"WS: Valóban, a katolicizmust - az egyetemesség értelmében - mindig sajátosnak éreztem. Azonkívül, annak ellenére, hogy evangélikus-lutheránus vagyok, édesanyám katolikus volt, és mindig a katolikus vallásban is éltem. Sokat olvastam életemben a katolikus misztikusokat, főleg Keresztes Szent Jánost és Avilai Szent Terézt, azonkívül Siénai Szent Katalint. Nagyon szeretem a Szent Viktor-i filozófusokat, különösen Szentviktori hugót, nem is beszélve Szent Ágoston, Szent Tamás, Szent Jeromos műveiről. A katolicizmusból mindig igyekeztem sokat tanulni, sokat meríteni. (...) Isten-élményem a gyerekkorból ered. (Domokos szerk.,1993:137-138.)
A bejegyzés záruljon egy szép Mária-vers részletével Weöres Sándortól. A verset édesanyja emlékének ajánlotta.
"Magasztalom őt, aki méhemben fogant
és felemelte holdsarlóm az égre
és csillagfüzért illesztett homlokomra
és az égi tej ösvényén viteti leplem
és az édesség viharával fúvatja fátylam
és eleven tüzekkel röpíti diadalszekerem
és seregekkel népesíti győzelmi utam
és örök dal tornyait építi köröttem,
így kivánja; meg nem fejthetik
a léptem redői alatt forgó
tüzes hadak, homályos nemzedékek.
Kezdettől apám, s én szültem őt,
aki az óriás ürességen által
a csend szikrázó kristálya fölé
a teremtmények sodrából fölmeredve
háromfejü oszlopként magasúl
és villámló tetőként beborít
a hármas homlok glóriája.”
(Weöres Sándor: Hetedik szimfónia – Mária mennybemenetele, részlet)" (Weöres, 1970:231-232.)
FELHASZNÁLT IRODALOM
Weöres Sándor: Egybegyűjtött írások I-II., Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1970.
Domokos Mátyás szerk. Egyedül mindenkivel, 1993, Budapest, Szépirodalmi könyvkiadó
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése