A huszonkét éves költő már második kötetét jelentetheti meg, ráadásul a legrangosabb irodalmi sajtóorgánum kiadásában, miután a Nyugat olvasói már megismerhették Weöres nevét. Úgy gondolom, a Nyugat kettős irányú népszerűsítést végzett: az első versekért a tizenéves Weöres nem honoráriumot kapott, hanem féléves Nyugat előfizetést, melyet Csöngére vitt neki a postás. Verseinek sikerét az is mutatja, hogy az 1935-ös évben a Baumgarten jutalmat is megkapta, ami a díjhoz képest szerényebb, (harmada vagy negyede) és egy összegű juttatás.
Ahogy az más esetben is megtörtént, az idő folyamán Weöres Sándor más címet adott egy-egy versének, így lett a kötetnyitó Szellem-szózat új címe Simon mágus. Az Egybegyűjtött írásokban már így jelent meg. A versek sorrendje is megváltozott az eredetihez képest.
A címadó vers alcíme: Amerikai néger spiritual song. Népszerűvé válását bizonyára elősegítette Latinovits Zoltán előadása, szó szerint: eléneklése. Az ütemhangsúlyos "dalban" bizonyára az 'ó' indulatszó mint ütemelőző jelenik meg az ismétlésben, hasonlóvá válva (immár nem csak tartalmában) a népdalokhoz.
Vallási tárgyú versek sorjáznak továbbra is: Zsoltár, Kereszt-árnykép, de nyomot hagyott a köteten Weöres utazásainak élménye is. Ami pedig egészen különleges: az ifjú költő érzékletesen szól az öregségről több költeményében.
Talán leginkább a természeti képeket felvonultató pillanatképek fordulnak elő túlnyomó többségben.
 |
| Weöres Sándor második kötetét Szabó Dezsőnek, egykori tanítójának is dedikálta. |
FELHASZNÁLT IRODALOM
Szerdahelyi István: Verstan mindenkinek, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994.
©️ Dr Stareczné Kelemen Éva
©️ Dr Stareczné Kelemen Éva
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése