Ma a katolikus hívek Balázs-áldást kapnak a templomokban. Azt hiszem, azok az irodalomkedvelők is tudják ezt, akik nem vallásosak: Babits Mihály Balázsolás című verse többé-kevésbé őket is eligazítja ebben a kérdésben. Kettős gyertya között mond a pap egy rövid szöveget, közbenjárást kérve Szent Balázstól, hogy szabadítsa meg az Isten a torokbajtól és egyéb veszedelmektől.
Ebben a blogbejegyzésben két, egymáshoz lazán kötődő témáról szeretnék írni. Az egyik: Weöres egyházi kötődése, vallásossága, a másik Babitcsal való kapcsolata.
"Az evangélikus Weöres Sándor rendszeresen bekérezkedett Wilfing Lajos római katolikus hitoktató óráira. Társai azért örültek ennek, mert ilyenkor a teológiai kérdéseken kívül a költészet is szóba került. A visszaemlékezők szerint Ady és Babits lírájáról, az irodalmi divatokról, a plágiumról és természetesen Sándor új verseiről is beszélgettek, sőt szenvedélyesen vitáztak"(Lőcsei, 2007:19)
Weöres Sándor diákok helyett inkább a felnőttek társaságát kereste. Érdemes közülük kiemelni az itt (Szombathelyen) működő dr. Székely László paptanárt, dr Géfin Gyula egyháztörténészt, irodalomtörténészt. "(Lőcsei,2007:21)
Babitscsal már diákkorában személyesen is megismerkedett. Idézek leveléből:
"Kedves Mester,
engedje meg, hogy a Kisfaludy-társaságba való beválasztás alkalmával a Mestert üdvözlők sorába álljak. Nekünk, nagyszámú firkáló-fiataloknak a mai isteneit-vedlett korszakban Mesterünk a vallást jelenti és nagyon nagy elégtételnek éreztük, hogy az okvetlenkedő hivatalosság se zárkózhasson el már sehogyse továbbra a saját csapáson járóknak nehezen jutó elismerésül és értékeléstől.
(...)
Csönge, 1930.1.8. (Domokos, szerk.1990:45)
Ahogy a megszólításból is kitűnik, Weöres szellemi mesterének tartotta Babitsot. Ezt a levelet még több is követte, sőt nem sokkal korábban Weöres személyesen is meglátogatta őt. Károlyi Amy jegyezte le ezt a történetet:
(...) (V)erspaksamétával egy tizenhat éves fiatalember csöngetett be. Szolgáló nyitott ajtót, aki bevezette egy szobába, melynek padlója kéziratokkal volt kitapétázva. Babits és Török Sophie a Száz vers című, ifjú költők antológiáját állították épp össze. (...)
Babits kezet adott, s csak úy állva átnézte WS paksamétáját, "nem rosszak", mondta, s utána kelletlenül feleni kezdett WS naivantapintatlan kérdésére, (...) Végül is a provokáló tizenhat évesnek kezet nyújtott, s ezzel vége volt az audienciának.
-Írt neked Babits levelet? - Nem. Csak közölte a verseimet a Nyugat-ban. Ez is válasz. (Domokos szerk, 1993:454-455)
A Nyugat szerkesztőjétől kért Pável Ágoston is segítséget Weöres első kötetéhez 1933-ban, hivatkozva ezekre a versekre. Weöres a magyar irodalom élvonalába került.
FELHASZNÁLT IRODALOM
Lőcsei Péter: Szombathelyi emlékpohár, Magyar Nyugat, Vasszilvágy, 2007.
Domokos Mátyás szerk. Egyedül mindenkivel, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1993
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése