Egy képeslap Vas megyén belüli utazása

A képet Lőcsei Péter engedélyével és szíves hozzájárulásával közlöm.

Bárdosi Németh János a képeslap megírója.

A képeslap bal felső részében olvasható írásból könnyű rájönni, hogy szombathelyi képeslapról van szó.

A baráti hang egyértelmű. Az is, hogy Bárdosi Németh János is irodalomszerető, maga is íróember volt.



Itt olvashat részletesen Bárdosi Németh Jánosról.

©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

Mit olvasnál Weörestől?

A diákoknak pár napja, s most már a tanároknak is elkezdődött a hőn áhított nyári szünet.

Talán már vágyunk is arra, hogy olvassunk. De vajon mit?


Verset? A pihenéshez, megnyugváshoz szerintem a kínai versek illenek. Van, akinek A teljesség felé filozófiája nyújt nyugalmat.

Színművet? Bármelyik Weöres-darab kiváló szórakozás lehet.

Vagy inkább képeket nézegetnénk Moldován Domokos könyvéből?

Weöres levelezése szórakoztatna inkább minket?


A lehetőségek tárháza végtelen. Szerintem csak el kell kezdeni. Velem tartanak?


©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

Köszönet

"Köszönet a fehérségnek
és köszönet a feketeségnek.
Köszönet a tarka szineknek
és köszönet a szineken-túli szineknek."
(Weöres Sándor: Köszönet)



Ön, kedves Olvasó, mit köszönne meg ma legszívesebben?

Miért adna hálát?

Ki jutna eszébe, akinek köszönetet mondana?


©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

Weöres kortársai

Egy kis játékra invitálom a kedves Olvasót: ma játsszunk el a gondolattal, hogy Weöres Sándor ismerősi körébe tartozunk. Talán újságírók, tanárok, egyszerű rajongók vagyunk, ám a célunk egy: valahogy közel kerülni Weöres Sándorhoz, létrehozni egy személyes találkozást. Ismerve Weöres Sándor tartózkodását, ezt a találkozót létrehozni nem lesz egyszerű, csakis egy könyvbemutató, rádióinterjú, egyéb esemény kapcsán lehetséges, és nem számíthatunk sokra, csupán szó nélküli szembetalálkozásra, vagy néhány mondatnyi beszélgetésre, szerencsés témaválasztás esetén fél órára.


Gondoljuk csak el, Weöres melyik barátjához, pályatársához fordulnánk, hogy segítse összehozni ezt a találkozót. Milyen kéréssel keresnénk meg ezt a barátot?


Ha van kedvük, osszák is meg e képzeletbeli találkozójuk eseményeit.



©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

Szöveg nélkül

Ma azok számára lehet a blogbejegyzés kedves, akik a nagy melegben inkább a képnézegetést helyezik előtérbe. Úgy hiszem, elgondolkodtató lehet.

Forrás: Fortepan, Kód: 115402 Adományozó: Hunyady József

Forrás: Fortepan, Kód: 129753,  Adományozó: Hunyady József

Lőcsei Péter engedélyével és szíves hozzájárulásával közlöm.

A csöngei ház kertjében.
A képet Lőcsei Péter engedélyével és szíves hozzájárulásával közlöm.

©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

Vas István köszöntő versének részlete

"Nem bujdosó, nem is vándor:
Varázsló vagy, Weöres Sándor.
Milyen tűz ez? Merről? Honnan?
Minden szavad lángra lobban.
Hogy jutottál hatalomra?
Ingyen kaptad, nem haszonra.
Hol van ez a birodalom?
Napkeleten, napnyugaton."
(Vas István verse a 70 éves Weöres Sándornak, részlet a versből /555. oldal/)


Bizonyára megértjük, átérezzük, hogy Weöres Sándor teremtő költő, ilyen értelemben varázsló volt.
Nekünk vajon milyen főnevek, melléknevek jutnak eszünkbe, mikor a műveiről gondolkozunk? Talán meg is tudják indokolni, miért és tudják azt is, melyik munkája, munkái alapján.


Ha van kedvük, osszák meg velem a weoressandorblog@gmail.com címen.

Vas István
Forrás: Fortepan, Adományozó: Hunyady József, Kód: 106712

FELHASZNÁLT IRODALOM

Domokos Mátyás szerk.: Magyar Orpheusz, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1990.

©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

Lator László visszaemlékezése

"Azt csak később vettem észre, (...)hogy Weöres Sándort milyen mély rokonság fűzi a népköltészethez. Sokan éltek (és éltek vissza) az elmúlt fél  évszázadban a folklórral. Ő, azt hiszem, elsősorban az archaikusra, a darabosan, súlyosan kezdetlegesre volt érzékeny (egyébként akkortájt világszerte felfedezték a primitív művészetet.) De ő nem imitált, hanem motívumokat vett át, mintha ez az ősi hang valahogy eleve benne lakott volna, mintha csakugyan ott szorongtak, zsúfolódtak volna az archetipikus képzetek." (Domokos szerk. 1990:534.)

Lator László, költő, műfordító
Forrás: Fortepan, adományozó: Hunyady József,
Kód:106347

FELHASZNÁLT IRODALOM

Domokos Mátyás szerk. : Magyar Orpheusz, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1970.

©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

Egy képeslap, elgondolkodásra

A képet Lőcsei Péter engedélyével
és szíves hozzájárulásával közlöm.

A tegnapi nap Weöres születésnapjára emlékeztünk, több aspektusból is megközelítve: a végén arra is választ kaphattunk, hova is jutott el, azaz milyen díjakkal honorálták nagy tehetségét.

Ám ma inkább arra hívom fel a figyelmet, hogy ő fizikai, földrajzi értelemben is messze jutott: a fenti képeslap árulkodik erről.


Vajon milyen élményeket szerzett? Mi vonzotta előzetesen? A várakozásai meggfeletek-e a valóságnak? Születtek-e versek az úttal kapcsolatban, vagy kapott-e ihletet az ott látottaktól?


©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

Weöres Sándor születése napja

Úgy érzem, a legszebb ünnep a születés. Egy új kezdet, rácsodálkozás, várakozás, mindennapos öröm egy kisgyerek élete.

Sokan a születésnapok alkalmával fényképet nézegetnek, az ő kedvükért lássunk néhány gyerekkori fotót:

A fotókat Lőcsei Péter engedélyével
 és szíves hozzájárulásával közlöm. 

Mások inkább a születés körüli eseményekre, feljegyzésekre kíváncsiak, erről részletesen ebben a blogbejegyzésben írtam.


Ismét mások arra kíváncsiak, milyen díjakat, elismeréseket szerzett a jeles költő. Egy kép erejéig ezt is felvillantom:

Saját fotó - a csöngei emlékházban készült.

Weöres emlékezete ma is él: a II. kerületi önkormányzat Budapesten díszpolgárrá avatta az idén a napokban. Erről a Kossuth Rádió is tudósított, magam pedig Haraszti Zsuzsától értesültem, aki részt vett az ünnepségen, meg is osztva élményeit.

FELHASZNÁLT IRODALOM

https://www.mediaklikk.hu/kossuth-radio/cikk/2019/06/20/kalendariumweores-sandor-bobita/

Kormos István emlékező verse

"Pöttyög a füvekre puszit,
postás szalutál neki:
eláztak uram, hélas
a csöngei levelei,
minek kért húsvétra nyuszit?
mér nem egy akó gugyit?

Csücsülhet gyilkos panyigán,
fődig ér venyige-lába,
szentgyörtőlszentmihálynaptyáigmehet,
hijába,
minden hijába.

De zeng a nap-köszörűs,
flintája tizenegy csöves:
Mister, ön összetéveszt,
az én billogom Weöres,
nem csördül semmi vers énrám,
a rám ütő rím: sörös,
ám elhírelni fölös,
mert egy miccre lesz alpeöres."
(Kormos István: Rajz a nap-köszörűsről)

KORMOS ISTVÁN

Forrás: Fortepan, adományozó: Hunyady József, Kód: 106894

FELHASZNÁLT IRODALOM

Domokos Mátyás szerk. : Magyar Orpheusz, Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1990. 

©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

Lengyel Balázs méltatása Weöresről

"Weöres Sándort különös fából faragták. Még ha meg tudnék is nevezni hasonlatul egy messzi, egzotikus fát - talán szantál, talán szikomor vagy kínai tölgy? - , jobb, ha nem kötöm meg az olvasó képzeletét: Weöres annyira egyedi. Bármennyire hangsúlyozza is ő, hogy a mű személytelen, annyira, hogy híres szonettjének végsorát ("A halhatatlan mű időtelen") szelleme szerint akár meg lehetne változtatni így is: a halhatatlan mű személytelen; és bármennyire is jellemző továbbá, hogy egész nagyszerű művében keresve is alig-alig találni vallomásszerű, életrajzi adatot, valamint pillanathoz és közvetlenül sorshoz kötöttet, mégis mindezek ellenére, a közvetlen vallomások kerülésével is, alkotásait úgy áthatja a személyiség jelenléte, mint az egzotikus fát a különös illata." (Domokos szerk. 1990: 436)

Saját fotó

FELHASZNÁLT IRODALOM

Domokos Máytás szerk. : Magyar Orpheusz, Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1990.

©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

Medeia, részlet

"De tudd meg: előbb hagyja el a földet a szárnyas ég,
mint téged az én rád-boruló szárnyam. Esett-szivünek
s gyengének látsz; de kisérem s őrzöm lépteid,
vigyázom hűn minden keltedet és nyugtodat."


Ezek a sorok akár a Gondviselésről is szólhatnának, s bízom benne, hogy vigasztalást jelentenek kicsinek és nagynak külső és belső gondban, extrém időjárásban, emberi kapcsolatokban.

FELHASZNÁLT IRODALOM

Weöres Sándor: Egybegyűjtött írások, Budapest, Magvető Kiadó, 1970. 

©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

Mozgásban....

Mivel lehet egy versben mozgalmasságot, aktivitást, gyorsaságot kifejezni? 

Mivel lehet zeneiséget érzékeltetni emellett? 

Nem vizsgáztatom az Olvasót, inkább arra kérem, hogy a két kérdést az alábbi versrészlet segítségével válaszolja meg. 

Ötödik szimfónia

Az öröm

Hivogat a holdi síp, 

                      dobol a fény,

csillag evez a nád hegyén,

                      fa levelén

---------------------------------

Bandukolni, barangolni, lovagolni,

a habokkal, a kövekkel, 

jön az éjszaka vándorolni, jön a reggel,

nap-hold-csillag kóborolni. 

hullámos uton könnyü szekerek kereke pattog,

langyos lomb közt fürge mécsek zenekara cirreg,

jó nyujtózni és aludni,

(részlet)

Ha válaszoltak a kérdésekre, akkor talán írtak egy-egy olyan fogalmat is, ami mindkettőre válasz lehet. (Érdemes a bejegyzés tárgyszavai között keresni.)

A képet Lőcsei Péter engedélyével és szíves hozzájárulásával közlöm.

FELHASZNÁLT IRODALOM

Weöres Sándor: Egybegyűjtött írások, Budapest, Magvető Kiadó, 1970. 

Weöres és a gyerekek

Az azonos című cikkből idézek, melynek első részében megtudhatjuk, hogy Stehlo Gábor neveltjeit hogyan ismertette meg Weöres Sándor a költészettel, hogyan nevelték jeles tanárok a művészetek segítségével, a második, itt olvasható részben a halandzsaszavakról lesz szó:

"Mi nevezhető Weöres Sándornál halandzsának? Miért szerették a gyerekek? (...)
A halandzsa mindenekelőtt játék, ezt vették észre a gyerekek is, amikor játszótársul Weöres Sándort választották. De a felelősségteljes játék, a szabad alkotás játéka. Magad választod, magad vállalod, amit mondasz. (...)
A halandzsa továbbá mágia is! Óv. Kimondom bűvös szavait, és nem félek többé. A gyerek fél, és ezért ismétli, csak el nefelejtse a Hangcsoportok sorait. Vannak puha, forró hangok a hideg ellen;vidám gyöngyöző hangok a szomorúság ellen; áradó, sugárzó hangok az egyedüllét ellen.
A halandzsa legutolsó, legfejlettebb formája Weöres Sándornál, a szövegbe szervesen beépülő, furcsa halandzsaszavak. Rendszerint az események színhelyét vagy szereplőit jelölik: " (Domokos szerk. 1990: 243-245.)

Emlékeznek halandzsaszavakra Weöres költészetéből?

Ha még nem találkoztak ilyennel, ajánlom olvasásra a legismertebbet, a Táncdal címűt. Latinovtis Zoltán előadásában már első hallásra is sok-sok ötlet felmerülhet az értelmezést illetően.

FELHASZNÁLT IRODALOM

Domokos Mátyás szerk.: Magyar Orpheusz, Szépirodalmi könyvkiadó, Budapest, 1990. 

©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

Kötetnéző 3. : az 1945 utáni kötetek: Gyümölcskosár

"A történelmi fordulat után rövid egymásutánban, mintegy fél év leforgása alatt Weöres négy könyvvel lépett a nyilvánosság elé. Kettő közülük (Gyümölcskosár. A szerelem ábécéje) jórészt válogatás korábbi versekből, kettő pedig kötetben még publikálatlan anyagot tartalmaz. A négy könyvről az újrainduló Sorsunk 1946. évi 1. (októberi) számában Csorba Győző ír kritikát. Sorra veszi mind a négy munkát, a válogatásokkal rövidebben, a tartalmilag új könyvekkel hosszabban foglalkozik. A Gyümölcskosár Weöres gyermekverseit gyűjti először csokorba.Csorba a legelsők között ismeri föl: "Weöres - alig hiszem, hogy tévedek - a legjobb magyar gyermekverseket írta idáig." (Domokos szerk. 1990., 189.o)

A gyerekversekről már volt szó. Itt is olvashatnak Weöres gyerekverseiről, és néhány gondolat meg itt található.


Sőt, inkább játékhoz van kedvük a gyerekversek kapcsán? Találnak azt is.

FELHASZNÁLT IRODALOM

Domokos Mátyás szerk. : Magyar Orpheusz, Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1990. 

©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

A szünidő kezdetén

Felnőtt is, gyerek is elfáradhat, mire véget ér a tanév.

Mégis, a lelkiismeretes pedagógus, és a jó szülő igyekszik arra is ügyelni, hogy a jól megérdemelt pihenés, a játék, a mozgás, a szép élmények mellett jusson idő szellemiekre, olvasásra is.

Weöres Sándor első iskolás éveiben, de még a középiskolában is volt magántanuló, de mindegyik évből szívesen emlékezett olyan tanáraira, akik sokat beszélgettek vele, kielégítették szerteágazó kíváncsiságát, és hasonló jelzőkkel illethető olvasásszeretetét. Azt hiszem, valóban ez a legfontosabb, bár nem könnyű manapság megtenni: jelen lenni a gyerekek számára, átélni közös élményeket, szívesen és derűvel válaszolgatni kérdéseikre.

A régi idők bizonyítványát láthatja az, aki egy régebbi blogbejegyzésre kattint, és azt is megláthatja, mit szeretett olvasni Weöres Sándor.


Mi viszont az ő költészetét kedveljük: a nyár, a nagy szabadság idején legyen olvasmányunk egy meseszerű történet versben: Zimzizim.

Itt meg is találják:

http://wsc.blogger.hu/2013/11/06/weores-sandor-zimzizim

©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

Vihar előtti csend...

Most csak a forróságot érezzük, átélve a sorok igazságát:


    "Fülledt nap után,
zivatar közeledtén
   lehelet se kuszál
a mező sima testén,
kard-éles az árnyék,
   kő a virág,
katlan a tájék,
          másvilág.

(...)

   Forró, de hamis,
sejt nélküli láva,
   levegő-piramis
nehezűl a világra,
már széle kifeslett,
    rőt-lila láng
őrzi a percet,
       roncs palánk.
( Falusi hangverseny, részlet)

FELHASZNÁLT IRODALOM

Weöres Sándor: Egybegyűjtött írások, Budapest, Magvető kiadó, 1970. 

©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

Versszereplők

Megérkezett az igazi forró nyár. A melegtől talán gondolkodni sem tudunk, talán nem is vágyunk komoly filozófiai tartalmakra, talán még olvasni sem.


Ma inkább arra invitálom az Olvasót, hogy emlékezzen a Weöres gyerekversek tréfás és talán különc szereplőire.

Emlékszünk arra, hogy ki kerülte az iskolát? (Pár nap múlva itt a vakáció, egy ideig mindenki kerülni fogja.)

Ki volt az, aki a felhőket leste ábrándozva, fűszállal ajka közt? (Máris otthonosabb képzet mostanság, nem?)


Nyári helyzetképet mutat az Ó, ha cinke volnék kezdetű vers is. Egyes szám első személyű alakjával könnyen átélhetővé teszi a verset.


Ezek a költemények egyébként abban is közösek, hogy Halász Judit énekli megzenésített változatukat, ezért bátran biztatom Önöket, hogy keressék meg, és hallgassák ezeket a derűre hangoló kis műveket.


©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

Barátság, baráti hang levélben

A kedves Olvasónak talán feltűnhetett, hogy időről-időre baráti kapcsolatokat is felfedek Weöres Sándor életéből, röviden ismertetve, hogyan, milyen módon találkoztak, tartottak kapcsolatot.

Kutatásaim közepette ma egy igazi gyöngyszemre találtam: Gara Lászlóra, Párizsban élt műfordítónkra, aki egész sereg költő és író művét fordította franciára, s a Jelenkor 2003-ban megjelent harmadik számában olvasható Weöres Sándorral folytatott levelezése.

Megkapó, hogy Weöres Sándor már az első levelében baráti hangot üt meg, anélkül, hogy személyesen ismerné költőtársát. Nem lehet véletlen ez a tüstént kialakuló rokonszev: Gara László éppúgy smert irodalomszervező tevékenységéről mint Weöres Sándor.

A levelek olvasásakor igazi kortörténeti adalékok is kiderülnek: milyen nehéz volt akkoriban francia vízumot szerezni, mennyire sok utánjárásba került egy-egy külföldi úthoz hivatalos papírokhoz jutni, a legérdekesebb azonban azzal szembesülni, hogy Weöresnek volt olyan kötete, mely Párizsban jelent meg először.

Bátran ajánlom olvasásra ezeket a leveleket, én az Arcanum Digitális Tudománytár révén jutottam hozzá. Könyvtárainkban mindenki számára ingyen hozzáférhető.

FELHASZNÁLT IRODALOM

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/JelenkorPecs_2003_1/?query=we%C3%B6res%20s%C3%A1ndor&pg=262&layout=s

©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

Arany János tiszteletére

Tudták, hogy Weöres Sándor Arany stílusában is írt?

Ismét egy interjúból idézek, Kardos Tibor készítette:

"KT:Én emlékszem az Arany János tiszteletére írt verseidre. Ezért is tetszettt a fordításra használt "stilizátor" kifejezés, mert hisz Te a magyar irodalmon belül ugyanezt megtetted. Elővetted Arany Jánost, és Arany János stílusában balladákat alkottál. És nem mondtál le önmagadról. És ez volt a különös szépsége ezeknek a verseknek, hogy Arany Jánoast éreztük, de mintha Weöres Sándor szűrőjén keresztül hallanánk. Szóval valami olyan lebegés jött létre, amely egy kicsivel túllépett Arany Jánoson. " (Domokos szerk. 1993: 205)

Egyike az Arany János tiszteletére írt verseknek.
A képet Lőcsei Péter engedélyével és szíves hozzájárulásával közlöm. 

FELHASZNÁLT IRODALOM

Domokos Mátyás szerk. : Egyedül mindenkivel, Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1993. 

©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

Pünkösdhétfőn

Weöres Sándor:

Az élet ura

Sugártól szóig burkolódzik

a hang alatti szakadék temetve,

virágtalan forog mély alapján

hol szörny záporoz a sötétbe,

gömbként árad a felszín

zártan vagy repedezve

s a virág ázottan emelkedik

gyökérből az isteni égbe,"

A katolikus egyház nagy ünnepe a Pünkösd, a Szentlélek kiáradása, annak az üzenete, hogy Isten mindig velünk van.

JuánSimonGutiérrez képe, forrás: Wikipédia

©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

Vendégség, találkozók

Az egyre jobbra, melegebbre forduló idő is elősegítheti, hogy az emberek szívesebben beszéljenek meg találkozót egymással:

Beszélgetni, eszmét cserélni jó, főként ha élethelyzetünk, foglalkozásunk megegyezik. Ha meg nem is oldódnak problémáink, kibeszélt eseteinkre akár magunk is megtalálhatjuk a választ.

Ha vendégségbe várunk ismerősöket, barátokat, akkor számukra a legjobbat, legkényelmesebbet szeretnénk biztosítani a beszélgetéshez. Ha a vendégség színhelye szülőföldünk, az külön magában hordozhatja, hogy megmutatjuk: itt nőttünk fel, itt kapcsolódtunk először a világhoz.

Kik voltak Weöres Sándor vendégei Csöngén? Fennmaradt egy dokumentum, melyet most szeretettel mutatok meg Önöknek.

A képet Lőcsei Péter hozzájárulásával és szíves engedélyével közlöm. 

©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

Medárd napjára

"Bolygó zápor
Libben, táncol,
Suhog a fü sürüjén, fa ágán."
(Bolygó zápor, részlet)


Június nyolcadikán, Medárd napján az időjárási megfigyelések szerint zápor esetén további negyven napig fog esni az eső.

Talán már elegünk is van a locsogó égi áldásból: Weöres Sándor ellenben nagyon kifejezően, időnként szeretettel teli hozzáállással tudta verseiben megmutatni.

"Hét-pupu zivatar, 
felássuk a kertet.
Ki dolgozni nem akar,
gyümölcsöt se nyelhet.

Hét- karu zivatar,
Felmossuk a konyhát.
Ki dolgozni nem akar, 
meghúzzuk a kontyát.

Hét- fejű zivatar,
tanuljuk a leckét.

....

(Weöres Sándor: Bíztatás, részlet)

Máskor kevésbé dominálnak az érzelmek: 

"A házeresz zizeg, kopog.

Zuhog a langyos nyári lé.

Felhős az ég. Késik a hajnal,

(...)

Karikát hány a pocsolya.

(...)

(Weöres Sándor: Esős éjszaka)

Készítette: OsvátA - A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 4.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=15698044

Önök szeretik az esőt? Miért (nem)? Érzelmektől függetlenül: mi lehet a haszna az esőnek? Ne csak mezőgazdasági értelemben vegyük, hanem az emberek közötti kapcsolatok, az érzelmek kifejezőjeként. 

FELHASZNÁLT IRODALOM

Weöres Sándor: Egybegyűjtött írások, Budapest, Magvető kiadó, 1970. 

©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

Könyvajánló: Moldován Domokos: Weöres Sándor és Károlyi Amy élete képekben

Gyerekkorom egyik kedvenc  könyvpárosa a Bartók Béla élete képekben és dokumentumokban, illetve Kodály Zoltán élete képekben és dokumentumokban. A zenetörténész szerzők: Bónis Ferenc és Eősze László finom érzékkel válogatták ki és látták el szöveggel a dokumentumokat. Úgy hiszem, személyes kötődésema zeneszerzőkhöz e két könyv által nőtt.

A címben írt kötet hasonló igénnyel készült: a két költőnek külön fejezetben, de időrendi sorrendbe állítva tárul fel az élete, kedves és különleges fényképekkel, írásokkal, dokumentumokkal tűzdelve. Olyan, mintha családtagjaink lennének, igazi kedves ismerősök, akik kedtelve mutatják meg életük bájos és gyarló pillanatait.

Igazi felüdülést hoz azzal, hogy mély érzelmeket kelt bennünk a fényképnézegetés, s az érzelmek tárházát váltja ki belőlünk.

Ajánlom szíves figyelmükbe!

Megint egy szapphói strófa

Ráadásul most megláthatjuk: egészen hétköznapi, illetve modern versek is születhetnek így.


"Azt álmodtam, hogy gyerekek vagyunk még:
összevesztünk, én megütöttem arcod,
most te sértetten menekülsz előlem
        fokszikutyáddal."

(Rongyszőnyeg, 104.)



Erről a strófaszerkezetről részletesen egyébként egy másik blogbejegyzésben, itt olvashatunk.



Kiegészítésül még annyit tennék hozzá, hogy a huszadik század eleji költészetben, például József Attilánál is megfigyelhető. A zárt ritmusképlet miatt a szöveg zenei elemeket hordoz, könnyen megzenésíthetők ezek a költemények.

Forrás: Wikipédia

FELHASZNÁLT IRODALOM

Weöres Sándor: Összegyűjtött írások, Budapest Magvető kiadó, 1970. 

Hogyan lehetne folytatni?

"Felkacag lentről a piac:
göröngyösen kent vegyes-lekvár,
sivít a síp s a kismalac,
a sorompón túl rengeteg sár,"

(Az erkély, részlet)

Ezeket a sorokat akár manapság is írhatta volna Weöres. A csupa élettel teli sorok felidézik a nyár nyüzsgését. 

A fenti képekhez mi magunk vajon milyen konkrét élményeket tudunk kapcsolni? Milyen sorok előznék meg, milyenek folytatnák a fenti idézetet? 

A képet Lőcsei Péter engedélyével és szíves hozzájárulásával közlöm.

FELHASZNÁLT IRODALOM

http://wsc.blogger.hu/2013/09/16/weores-sandor-az-erkely

©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

A nyár üzenete

Az idén ugyan várnunk kell még a forróságra, de talán nem esik nehezünkre verset olvasva vágyakozni....

A képet Lőcsei Péter hozzájárulásával és szíves engedélyével közlöm.

©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

Oten vára

A tanév vége felé diák, tanár, szülő, és bárki más is elfárad, hiszen akár a hirtelen jött jó időtől is érezhetjük a kimerültséget.

Weöres Sándorral foglalkozni azonban fáradtan is jó! :-) Talán most kevésbé vagyunk fogékonyak a bölcseleti versekre, a ritmusjátékokra, a filozofikus elmélkedésre vagy a színdarabokra, mitológiára.

Ám Weöres az ő páratlanul gazdag képzeletvilágával nemcsak verseket, hanem rajzokat is alkotott képzeletbeli birodalmakról, vagy a lent látható tervrajzot egy várról.

Egy képet most megszemlélésre közzéteszek. Kívánom, hogy Önöknek is beindítsa a fantáziáját!

A képet Lőcsei Péter engedélyével és szíves hozzájárulásával közlöm. 

©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

AZ elveszített napernyő

Nemrég ezzel a címmel olvastam Weöres Sándortól egy verset, a története olyannyira megkapó volt, hogy a 13 oldalon sorjázó strófákat faltam egymás után.

Önök vajon mire gondolnak, mikor ezt a címet hallják? Hol játszódhat a történet? Vannak-e szereplői, mi lesz a vers végkicsengése?

Talán a mai rövid blogbejegyzésben annyit elárulhatok, hogy mottója is van a versnek, Avilai Szent Teréztől. Ezt idézem:

"Azt hiszem, hogy Isten legparányibb teremtményében, ha csak egy kis hangya is: sokkal több rejlik, mint amennyit a bölcsek tudnak róla."(Weöres, 1970, 235.)

Ez a pár sor talán segít abban, hogy a versről tovább szőjük a saját feltevéseinket. Ha ez egy hosszú vers, és a mottó a létről szól, akkor vajon filozofikus, létértelmező költeménnyel állunk szemben?

Nem csigázom Önöket tovább, ha van még idejük, és megjött a vers elolvasásához a kedvük, megtalálják az interneten is. A szerzőt és a vers címét beírva a keresőbe az egri könyvtár egy oldala jelenik meg, ahol kissé pontatlanul utalnak a versre, a szöveget azonban megtalálják.

A centenáriumi vonat egyik oldalán fiatalkkori kép látható. Saját felvétel

Ha elolvasták, és még van kedvük az útmutatásaim szerint mélyebbre ásni a műben, próbáljanak válaszolni az alábbi kérdésekre:


1. A második versszakban az idő motívuma kiemelt, milyen képek társulnak ehhez?

2. Milyen jelzőkkel illeti a szerző az időt a második versszakban?

3. Mely napszakokat említi a 2-3. versszakban? Milyen képek kapcsolódnak hozzá, melyek az idő folyásának sebességét is mutatják?

4. Értelmezze a negyedik versszak képrendszerét!

5. Az ötödik versszak változatos virág rengetege milyen hatást kelt?

6. Mily módon nevezhető különböző, mégis párhuzamos szerkesztésűnek a hatodik versszak az ötödikhez képest!

7. Mit jelent az, hogy a hetedik versszak (is) verbális stílusú?

8. A nyolcadik versszak váltást jelent az eddigi strófák témáihoz képest. hogyan, miben?

9. A kilencedik versszak nominális stílusú. Mely szófajok dominálnak?Hogyan illeszkedik ehhez a témaválasztás?

10. A táj hirtelen megelevenedik. A szereplőket látva milyen történet kezd kibontakozni?

11. Az emberek megjelenése után a 13. versszakban ismét a napernyőt látjuk: mi történik vele? Hogyan függ össze ez az idővel (és az emberi élettel)?

12. Apolló minek az istene? Ha a képalkotást a kameraváltáshoz hasonlítjuk az előző versszakokhoz képest, akkor mit veszünk észre?

13. A 17. versszak tördelése megváltozk. Vajon mi lehet ennek az oka?

14. Osiris milyen képzeteket kelt, mi a szerepe a mitológiában?

15. A 21. versszak tulajdonnevei milyen jelentést hordoznak, és ez hogyan függ össze az idővel?

16. Mi lesz az ernyő sorsa? Hogyan függ össze ez az idővel? Milyen új jelentésrétegre enged ez következtetni,

17. Az ernyő és a lány egyszerre jelenik meg a 28. versszakban. Mi a közös bennük?

18. Mi lett az ernyő sorsa? Hogyan függ ez össze az emberi élettel, illetve a záró versszakot hogyan értemezhetjük?

A vonat másik oldalán pedig egy időskori kép. Saját felvétel.

Köszönöm, ha velem tartottak!

FELHASZNÁLT IRODALOM

Weöres Sándor: Összegyűjtött írások, Budapest, Magvető kiadó, 1970. 

©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

Hangutánzás, zenei hatások

Bizonyára más versek, akár másik Weöres-vers is eszünkbe jut majd a sorokat olvasva: Költőnk mestere volt az akusztikai hatások művészi megformálásának:


"csip-csep
csap-csepegés
csengő lépte siet
cuppog csendben nyárban
szoba ragadós forró iszapjában
egyhelyben mérföldeket"
(A megállt idő)

A zenei hatások eszközei:

ritmus, alliteráció, hangutánzás, hangulatfestés, ismétlés.

Mindre találnak példát?

FELHASZNÁLT IRODALOM

Weöres Sándor: Összegyűjtött írások, Budapest, Magvető kiadó, 1970. (280. o)

©️ Dr Stareczné Kelemen Éva