Utazás

A jó idő elérkeztével egyre inkább vágyunk ki a négy fal közül.

Ki a kertbe, ki a parkba, egyesek gyalog, mások járművekkel, néhányan a közelbe, páran pedig minél messzibb úticélt választva.

Az utazás legtöbbször kikapcsolódás, sokszor a (környezet)változás előkészítője, az irodalomban rengetegszer az emberi élet metaforája.

Önöknek mit jelent az utazás?

Örömet? Vagy rendszeres kényszerű kötelességet? Várva várt lehetőséget? Időpocsékolást? Esetleg mást? Osszák meg velem!

Weöres Sándor életének meghatározó fogalma volt az utazás.

Tudjuk azt is, hogy Baumgarten-díjának nagy részét utazásokra költötte, ösztöndíjlehetőséget is kapott Rómába, életének minden korszakában jelen volt az utazás... Vajon Önök is visszaköszönő, rendszeres, minden életkorban jelenlévő jelenségnek tartják az utazást?

A blogbejegyzés címével megegyezően van Weöres Sándor-vers.

"A most elmúló év nekem/utazás éve volt./Érzik vénülő csontjaim/a rázós Földgolyót." (WS:Utazás)



©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

Saját fotó, a váci vastállomáson készült.

Egy kép otthonról

A csöngei emlékház előtt - hazalátogatóban.
A képet Lőcsei Péter engedélyével és szíves hozzájárulásával közlöm.

A fenti képet tanulmányozva gondoljanak vissza szülőföldjükre, a helyre, ahol laktak.

Milyen érzéseket kelt ez Önökben? 

Ha van kedvük, olvassák el Weöres: Hazatérés című versét. Vajon a képhez illőnek érzik? Miért (nem)? 

©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

Változat egy népdalra, kiről szólhat?

Változat egy népdalra. Ilyen címmel is van verse Weöresnek.

Idézek belőle néhány sort. Rájönnek, hogy mi az eredeti?

"éren át
téren át
sétál a madár..."

A költő jobbján Czigány György 1965-ben. Fortepan felvétele.
Adományozó: Szalay Zoltán, Kód:146669

A következőkben pedig a megadott sorokból kell kitalálni, kiről szól a vers. A cím egyetlen szó: egy tulajdonnév.


"Lendült, szökött az első mozdulat:
karjának izmát érzé már a sánta,
mely szinte végtelenbe szétszaladt
s a gyors bolygók terét magába zárta."


Ismét egy név lesz a cím:

"Dobog, bőg a bika hosszú kardot szegezve,
falak közt az út lány-mellekkel kövezve,
szétmarcangolt ölek, csavarodó belek,
szennyes hús-cafatok szanaszét bűzlenek,"


A két utóbbi idézethez segítség: mindkettő egyazon korhoz, azonos kultúrkörhöz tartozik.


Jó gondolkodást kívánok!

©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

Játék a címekkel

A mai szép napra egy könnyed játéksorozatot hoztam.

I. Könyvcímek kiegészítése

Írjon be egy-egy szót, hogy Weöres műveit kapja eredményül.

1. A teljesség ______________ .

2. Merülő _________________.

3. Hideg __________________.

4. A kő és az ______________.

5. A vers _________________.

6. A teremtés _____________.

II. Melyik számíthat kakukktojásnak? Miért? (Akár többféle megoldás is jó lehet.)


III. A kötetcímek időrendi sorrendbe helyezése.

Tegye időrendbe az első feladat kötetcímeit, a legkorábbival kezdje!

a,

b,

c,

d,

e,

f,




IV. Műcímek és főszereplők

Bal oldalon a művek címei, jobb oldalon a főszereplőjük olvasható, mindig a hiányzót kell beírni.


Cím                                                                                             Főszereplő

i, _______________________                                                  Lónyay Erzsébet


ii, ______________________                                                   Pávaszem


iii. Misztérium                                                                          _______ és _________

Remélem, tetszett a játék!


©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

Noé bárkája azaz mi a vers vagy a művészet?

Önök szerint mi a művészet szerepe?


Önkifejezés?

Egyfajta stresszoldás?

Szórakozás és szórakoztatás?

Tanítás?

Gyönyörködtetés?

Időtöltés?



Talán mind egyszerre és még esetleg több is. (Ha van kedvük, akkor írják le nekem megjegyzésben, hogy mi.)

Centenáriumi vonat Weöres időskori képével. Saját felvétel.

Valljon Weöres is: egy interjúból idézek.

"- A teljesség felé című, életfilozófiáját tömörítő prózavers-ciklusban szerepel a Noé bárkája, mint megmentő egy elidegenedett, gépiessé vált világ sodrában. Válhat-e a vers vagy a művészet ilyen mentőhajóvá?
-Nem. A művészet, szűkebben a költészet inkább az életveszélyes kalandhoz hasonlítható, a csónakhoz, amelyen elindul a bátor, hullámhegyek ellen is. Kockázatos kaland, felfedezés. A Noé bárkája valami más: önmagunk belső stabilitása, amellyel a körülményeknek kiszolgáltatott személyiség ellensúlyozni tudja önmagát. A belső mérték. Vagy akarja és megvalósítja az ember, vagy sosem éri el. Út nem vezet más hozzá, csak az akaraton átívelő. Úgy is mondhatjuk, hogy ez a bárka nem egyéb, mint önmagunk vállalása, úgy, ahogy Psyché is vállalja önmagát." (Domokos szerk. 1993: 235. old)


Változott a véleményük az idézet elolvasása után? Hogyan, miben, miért?

FELHASZNÁLT IRODALOM

Domokos Mátyás szerk. Egyedül mindenkivel, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1993. 

©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

A kétfejű fenevad

Weöres Sándor színdarabjairól szóltunk már. A leginkább ismert darabja A holdbéli csónakos, és a versekhez hasonlóan itt is sokrétű tematika, áthallások sorozata jellemző.  Itt olvashatunk egy rövid bejegyzést az összes drámai műről, ezek közül a címben jelzettet szeretném ismertetni. Úgy érzem, hogy mindenféle saját gondolat helyett beszéljen művéről a drámaíró. 

A darab plakátja a csöngei emlékmúzeumban. Saját felvétel

Weöres Sándor így nyilatkozik róla 1972-ben: "Most új darabon dolgozom - mondja. A pécsi színháznak szánom. Címe: A kétfejű fenevad. Egy negyedrészével elkészültem már. 

- Melyik korban játszódik? 

-1686-ban. Ez a dátuma annak, amikor Budát és Bécset a töröktől visszavették. Túlnyomórészt prózában írom, de beleékeltem barokk stílusú verses színjátékokat, Gyöngyösi István Florentinájának modorában. 

-Színház a színházban? 

Az. De szorosan összefügg a cselekménnyel, a darab szereplői játsszák. Német hódoltsági területen török tárgyú színdarabot adnak elő, ezért árulónak minősítik a rendezőt, menekülnie kell Pécsre, ott még a város török  kézen van. Pécsett viszont görög-olasz reneszánsz mitológiai darabot visz színre, s a törökökkel gyűlik meg a baja. Ez abban az időben történik, amikor IV. Mehmed török szultán és I. Lipót német-római császár úgy belebonyolódott a maga politikai félelmébe, hogy otthon mindegyikük konstrukciós megalkotásával foglalkozik, ezért kifelé nem futja már erejéből. Oly sokba kerül nekik a hódoltsági területek fenntartása, hogy szabadulni akarnak tőlük, s valósággal könyörögnek egymásnak, minél többet  foglaljanak vissza belőle. Vagyis fonák helyzet alakult ki: a cél meg a szándék nem a győzelem, hanem az, hogy minél nagyobb veszteség érje önmagukat. 

- Mióta foglalkozik ezzel a témával? 

- Alaposabban talán egy év óta, de még elemista koromban felfigyeltem rá, amikor tananyagként került elém. 

- Zenei aláfestésre vagy a versek megzenésítésére nem gondol? 

- Ez már a rendező dolga, hogy akarja-e vagy sem. Elképzelhető zenével is, anélkül is. A színházra bízom, nem szólok bele, hiszen szakemberek viszik színre. Dobai Vilmos lesz a rendezője."

Weöresről tudjuk, hogy fontosnak tartotta ismerni a darabbal foglalkozókat, különösen a megzenésítésekhez voltak ötletei, meglátásai. 

Legutóbb, néhány éve ezt a darabot a kecskeméti Katona József Színház játszotta, méghozzá évekig.

FELHASZNÁLT IRODALOM

Domokos Mátyás szerk.: Egyedül mindenkivel, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1993. 

©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

Jékely Zoltán születése és halála

106 éve, 1913-ban született e napon Jékely Zoltán.

Weöres Sándor közeli barátja volt. Bár versei nem terjedtek el széles körben, mégis érdemes kézbe venni kötetét, mert Weöreshöz hasonlóan sok-sok rétegű jelentéssel teli műveket írt. Mindezt a hatalmas tudású ember óriási szerénységgel tette.

A Nagyenyed, 1850 című versét hozom emlékül, itt található meg:

http://dia.pool.pim.hu/html/muvek/JEKELY/jekely00001_kv.html

Weöres és Jékely levélben is tartotta a kapcsolatot egymással

Weöres Sándor így nyilatkozott róla a rádióban:

" Megdöbbenés volt számomra Jékely Zoltán halálhíre; őt valahogy mindig élőnek, egy örök-élőnek tekintettük. Nem fordult meg általában az ember fejében az a lehetőség, hogy ő is meg fog halni egyszer. Vele élő költészetünk szállt a sírba, de a személyes együttlétben valahogy nagyon keveset beszélt a költészetről. Teljesen az élet foglalta el. Nagyon szerették a nők; a Zoltán nevet ők változtatták Zsolira is, amiben benne van a magyar Zoltán is és a kedves francia Zsoli név. Rendkívül népszerű volt azok között, akikkel együtt szokott lenni." (Domokos szerk, 1993. 408.o)

FELHASZNÁLT IRODALOM

Domokos Mátyás szerk. : Egyedül mindenkivel, 1993. Budapest, Szépirodalmi kiadó

A képet Lőcsei Péter engedélyével és szíves hozzájárulásával közlöm.

©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

William Shakespeare és Weöres sokrétű kapcsolata

"Felétek fordulok: pincében, mély homályban
csirázván, álmodom a fényt, eget, teret.
Bevallom, Szigeti: nem értem nyelvedet,"

(Weöres: Shakespeare és Velazquez szelleméhez)

A fent olvasott idézet nagyon stílusosan egy szonett része: tudjuk, hogy Shakespeare is írt számosat.

Weöres stilizátornak tartotta magát, tehát valóban előfordulhatott, hogy nem ismerte magas színvonalon az angol nyelvet - az átiratok segítségével és az eredetit maga elé téve viszont mégis nagyon sokoldalú művész munkái kerülhetnek elénk. Talán a legjobb példa erre az, hogy Lewis Carroll könyvében lévő halandzsaverset is lefordította, melyet akár el is olvashatnak.



Weöres Sándor már nagyon korán, öt-hat éves korától  megismerkedhetett a nagy angol drámaíróval, egy visszaemlékező interjúban ugyanis Shakespeare műveit tartotta többek között kedvenc olvasmányainak Schiller és Madách mellett.



Később, műfordítóként is kapcsolódott Shakespeare-hez, erről itt lehet olvasni.

Shakespeare művei örökbecsűek, bármely korban aktuális kérdéseket vetnek fel, ezért ha drámaolvasásra nem is futja időnkből, egy-egy szonettet is elolvashatunk a mai évforduló előtt tisztelegve.

©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

A húsvéti időszakra

Amikor elmúlik húsvét vasárnapja, nemcsak egyetlen ünnepnapon örvendezik a keresztény hívősereg, hanem elkezdődik a húsvéti időszak, mely Pünkösdig, a Szentlélek kiáradásának ünnepéig tart. A liturgia szövegében is örvendezőbbé válik, és hirdeti a megélt keresztény élet fontosságát, a cselekvés szükségességét. 

Weöres Sándornál ebben a versben érhető tetten leginkább ez a gondolat, kicsit a pünkösdi ünnepre is utalva már: 

"Megszólal a kimondhatatlan

de nem mondhatja ki önmagát

Cselekszik a kezetlen,

de csak a te kezeddel

megindul a lábatlan

de csak a te lábaddal

eszmél az esztelen

de csak a te eszeddel

virágba borul a virágtalan

de csak a te virágoddal

gyümölcsbe  merül a gyümölcstelen

de csak a te gyümölcsöddel" (Négy korál I., részlet)

Vegyük észre, mikor kell tennünk, ki szorul a mi segítségünkre, hol van ránk szükség. 

FELHASZNÁLT IRODALOM

Weöres Sándor: Összegyűjtött írások, budapest Magvető Kiadó, 1970. 2. kötet 504. o

©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

Húsvétra

"ti boldogabbak vagytok

mint fönn a sok zengő rokon
a hét testvér az elvett parlagon
a koldus szél a kapualjban (...)

Ez forró sütemény
amit anyám hozott
egyszer húsvétkor
s az első rózsa kibontakozott
a fal melletti lugas melegén."

(Weöres Sándor: Andante)

Bár a vers egésze másról szól, mint a húsvétról, a párhuzamot felhasználhatjuk: a feltámadás, ami a katolikus egyház legnagyobb ünnepe, összefonódik a tavaszi ébredéssel.

Úgy gondolom, hogy a szertartások látogatása mellett fontos a szeretet kifejezése: így lesz értelme, belső tartalma, jelentősége. Az pedig, hogy kinek mit jelent, hogyan tudja kifejezni, a saját feladata. 

Krisztus feltámadása, modernkori ábrázolás
Forrás: Wikipédia

De talán Weöres itt is segít: 

"Szembe-fordított tükrök

   Örömöm sokszorozódjék a te örömödben.
   Hiányosságom váljék jósággá benned.

   Egyetlen parancs van, a többi csak tanács: igyekezz úgy érezni,

gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek javára legyél." 

Áldott ünnepet, szeretetteli együttlétet, minden jót kívánok!

FELHASZNÁLT IRODALOM

Weöres Sándor: A teljesség felé

http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/szepirod/magyar/weores/teljesse/teljfele.mek

Weöres Sándor: Tizenegy szimfónia

http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/szepirod/magyar/weores/11szimf.hun

Ars poetica

A szó költői hitvallást jelent. Weöres Sándornak is van ilyen című költeménye, ebből idézek egy versszaknyit.

"Az okosak ajánlják: legyen egyéniséged.
Jó; de ha többre vágyol, legyél egyén-fölötti:
vesd le nagy-költőséged, ormótlan sárcipődet,
szolgálj a géniusznak, add néki emberséged,
mely pont és végtelenség: akkora mint a többi. "


Azt hiszem, méltón és pontosan foglalja össze ez a néhány sor Weöres egyéniségét.

Mindazoknak, akik szeretnek gondolkozni, játszani:

1. Mely másik Weöres-műhöz hasonlít ez a költemény? Miben hasonlít a két mű tartalma?

2. Soroljon fel még néhány költőt, akinek létezik Ars poetica címmel verse. (Lehet olyan verscím is, ami nemcsak ezt a két szót tartalmazza.)

3. Vannak olyan ars poeticák is, ahol a címben nem szerepel a műfaj. A következőkben néhány sorból kell kitalálni, melyik híres költő verséből van az idézet. A költő nevén és a vers címén kívül kíváncsi vagyok arra is, milyen kapcsolatban állt ez a költő Weöres Sándorral, vagy mit tartott erről a költőről Weöres. Néha a vers írója és Weöres Sándor között egészen laza kapocs lesz, de érdemes megkeresni.

a, "s törésre várni beh megundorodtam.
Bűvös körömből nincsen mód kitörnöm,"

b, "a bús idő robog fejem fölött,
és a halál távolba mennydörög,
egy percre megfogom, ami örök,"

c, "Ne halljam az élet új dalait,
Tiporjatok reám durván, gazul."

d, "Addig folyvást küszködni kell.
Talán az élet, munkáinkért,
Nem fog fizetni semmivel,"

e, "Én vagyok a hajnal, a hullámzó tenger,
Én vagyok a föveny, lehe est szelének,
Én vagyok a madár, madarász és háló,
Én vagyok a néző, a tükör s a képek,
Én vagyok a szőlő, a sajt, a must és bor,"

f, "S higgyétek el, higgyétek nékem el,

joggal legyez az óvatos gyanú!
költő vagyok, ki csak máglyára jó,
mert az igazra tanu.
Olyan, ki tudja, hogy fehér a hó,
piros a vér és piros a pipacs. "

Jó gondolkodást, s a játék igazi örömét kívánom! 

FELHASZNÁLT IRODALOM

Weöres Sándor: Egybegyűjtött írások, Budapest, Magvető kiadó, 1970. 2. 296.

epa és mek oldalak az idézetek lelőhelyei. 

©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

De profundis nagypénteken

Nagypéntek a katolikus egyházban kiemelt nap: Jézus halálára emlékezik az egyház, a hívősereg, a húsvéti szertartás különleges. 

Jézus kereszthalálakor elmélkedhet bármelyikünk életről, halálról, áldozatról, szeretetről. Úgy érzem, Weöres versének sorai is ide hozhatók, még akkor is, ha az egész költemény más értelmet is hordoz: 

"hisz egymáson élősködve élünk,

más halálán életet cserélünk:

(...)

                                     

Hogyha bármit ölnek, engem ölnek,

minden kínja, keserve a földnek

rám-csap éhesen.

Lángba légy hull: én vergődöm ottan,

százszor halok meg minden pillanatban,

s vége nincs sosem."

(WS: De profundis)

Rembrant: Levétel a keresztről, Ermitázs, Szentpétervár
Forrás: Wikipédia

FELHASZNÁLT IRODALOM

Weöres Sándor: Egybegyűjtött írások, I. 290-291. Budapest, Magvető Könyvkiadó, 1970.

©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

Egy magyar irodalmi mecénás - meg egy tojásos történet húsvét előtt

Talán emlékeznek mindazok a nevére, akik középiskolában irodalmat tanultak. Adynak, József Attilának, és sok más író, költő között Weöres Sándornak is támogatója volt: Igen, Hatvany Lajosról van szó, aki 1880-tól 1961-ig élt. Ismerkedjünk meg vele a Wikipédia segítségével.

1917-ben tért vissza Magyarországra, ekkortól a Pesti Napló, majd az Esztendő című lapok szerkesztője volt. Az 1918-19-es polgári forradalom alatt a Magyar Nemzeti Tanács tagja és a Vörösmarty Akadémia egyik alapítója volt. A Tanácsköztársaság végén Bécsbe emigrált, lakóhelyül a lainzi Hermész-villát bérelte ki, ahol a kor számos magyar irodalmi személyiségét látta vendégül, majd Berlinben és Párizsban élt. 1927-ben költözött vissza Magyarországra; 1938-ban újra emigrált; előbb Párizsban, majd Oxfordban élt.

1947-ben tért újra haza Magyarországra. A budapesti egyetem bölcsészettudományi karán tanított. 1959-ben Kossuth díjat kapott. 1960-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta.

Hatvany Lajos és feleségének hamvai a budapesti Farkasréti temetőben (610-162. templomi fülke).

Emléktáblája:

I. kerület Országház utca 19.

Egész életét a művészetek, elsősorban a magyar irodalom anyagi és erkölcsi támogatásának szentelte. Felkarolta a tehetséges, újító írókat, költőket. Szoros barátságban állt Ady Endrével. Tóth Árpádot, József Attilát, Lesznai Annát és az irodalom számos más nagyságát pályájuk kezdetétől erkölcsileg támogatta, de akinek arra szüksége volt, anyagilag is. A fiatal tehetséges alkotók ismertségét saját írásaival is elősegítette. A racionalista és az impresszionista kritika és publicisztika jeles képviselője volt. Élete végéig kutatta Petőfi Sándor munkásságát és életrajzi adatait. Jelentősek irodalomtörténeti munkái, de regényeket és színműveket is írt. Szépirodalmi műveiben a magyar polgárság kialakulását és fejlődését ábrázolja bensőségességgel és éles kritikával. Magyar nyelven publikált itthon, de emigrációban német nyelven is. Művészi álnevei voltak: Pilvax, Agricola."

 Weöres Sándorral Tóbiás Áron beszélgetett, az interjú egy részletét közlöm.

TÁ: Hatvany Lajos levelezéséből, aki, mint tudjuk (...) sok (...) költőnek volt a mecénása, előkerültek Weöres Sándor hozzá intézett levelei is. Az első 1933. január 5-én kelt, Csöngén, az akkor tizenkilenc éves, érettségizett fiatalember írta...

WS: Igen, akkor a falut megelehetős elzártságnak éreztem, s igyekeztem városra. Jobb szerettem volna állásba kerülni, mint egyetemre, de az nem sikerült. Hatvany felajánlotta egyszer, hogy lakjak nála, s nyilván ilyen módon a pályámról gondoskodott volna. De egy festő barátomnál laktam, Illés Árpádnál, és így köszönettel visszautasítottam Hatvanynak ezt az ajánlatát. Inkább éltem a magam életét. Bár nagyon jólesett ez a kedvesség.

TÁ: Egy másik, Hatvany Lajosnak küldött levélben ez áll: ... mostanában nem verseket, hanem kacsákat költök. Valódi kacsákat, keltetőgéppel: százötven tojás van a gép forró szekrényében, és két hét múlva itt lesz a kelési idő.      - Szép tavaszi napok vannak most; ilyenkor kellemes a falu; egész nap a mezőt járom, amikor ráérek." (Domokos szerk. 1993, 294.)

A húsvéti időszakban érdemes ezt a példát követni: kimenni a szabadba, csodálni a természet szépségeit, amennyiben az idő megemgedi. Ha nem, bent a szobában olvasgathatjuk költőnk verseit, egyéb műveit.

FELHASZNÁLT IRODALOM

Domokos Mátyás szerk: Egyedül mindenkivel, Szépirodalmi kiadó, Budapest, 1993. 

Wikipédia szócikk Hatvany Lajosról (a képek is onnan valók)

https://hu.wikipedia.org/wiki/Hatvany_Lajos

©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

Tárgyaink - ízelítő a hétköznapokból

Weöres Sándor életének folyásáról a levelezéséből, kortársak emlékezéséből tudhatunk. Ugyanakkor sokféle interjú és írás is jelent meg, mely a magánéletébe is bepillantást enged. Egy ilyenből idézek most. 

"WS: Én azt mondhatnám, hogy teljesen érzéketlen vagyok a tárgyak iránt. A könyveket is folyton elvesztem, elajándékozom vagy kölcsönadom. Engem a tárgyak általában elhagynak. Olyan szórakozottan élek a tárgyak közt, hogy ha megkérdeznék tőlem, mi van körülöttem, hát nemigen tudnám elmondani.

Weöres díjai - a csöngei emlékházban készült saját felvételem

 Teljesen vakon élek a tárgyak közt, annyira nem érdekelnek. Véletlenül összejött tárgyak vesznek körül, vagy legalábbis nem gyűjtöttem semmit. A gyerekkor óta nem. Akkor voltam bélyeggyűjtő, de nem szoktam tárgyakat összeszedni, vagy legalábbis saját számomra nem. Nem tudom például sosem, hogy hány ingem van, harisnyám, hány pár cipőm, abszolút érzéketlen vagyok a tárgyak iránt." (Domokos szerk. 1993, 277. o)

Weöres bölcsője - a csöngei emlékházban készült saját fénykép

És ahogy az interjú további részéből kiderül: a tárgyak emlékeket idéznek fel, gyerekkoriakat, barátokhoz, utazáshoz kapcsolódókat. 

"A holmikkal zsúfolt Weöres-lakásból azzal az élménnyel távoztunk el, hogy a dolgok között, a tárgyak között a költészet itt a legfontosabb." (Domokos szerk. 1993,280. old)

Önöknek mely kedves tárgyaik ébresztenek szép emlékeket? Melyek köthetők barátokhoz? Melyek utazáshoz? Talán egy-egy különleges életeseményhez, vagy csupán vicces vagy keserédes történethez? 

Talán van olyan is, ami versírásra ihlette Önöket? 

Ha van kedvük, számoljanak be róla! 

FELHASZNÁLT IRODALOM

Domokos Mátyás szerk. : Egyedül mindenkivel, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1993

©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

Bóbita - vers- és énekünnep

Az alábbi videót, melyet a Váci Egyházmegyei Katolikus Televízió készített, Weöres Sándor halálának harmincadik évfordulójára szánták.

A gyermekek műsora sok tekintetben figyelemreméltó. Értő szövegmondásuk, tiszta tekintetük mind arról árulkodik, hogy élvezték a szereplést, a versmondást, éneklést: bízom benne, hogy Önöknek, nézőknek is hasonlóan jó érzéseket fog okozni.


Jó szórakozást hozzá!

https://www.youtube.com/watch?v=7u_WJqFhsmk&feature=youtu.be&fbclid=IwAR0bXSuhfMtj_PPrSbY0CY92QphPjQP4MixJ707koJnamoyheJhGRWmc0Ng&app=desktop


©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

Weöres Sándor és Illyés Gyula

E napon 1983-ban hunyt el Illyés Gyula.

Weöres Sándor és közte 11 év korkülönbség volt, Illyés azzal a természetességgel támogatta Weöres költői útját, ahogy annak idején ő ezt Füst Milántól megkapta.

A Hideg van című kötetet méltatta: egy korábbi bejegyzésemben néhány gondolat itt olvasható róla.

'Weöres első kötetének dedikált példányát Illyésnek is elküldte. Illyés első reagálása egy költői episztola." (Tüskés, 2003,34.o)

1952-re datálva Weöres is ír verset Illyésről, az Epigrammák között találhatjuk meg. (Tüskés, 2003,35.o)

1946-49 között Weöres versei rikán jelennek meg, de ami igen, az legtöbbször Illyés lapjában, a Válaszban.

Weöres Sándor volt, aki Illyés hetvenedik születésnapjára rendezendő esten a bevezető szövegét mondta. Halálakor verssel búcsúzott tőle.

Weöres, Illyés, Károlyi Amy 1965-ben.
Forrás: FortePan, Adományozó: Hunyady József, 129753

FELHASZNÁLT IRODALOM

Tüskés Tibor: A határtalan énekese, Masszi Kiadó, Budapest, 2003.

Útra készen

Kedves Olvasó!

Akár keveset olvasott Weöresről, akár rengeteget tud róla, az biztos, hogy fel tud néhány helyet sorolni, ahol járt, vagy ahova minket, olvasókat kalauzolt az írásai révén.

Születése helye, szülőfaluja, iskolái, egyetemi évei, házasságát követő nászútja, a Baumgarten-díjból fedezett utak, írótalálkozó, lakásai - olyan helyek, amikről - vagy legalább egy-kettőről eszünkbe is jut egy-egy kép.

Aztán ott vannak azok a köztéri alkotások, táblák, szobrok, melyek felidézik életének egy-egy mozzanatát.

Vannak közintézményeink, melyek az ő nevét viselik. Talán különleges oka is van, hogy miért pont az az épület.

Mindenesetre gondolhatjuk azt, hogy életének emlékhelyein egykor ő is lépkedett.

A képen WS útlevele látható: a kép a csöngei emlékmúzeumban készült

©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

Samuel Beckett ürügyén - néhány szó Weöres Sándor műfordításairól

1906-ban, ezen a napon született Samuel Beckett Nobel-díjas ír költő, próza- és drámaíró, számunkra leginkább a Godot-ra várva című darabja ismert. Weöres Sándorral együtt ugyanazon évben hunyt el.

De nemcsak ez a közös pont kettejük életében. Weöres Sándor Beckett egyik magyar fordítója. Tucathoz közeli számú műfordítását találtam meg a bibliográfiában, itt:

http://mek.oszk.hu/04700/04751/04751.htm

Cascando, A visszhang csontjai: csak néhány cím a fordított művek közül.

Weöres Sándor magát stilizátornak és nem műfordítónak tekintette- holott tudjuk, hogy remek műfordításai is születtek, és stílusjátékban is maradandót alkotott. Egybegyűjtött műfordításai három vaskos kötetet tesznek ki, csupán a tartalomjegyzék több mint nyolcvan oldalas.

Ha módunk van rá, vegyük kézbe, és merüljünk el azokban a művekben, melyeket Weöres Sándor tesz számunkra érthetővé azáltal, hogy az anyanyelvünkön olvashatjuk.

FELHASZNÁLT IRODALOM

Lőcsei Péter: Weöres-mozaik, Magyar Nyugat, Vasszilvágy, 2014.

©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

Csoda

"Weöres Sándorról mindenki tudja már, hogy első verseit csodagyerekként írta."- írja Szilágyi Ákos. A kötetben is megjelentek közül az első hármat elemeztem is itt, ezekben a bejegyzésekben.

A korai versekben is látszik, ami a későbbiekben is Weöres legbiztosabb karakterisztikus ismertetőjegye: a ritmusokkal való virtuóz bánásmód, a hangutánzás, hangfestés használatával együtt a költészetet meghatározó többértelműség.

A kötetben megjelent negyedik vers az Öregek, melyről ebben a bejegyzésben van szó.

Egy időskori kép a centenáriumi mozdonyon. Saját felvétel

A rímeket nélkülöző, de képekben, hangulatban annál sokrétűbb vers gyönyörű természeti képekkel mutatja a közelgő elmúlást: méghozzá úgy, hogy az évszakokhoz párosít tevékenységeket, aztán az évszakokhoz társult egy-egy főnév 'dala', mondanivalója gondolatritmusszerűen vezet az elmúlás bemutatásához.

A vers elolvasásakor egészen biztosan magával ragad a hangulat...

Ha pedig végiggondoljuk, hogy egy kamasz látja, láttatja és veti papírra ezeket a komoly képeket, akkor talán megértjük a csodagyermekség lényegét...

FELHASZNÁLT IRODALOM

Domokos Mátyás, szerk.:Weöres Sándor: Öröklét, Nap Kiadó, Budapest, 2003

©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

A költészet napján: József Attila és Weöres Sándor kapcsolata

"Volt anakoréta,
 próféta, staféta,"

(Weöres Sándor: József Attila)

József Attila születésnapján rácsodálkozhatunk, hogy a két költőt mindössze hét évnyi korkülönbség választotta el egymástól, mégsem tudunk sokat arról, hogy mennyire alaposan vagy éppenséggel csak felszínesen ismerték egymást. Ha kicsit számolunk, akkor könnyen rájöhetünk, hogy Weöres Sándor huszonnégy éves volt József Attila halálakor, azaz igen fiatal, bár már nyolc-kilenc éve jelentek meg versei különböző folyóiratokban,  és ezek zseniálisak voltak. József Attila haláláig megjelent két önálló kötete is. Minden bizonnyal felfigyelhetett rájuk.

Másrészről felmerül az a kérdés is, hogy Weöres Sándor milyen embernek, milyen költőnek tartotta József Attilát.

Tudomásom szerint nincs nyomtatásban megjelent, kiadott levél, dokumentum, ami kettejük barátságáról vagy munkakapcsolatáról közvetlenül vallana, azaz egymásnak írt levelekről nem tudunk, ám Weöres Sándor levelezésében azért néhányszor előfordul József Attila neve.

Az első versek megjelenésekor ezt a képet közölték Weöresről

Lőcsei Péter irodalomtörténész  megvizsgálta a két költő kapcsolatát, kutatásait rendelkezésre bocsátva álljon itt néhány fontos adat:

Említések:

"A Weöres által írt levelekben mindössze néhány alkalommal szerepel József Attila neve. Ezeknek többsége sem költészetének értékelését, hanem apró mozzanatokat (jelentett csak). 

1933. június 20-án Pável Ágostonnak számolt be arról, hogy Rozsnyay Kálmánnál járt, és nála előfordul olykor Illyés Gyula és József Attila is. (WSLev. I. 67.)

1934. III. 23-án a Hideg van megjelenése után Berda Józseftől írók, költők címét kérte el, hogy tiszteletpéldányt küldhessen első kötetéből. A tekintélyes névsorban Füst Milán, Németh László, Bartók Béla, Zelk Zoltán és mások mellett József Attila is szerepelt. (Lev. I. 365.)

1935 áprilisában Hatvany Lajossal küldi üdvözletét Hevesi Andrásnak, Ignotusnak és József Attilának (Lev. I. 411.)

Tudott József Attila lapalapítási tervéről, a Szép Szóról. 1936 februárjában értesítette erről Takáts Gyulát. (Lev. II. 97.)

A folyóiratban több verssel is szerepelt WS:
WS: Shakespeare és Velázquez szelleméhez (1936/1. 52.)

WS: Hölgy-arckép (1936/3. 240.)" (Lőcsei)

József Attila halála után is fennmaradt a Szép Szó, Weöres Sándor itt megjelent versei inkább ebben az időszakban voltak jellemzőek. 

Levélrészletek, ahol Weöres Sándor József Attiláról ír:

"Weöres Sándor levéltöredéke (Boca; egyelőre ismeretlen hölgy)

„Többször próbáltam József Attilával barátságot kötni és ez a szándék sose vált nyilvánvalóvá csaknem
ellenséges vitáinkban. És emlékszem Attila is szívből barátkozott volna velem: emlékszem ölelésnek-
induló kézmozdulataira, melyek félúton mindig abbamaradtak.”
*

Weöres Sándor Darázs Endrének

Kedves Bandi,
köszönöm leveledet és négy versedet, melyekhez nagyon-nagyon gratulálok. …

Elgondolkodtam ezen a négy versen és velük kapcsolatban az egész magyar költészeten. Vannak olyan
költőink, kik ízig-vérig magyar lélekkel írnak, de eszmeviláguk mindig földszintes, mint egy tanyai házikó;
ílyen Petőfi, Arany, újabban Erdélyi József. És vannak, kik magas szépségig emelkednek, de verseik
nagyrésze olyan, mintha franciából, angolból, németből fordították volna; még magyar-tárgyu verseik is,
stílus tekintetében, nyugati levegőjüek (ílyen Vörösmarty, Babits, Szabó Lőrinc, és én is), vagy latinosak
(Berzsenyi) vagy cseh-osztrák ízűek (Reviczky, József Attila). Szóval, a magyar költészetben mindmáig az
a helyzet, hogy ha magyar lélekkel ír valaki, költészete lapos alfölddé változik; ha magasabb szépség felé
nyujtózik, költészete megtelik idegenszerü akcentusokkal. … Csönge, 1946. szept. 20.

Jegyzetek: Boríték nélküli autográf levél; PIM V. 4749/ 84/ 12.
Weöres Sándor és József Attila (Óda, Elégia) együtt szerepelt az Új magyar líra című antológiában (Fiatal költők antológiája.
Összeállította: Kárpáti Aurél. A Vajda János Társaság kiadása)
Lásd még: Vas István: Mért vijjog a saskeselyű? I. A kis főherceg és a Nemzedékek című fejezeteket.

*

Említés interjúban:

Weöres Sándor Tóbiás Áronnak: „József Attila többnyire belebonyolódott saját politikai témáiba,
amikhez én vajmi keveset értettem. Olyasmiről akart meggyőzni, amiről nekem sejtelmem sem volt,
amiben egészen tájékozatlan voltam. Közéleti dolgok foglalkoztatták és az akkori közéleti témákat
magarázta nekem. Versekről nagyon ritkán esett szó közöttünk, s nagyon is mellesleg.” (Egyedül
mindenkivel. 294. 1975.)" (Lőcsei)

Közös szereplésük: 

"Weöres és József Attila közös szereplése az Új magyar költők II. című antológiában (A tanítás problémái
szerk.: Vajthó László 16.; összeállította: Makkai László, Bp. 1937. (?)
József Attila: Margaréta, Nyár, Lassan, tűnődve, Falu, A fán a levelek, Mama, Ha a hold süt, Határ
Weöres: Valse triste, Félálom, Mocsári dal, Altwien ábránd, Gyermek dal, Panaszdal, Hajnali
harangszó, Őszi éj a mezőn

Makkai előszavában József Attila, Dsida és Weöres egy csoportban. „Emlékek és álmok
összefonódásából keletkezik az az irreális, látomásos világ, amelyik csillagaival, furcsa lényeivel, opálos
színeivel József Attila, Dsida Jenő, de főleg Weöres Sándor verseiben különleges üveghangon zenél. Ha a
mesterség érzik is nem egy ilyen versen, a víziós látás bennük, akár ösztön, akár költői furfang,

mindenképpen a fiatalok befelé és a világ látható valóságai mögé irányuló figyelmére vall.” (Lőcsei)


Weöres Sándor három rövid verset is írt József Attiláról: József Attila utolsó fényképére, József Attila szavai, és József Attila címmel. 


Láthatjuk, ismeretségük nem vált barátsággá,, de talán kölcsönös tisztelet jellemezte őket a viták ellenére is. Ezt ma már nem lehet kideríteni.

József Attila emlékpad.
Forrás: Wikipédia

Annyit azonban megtehetünk, hogy mindkettejük verseit olvassuk ezen a szép napon emlékezésképpen. 


Weöres Sándor diákkori képét Lőcsei Péter engedélyével és szíves hhozzájárulásával közlöm. 


©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

Románc az őrzőkről: játék

Kedves Olvasók!

Ma újabb játékra invitálom Önöket. A bejegyzésben említett verscímhez kapcsolódóan lesz elgondolkodnivalójuk.

A vers elejét idézem. Aztán már csak néhány szót belőle.

"Gyermekkoromban négy kis indát
hajtott bennem a szerelem.
Négy lányt szerettem.Ó, azóta
befalta mind a sírverem.
Kezük négyféle érintését
még most is érzi a kezem."

Eddig az idézet, aztán a sorokban négy lánynév következik. Bibliai prototípusok ők, akik aztán valamilyen állattá váltak: épp ellenkezőre, mint amit életük sugallt volna.

A négy lánynevet megadom, kérem Önöket, hogy próbálják kitalálni tulajdonságaikat, majd azt, hogy milyen állat vált belőlük.

1. Mária



2. Éva



3. Márta



4. Magda



A vers pedig így zárul:


"Egész világ rám fenekedhet,
hiába jönnek ellenem,
mert míg alszom, négy lelkes állat
négyfelől őrzi nyughelyem.
Nyomukat ismerem: a párnán
könny csillog minden reggelen."

Még egy nyom a kedves Olvasóknak: ezek az állatok valóban különleges nyomot hagynak, a plusz segítség: a négy állat közül három megtalálható a Biblia szövegében is.

Jó gondolkozást és szórakozást kívánok!


©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

Egy kis játék

Weöres Sándor játékos kedve, évődő humora fellelhető a műveiben is, de ugyanígy az általa megírt dedikációkban is. Ezek a baráti rímes sorok néha még kínálják is magukat, hogy afféle rejtvényként feladjam a kedves Olvasóknak.


Vajon kinek szólnak ezek a sorok?

E könyvpéldányon ez legyen a mottó:
A neved, Ottó, hátulról is Ottó.
De én, Sanyi lévén, ha megfordulok
bizony nem mester, csak "inyas" vagyok.

A képet Lőcsei Péter engedélyével és szíves hozzájárulásával közlöm.

©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

Nobel-díj

A mai napon, 1936-ban hunyt el Bárány Róbert, az első magyar Nobel-díjas.

Látszólag a költészettől, és Weöres Sándortól aztán végképp roppant távol eső információ ez, ám remélhetőleg a bejegyzés végére kiderül, hogy mégsem.

Bárány Róbert magyar származású orvos volt, forradalmi felfedezésével, a belső fület érintő kutatásaiért kapott Nobel-díjat.

A Nobel-díj egy svéd orvos, Alfred Nobel alapította.

Végrendeletéből idézek.

Hátramaradó vagyonom egészét a következőképpen kell kezelni: a végrendeleti végrehajtóim által biztos értékpapírokba fektetett pénz képez egy alapot, amelynek kamatait évente azok között osszák ki díjként, akik a megelőző évben a legnagyobb szolgálatot tették az emberiségnek. A jelzett kamatokat öt egyenlő részre kell felosztani, amelyeket azután a következőképpen kell megosztani: egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette a fizika területén; egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette a kémia területén; egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette az élettan, illetve az orvostudomány területén; egy részt annak a személynek, aki az irodalom területéhez a legkiválóbb idealisztikus beállítottságú alkotással járult hozzá; egy részt pedig annak a személynek, aki a legtöbbet, illetve a legjobbat tette a nemzetek közötti barátság ügyéért, az állandó hadseregek megszüntetéséért, illetve csökkentéséért, a békekongresszusok megrendezéséért és elősegítéséért.

”

– Párizs, 1895 november 27, Alfred Bernhard Nobel (Wikipédia) Nobel-díjat tehát egyes kiemelkedő tevékenységért, azaz nem életmű - jutalomként lehet kapni kémia, fizika, orvostudomány és irodalom tudományágakban. Az ötödik a Nobel-békedíj.  Weöres Sándor neve többször is kapcsolatban volt a Nobel-díjjal. Először egy kedves rokona, Giga néni, azaz Weöres Gizella, Weöres Sándor nagynénje 'ítélte oda' neki a rangos elismerést. Ezt a 16 éves költő leveléből tudjuk.  Weöres Sándor levele nagynénjének 1929-ben.  A képet Lőcsei Péter engedélyével és hozzájárulásával közlöm. A kedves jóslatról azt kell tudni, hogy csaknem valóra vált. Pomogáts Béla anekdotája szerint: "Weöres Sándor felterjesztéséről ugyancsak van egy anekdotám, őt, ha jól emlékszem, 1981-ben nemcsak felterjesztették, hanem bekerült az utolsó kosárba. Ugyanis ilyen rosta-szavazások vannak, és a végén már csak három név marad. Czeslaw Milosz kapta abban az időben, abban az évben az irodalmi Nobel-díjat, de az utolsó háromban ott volt Weöres Sándor is. Én akkor éppen Párizsban voltam egy akadémiai ösztöndíjjal, és eljutott hozzám az a történet, hogy a Le Monde minden Nobel-díj jelöltről, tehát az utolsó háromról valamilyen információt kívánt beszerezni, hogy bárki is fogja megkapni, nekik naprakészen ott legyen az anyag. Fölhívták a Magyar Kulturális Intézet igazgatóját és fölkérték, hogy Weöres Sándorról adjon információt. A válasz az volt: Weöres Sándor nevű író nincs, volt egy Veres Péter, de az már meghalt" Mi, magyarok és Weöres Sándor munkásságának ismerői, kedvelői tudjuk, hogy nem a díj tesz valakit zsenivé. Természetesen jó lett volna, ha Weöres Sándor megkapja ezt az elismerést.  FELHASZNÁLT IRODALOM Kertész Imre Nobel-díjának fogadtatása http://www.bibotarsasag.hu/Bibo%20Web%20Folder/bibo/eloadasok/kertesz.html Nobel-díj: https://hu.wikipedia.org/wiki/Nobel-d%C3%ADj ©️ Dr Stareczné Kelemen Éva