2019. június 15., szombat

A szünidő kezdetén

Felnőtt is, gyerek is elfáradhat, mire véget ér a tanév.

Mégis, a lelkiismeretes pedagógus, és a jó szülő igyekszik arra is ügyelni, hogy a jól megérdemelt pihenés, a játék, a mozgás, a szép élmények mellett jusson idő szellemiekre, olvasásra is.

Weöres Sándor első iskolás éveiben, de még a középiskolában is volt magántanuló, de mindegyik évből szívesen emlékezett olyan tanáraira, akik sokat beszélgettek vele, kielégítették szerteágazó kíváncsiságát, és hasonló jelzőkkel illethető olvasásszeretetét. Azt hiszem, valóban ez a legfontosabb, bár nem könnyű manapság megtenni: jelen lenni a gyerekek számára, átélni közös élményeket, szívesen és derűvel válaszolgatni kérdéseikre.

A régi idők bizonyítványát láthatja az, aki egy régebbi blogbejegyzésre kattint, és azt is megláthatja, mit szeretett olvasni Weöres Sándor.


Mi viszont az ő költészetét kedveljük: a nyár, a nagy szabadság idején legyen olvasmányunk egy meseszerű történet versben: Zimzizim.

Itt meg is találják:

http://wsc.blogger.hu/2013/11/06/weores-sandor-zimzizim

©️ Dr Stareczné Kelemen Éva


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kinek írt Weöres verset?

A mai nyári rövid blogbejegyzésben arra buzdítom a kedves Olvasót, hogy bátran lapozgasson Weöres-kötetében, és fedezze fel, kinek írt verse...