Jó gondolkodást kívánok, holnap pedig várom Önöket a folytatással!

FELHASZNÁLT IRODALOM

Domokos Mátyás szerk. :Egyedül mindenkivel, Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1993. 

©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

2019. május 1., szerda

Május

E hónapnak az első napja bizony rengeteg jelentést hordoz. Mást jelent a dolgozónak, aki ünnepli a munkát. Mást a katolikus hívőnek, aki erre a napra úgy tekint, mint a májusi litániák kezdetére. A végzős diákok a nemsokára itt lévő érettségire gondolnak, a szerelmesek az egyre szebb időre, a természet szerelmesei a kirándulásokra....

Ön mire? Mindegy, milyen okból 'kelünk útra', ma álljon itt egy kis útravaló A teljesség felé című kötetből:


A teljesség felé című kötet első kiadása.
A képet Lőcsei Péter engedélyével és szíves hozzájárulásával közlöm. 


Útravaló

Ha arra törekszel, hogy az örök mértéket kövesd: ne botránkozz azokon, kik nem erre igyekeznek, hanem törekvéseik ingadozva ágaznak a sokféle véges és változó mérték között. Ne azt nézd, hogy mijük nincsen, hanem hogy mijük van; mert még a legnyomorultabbnak is van olyan lelki kincse, mely belőled hiányzik. Kifogásolni, fölényeskedni bárki tud; tanulj meg mindenkitől tanulni. (WS:EÍ, 664.)



FELHASZNÁLT IRODALOM


Weöres Sándor: Egybegyűjtött írások, Budapest, Magvető Kiadó, 1970. 


©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

Kinek írt Weöres verset?

A mai nyári rövid blogbejegyzésben arra buzdítom a kedves Olvasót, hogy bátran lapozgasson Weöres-kötetében, és fedezze fel, kinek írt verse...