2019. február 23., szombat

Weöres és a Biblia

"1455-ben kezdte nyomtatni Johannes Gutenberg az emberiség első nyomtatott könyvét, a Bibliát." - említi február 23-i évfordulóként a mai napot a Wikipédia.  Ezért ma azt vizsgáljuk, mit tartott Weöres a Bibliáról, milyen szerepet foglalt el az életében. 

Protestáns (ágostai hitvallású evangélikus) apától és római katolikus anyától született. A Bibliát már kora gyermekkorában olvashatta neki az édesanyja. A falu evangélikus templomába pedig eljártak istentiszteletre, így ott is hallhatott részeket belőle. 
Később az elemi iskolában járt hittanra, hiszen akkor az kötelezően hozzátartozott az oktatáshoz. A középiskolás évek alatt szert tett egy pap-költő barátságára, aki emellett "szemináriumi prefektus, teológiai tanár(...) műfordító" volt.
 "Székely László 1928 őszén vagy 1929 első hónapjaiban találkozott először az iskolai önképzőkörben már rangot szerző Weöres Sándorral. " (Lőcsei, 2007:78).


Dr Székely László pap-költővel a képre írt dátum környékén ismerkedhetett meg. 


 Ebben az időben maga Weöres is kedvenc olvasmányának tartotta a Bibliát egy későbbi nyilatkozata szerint. (Domokos, 1993:248) Egy Székely Lászlónak írt levelében beszámol arról is, hogy igazán istenhívővé lett, "Isten - van."(Lőcsei, 2007:82) Egy másik levélben így ír Székely Lászlónak: "Még mindig szinte érzem annak a rengeteg nápolyi-szeletnek az ízét, amit Főtisztelendő Úrnál elpusztítottam és érzem az ízét - keserű vagy fanyar utóízét - annak a rengeteg ostobaságnak, ami gáttalanul szakadozott belőlem... az irodalmi és vallási "vitákat" értem." (Lőcsei, 2007:83)  Ezek a viták bizonyára kapcsolatban lehettek a Bibliával is. 

Más helyütt így nyilatkozik: "Érdekes valami volna ez is: egy verseskönyv, aminek a címtábláján a kiadó-jelzést nem számítva, semmi egyéb nem volna, csak ennyi: "Weöres Sándor könyve" - mint a Biblia könyvei, vagy a Göre Gábor Bíró Ur könyve"
De ez az együttemlítés nem akar profanizálás lenni. Én nagyon tisztelem és szeretem a Bibliát." (Lőcsei, 2007:88)

Ismét máshol Székely Lászlónak írja: "Azt hiszem, nem kell az én lelkemet félteni és útban vagyok a Világosság felé." (Lőcsei, 2007:94)


Weöres Sándor levele Dr. Székely Lászlónak



A bejegyzést hadd zárjam egy versidézettel: 


A jegyespár és a farkas

7

Beszélt a farkas: "Mikor betakartál
feketébe-vert krisztusi igébe,
nagypéntek gyásza, halott feketéje
engem, a holtat, új életre keltett. (...)"


FELHASZNÁLT IRODALOM

Domokos Mátyás: Egyedül mindenkivel, Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1993. 

Lőcsei Péter: Szombathelyi emlékpohár, Vasi Szemle szerkesztősége, 2007. 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Wikip%C3%A9dia:%C3%89vfordul%C3%B3k/febru%C3%A1r#Febru%C3%A1r_23.

Weöres Sándor: Egybegyűjtött írások, Magvető Kiadó, Budapest, 1970.

A fényképeket Lőcsei Péter engedélyével és szíves hozzájárulásával tettem közzé. 


©️ Dr Stareczné Kelemen Éva


2 megjegyzés:

  1. megdobbant szívem örülök hogy látom az ifjú Weörest.Itt van dedikált könyveinek egy része polcomon és a Nagy Képeskönyv is MoldovánDomokos szerkesztésében..tudom, hogy mi foglalkoztatta élete utolsó hónapjaiban WS-t. kívánok a továbbiakban is jó kutató munkát..

    VálaszTörlés
  2. Weöresnek több bibliai ihletésű verse is van. Ilyen az Ábrahám áldozása, amelyet hosszabb ideig csiszolt, alakított. A vers születése című doktori dolgozatában is említette. A Mária siralma is szép, pesze a Hetedik szomfónia is. A Vigiliában szerepel az a vallomása, amelyet Jézusról fogalmazott meg.

    VálaszTörlés

Kinek írt Weöres verset?

A mai nyári rövid blogbejegyzésben arra buzdítom a kedves Olvasót, hogy bátran lapozgasson Weöres-kötetében, és fedezze fel, kinek írt verse...