Weöres
Sándort nem kevesen gyermeki lelkűnek,
tiszta szemléletűnek tartották.
 |
| Weöres Sándor gyermekkorában A képet Lőcsei Péter engedélyével és szíves hozzájárulásával közlöm. |
Nem született gyermeke, de a kicsikkel való kapcsolat mindig természetes volt számára.
Talán vékony testalkata is hozzájárult, hogy
már első látásra is különleges embernek tartották.
Polcz Alaine vallott így róla, miután 1946-ban
megismerte személyesen is: "Nekem, nekünk örökre Sanyika maradt-marad, mert olyan volt, mintha nem
is volna igazán ember, hanem valami különleges lény: a moha, a manó és az ember
között." (Polcz,2003)
Weöres témáiban, verseiben is fellelhető a gyermeki szemlélet. Most nem elsősorban az azóta klasszikus gyerekversekké váltakra gondolok, hanem mindarra az ötletességre, ahogy egy-egy témát a sajátos látásmóddal feldolgozott.
Úgy érzem, Nádi Boglárka elsőbélyeges grafikus is jól érzett rá a versek gyermeki világára: a centenáriumra készített művei itt láthatók:
A költő szemléletesen mutatja meg versében a gyermekekre oly jellemző, felnőtt szemmel fordított ábrázolású világot:
Kisfiúk témáira
4
Apukám házat épít.
Először a kéményt, borzasztó nagy füsttel.
Aztán a ház tetejét.
Azután aztán az ablakokat,
nem látunk át rajtuk, olyan feketék,
csak a falakon látok keresztül,
mivel még nincsenek.
(Weöres: EÍ, 1970., 2. 753.)
FELHASZNÁLT IRODALOM
Polcz Alaine:Visszaemlékezés Weöres Sándorra, Holmi, 2003. február
Weöres Sándor: Egybegyűjtött írások, Budapest, Magvető Kiadó, 1970.
©️ Dr Stareczné Kelemen Éva
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése