Weöres és a Biblia

"1455-ben kezdte nyomtatni Johannes Gutenberg az emberiség első nyomtatott könyvét, a Bibliát." - említi február 23-i évfordulóként a mai napot a Wikipédia.  Ezért ma azt vizsgáljuk, mit tartott Weöres a Bibliáról, milyen szerepet foglalt el az életében. 

Protestáns (ágostai hitvallású evangélikus) apától és római katolikus anyától született. A Bibliát már kora gyermekkorában olvashatta neki az édesanyja. A falu evangélikus templomába pedig eljártak istentiszteletre, így ott is hallhatott részeket belőle. 
Később az elemi iskolában járt hittanra, hiszen akkor az kötelezően hozzátartozott az oktatáshoz. A középiskolás évek alatt szert tett egy pap-költő barátságára, aki emellett "szemináriumi prefektus, teológiai tanár(...) műfordító" volt.
 "Székely László 1928 őszén vagy 1929 első hónapjaiban találkozott először az iskolai önképzőkörben már rangot szerző Weöres Sándorral. " (Lőcsei, 2007:78).

Dr Székely László pap-költővel a képre írt dátum környékén ismerkedhetett meg. 

 Ebben az időben maga Weöres is kedvenc olvasmányának tartotta a Bibliát egy későbbi nyilatkozata szerint. (Domokos, 1993:248) Egy Székely Lászlónak írt levelében beszámol arról is, hogy igazán istenhívővé lett, "Isten - van."(Lőcsei, 2007:82) Egy másik levélben így ír Székely Lászlónak: "Még mindig szinte érzem annak a rengeteg nápolyi-szeletnek az ízét, amit Főtisztelendő Úrnál elpusztítottam és érzem az ízét - keserű vagy fanyar utóízét - annak a rengeteg ostobaságnak, ami gáttalanul szakadozott belőlem... az irodalmi és vallási "vitákat" értem." (Lőcsei, 2007:83)  Ezek a viták bizonyára kapcsolatban lehettek a Bibliával is. 

Más helyütt így nyilatkozik: "Érdekes valami volna ez is: egy verseskönyv, aminek a címtábláján a kiadó-jelzést nem számítva, semmi egyéb nem volna, csak ennyi: "Weöres Sándor könyve" - mint a Biblia könyvei, vagy a Göre Gábor Bíró Ur könyve"
De ez az együttemlítés nem akar profanizálás lenni. Én nagyon tisztelem és szeretem a Bibliát." (Lőcsei, 2007:88)

Ismét máshol Székely Lászlónak írja: "Azt hiszem, nem kell az én lelkemet félteni és útban vagyok a Világosság felé." (Lőcsei, 2007:94)

Weöres Sándor levele Dr. Székely Lászlónak

A bejegyzést hadd zárjam egy versidézettel: 


A jegyespár és a farkas

7

Beszélt a farkas: "Mikor betakartál
feketébe-vert krisztusi igébe,
nagypéntek gyásza, halott feketéje
engem, a holtat, új életre keltett. (...)"

FELHASZNÁLT IRODALOM

Domokos Mátyás: Egyedül mindenkivel, Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1993. 

Lőcsei Péter: Szombathelyi emlékpohár, Vasi Szemle szerkesztősége, 2007. 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Wikip%C3%A9dia:%C3%89vfordul%C3%B3k/febru%C3%A1r#Febru%C3%A1r_23.

Weöres Sándor: Egybegyűjtött írások, Magvető Kiadó, Budapest, 1970.

A fényképeket Lőcsei Péter engedélyével és szíves hozzájárulásával tettem közzé. 

©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

Babitscsal balázsolás napján

Ma a katolikus hívek Balázs-áldást kapnak a templomokban. Azt hiszem, azok az irodalomkedvelők is tudják ezt, akik nem vallásosak: Babits Mihály Balázsolás című verse többé-kevésbé őket is eligazítja ebben a kérdésben. Kettős gyertya között mond a pap egy rövid szöveget, közbenjárást kérve Szent Balázstól, hogy szabadítsa meg az Isten a torokbajtól és egyéb veszedelmektől.

Ebben a blogbejegyzésben két, egymáshoz lazán kötődő témáról szeretnék írni. Az egyik: Weöres egyházi kötődése, vallásossága, a másik Babitcsal való kapcsolata.

A Weöres-család evangélikus vallású volt, ezt a születési anyakönyvi kivonaton is lehet látni.

"Az evangélikus Weöres Sándor rendszeresen bekérezkedett Wilfing Lajos római katolikus hitoktató óráira. Társai azért örültek ennek, mert ilyenkor a teológiai kérdéseken kívül a költészet is szóba került. A visszaemlékezők szerint Ady és Babits lírájáról, az irodalmi divatokról, a plágiumról és természetesen Sándor új verseiről is beszélgettek, sőt szenvedélyesen vitáztak"(Lőcsei, 2007:19)

Weöres Sándor diákok helyett inkább a felnőttek társaságát kereste. Érdemes közülük kiemelni az itt (Szombathelyen) működő dr. Székely László paptanárt, dr Géfin Gyula egyháztörténészt, irodalomtörténészt. "(Lőcsei,2007:21)

Babitscsal már diákkorában személyesen is megismerkedett. Idézek leveléből: 

"Kedves Mester,

engedje meg, hogy a Kisfaludy-társaságba való beválasztás alkalmával a Mestert üdvözlők sorába álljak. Nekünk, nagyszámú firkáló-fiataloknak a mai isteneit-vedlett korszakban Mesterünk a vallást jelenti és nagyon nagy elégtételnek éreztük, hogy az okvetlenkedő hivatalosság se zárkózhasson el már sehogyse továbbra a saját csapáson járóknak nehezen jutó elismerésül és értékeléstől.

(...)

Csönge, 1930.1.8. (Domokos, szerk.1990:45)

Ahogy a megszólításból is kitűnik, Weöres szellemi mesterének tartotta Babitsot. Ezt a levelet még több is követte, sőt nem sokkal korábban Weöres személyesen is meglátogatta őt. Károlyi Amy jegyezte le ezt a történetet: 

(...) (V)erspaksamétával egy tizenhat éves fiatalember csöngetett be. Szolgáló nyitott ajtót, aki bevezette egy szobába, melynek padlója kéziratokkal volt kitapétázva. Babits és Török Sophie a Száz vers című, ifjú költők antológiáját állították épp össze. (...)

Babits kezet adott, s csak úy állva átnézte WS paksamétáját, "nem rosszak", mondta, s utána kelletlenül feleni kezdett WS naivantapintatlan kérdésére, (...) Végül is a provokáló tizenhat évesnek kezet nyújtott, s ezzel vége volt az audienciának.

-Írt neked Babits levelet? - Nem. Csak közölte a verseimet a Nyugat-ban. Ez is válasz. (Domokos szerk, 1993:454-455)

A Nyugat szerkesztőjétől kért Pável Ágoston is segítséget Weöres első kötetéhez 1933-ban, hivatkozva ezekre a versekre. Weöres a magyar irodalom élvonalába került. 

FELHASZNÁLT IRODALOM

Lőcsei Péter: Szombathelyi emlékpohár, Magyar Nyugat, Vasszilvágy, 2007.

Domokos Mátyás szerk. Egyedül mindenkivel, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest,  1993