Bezárult a Mesebolt

A mai napon Gazdag Erzsi halálának évfordulója van. Ezért emlékezünk most Weöres Sándorral való barátságára.

Szülővárosom, Szombathely mindkét költőnek otthona volt, bár nem egyidőben. Sorsukban közös, hogy mindkettejüket Pável Ágoston karolta fel, a költőnőt elemi iskolás korában, de első verseskötetét is az ő segítségével adta ki.

Gazdag Erzsit műveiből Weöres Sándor a harmincas években ismerte meg, felismerte benne a tehetséges költőnőt, és a Nyugat 1939. évfolyam 3. számában már így ír Üvegcsengő című kötetéről:

"Csakugyan üvegcsengő ez a könyv; és szerzője csakugyan gazdag. Meglepő és talán példátlan, hogy egy költőnő mindjárt az első verskötetében ennyire hajlékony ütemekkel, ekkora stiláris és tartalmi változatossággal jelentkezzék. Költeményei két csoportra oszthatók: leheletnyi kis gyerekdalokra és "komolyakra". A gyermekverseket egységbe fűzi a közös hangulat; a felnőtt versek - sokféle árnyalakúak." (Nyugat,1939.3.szám) 

Gazdag Erzsi "(A) Nyugatban is dicsért versekkel előbb találkozott, mint szerzőjükkel. Az Üvegcsengőt 1939 januárjában ezekkel a sorokkal ajánlotta Kodály Zoltánnak:"Ugy sejtem, hogy Gazdag Erzsi, kinek kötetét most küldöm Mester részére, több eredményt érhetne el a gyermekdalszövegesítés terén.Személyesen még nem ismerem a lányt, de közös ismerősök révén üzenhetnék neki."  (Lőcsei, 2007:110) Később a levélben 'földim'-ként utal Gazdag Erzsire. A költőnő címét Páveltól kérte el Kodály számára. 

Valóban Kodály figyelmébe ajánlotta Gazdag Erzsi verseit.  Önzetlen szervező készségének csupán az egyike ez a számtalanból. 

Lőcsei Péter kutatta részletesen barátságuk dokumentumait.  Így  ír erről: 'Bensőséges kapcsolatukat versek, ajánlások, üzenetváltások, fényképek bizonyítják."(Lőcsei,2007:109)

Gazdag Erzsi "1941 II. 22-én keltezett leveléből tudjuk, hogy baráti kapcsolatba került Weöres Sándorral. "Hanem micsoda költői találkozások voltak itten! Sanyi elvitt Hajnal Annáékhoz:" Aztán: "nagyszerű fiú ez a Sanyi! nagyon megszerettem. 2 hét alatt 200 verset írt. (...) Sanyi lehetővé tette, hogy az egyetemi könyvtárat látogassam, sőt könyveket is kapok."(Lőcsei, 2007:110)

Weöres Sándor 1942 januárjában keltezett levele már kettejük bizalmas viszonyáról tanúskodik: "Azt hiszem, Te is, én is képtelenek vagyunk arra, hogy bárkiben is igazi társra találjunk."(Lőcsei,2007:110)

Weöres Sándor Gazdag Erzsinek írt episztolája Levél helyett címmel később az Egybegyűjtött írásokban is megjelent Gazdag Erzsinek címmel. 

Legszebb sorai: "A te szép neved, Gazdag Örzse,/derekamra vésve - ó!"

Levelezésük tovább folytatódott, Weöres levélben megkérdezte, hogy megjelentetheti-e a fent idézett verset a költőnő nevével, és erre igenlő választ kapott, Gazdag Erzsi ezt fűzte hozzá: "Hiszen más név nem is illene bele, ugye?"(Lőcsei,2007:111)

A fentmaradó és előkerült dokumentumok szerint levelezésük 1947-ig szünetelt, Gazdag Erzsi Hajnal Annának írta: "úgy látszik, végképp megneheztelt rám, pedig én nem haragszom rá, hiszen nem bántottuk egymást."

Weöres Sándor ekkor Székesfehérváron lakott, segítőkészségére jellemző, hogy ismét segített Gazdag Erzsinek következő kötete kiadásában, s saját kötetének elküldését ígérte meg. Aztán 1947-ben Weöres Sándor megnősült, s Károlyi Amyval együtt Rómába ment tanulmányútra. Egy Hajnal Annának szóló levélből tudjuk, hogy Gazdag Erzsi is értesült a házasságról. Aggodalma, hogy Weöres befejezi vele a levelezést, alaptalan volt: a Weöres-házaspár innentől együtt írta alá ezeket, s Károlyi Amy is dedikált neki kötetet. 

1956-ban Lengyel Balázs is, és szombathelyi költők is folyóiratot szerettek volna megjelentetni, Weöres Sándor, mint leendő főszerkesztő kérte Gazdag Erzsiék közreműködését. 

Weöres Sándor hosszú szünet után 1963-ban látogatott Szombathelyre, s az esemény előkészítésében Gazdag Erzsi is részt vett. 

1982-ben Weöres Sándor és Károlyi Amy kéziratos verssel köszöntötte az Életünk hasábjain a 70 esztendős Gazdag Erzsit. 

 Ebből egy rövid részlet:  "Gazdag Örzse/száz szál rózsa
2 madárszárny/most és mindig." (Lőcsei:2007:114)

Gazdag Erzsitől végleg 1987-ben a Weöres-házaspár szintén versben búcsúzott el. 

FELHASZNÁLT IRODALOM

Nyugat, 1939. 3. szám:  http://epa.oszk.hu/00000/00022/00638/20514.htm

Lőcsei Péter: Szombathelyi emlékpohár, Vasi Szemle szerkesztősége, 2007.

Olvasásra ajánlom: 

Gazdag Erzsi: Így láttam Kodályt, 
In: Vasi Szemle,2000. 06. 
http://www.vasiszemle.hu/2000/06/gazdag.htm



Merklin Tímea: Arcképcsarnok - híres szombathelyi nők, Szülőföld, 2012