Fehér és fehér...

A télhez gondolatainkban hozzátartozik a hó is. Bár a napokban látható gyönyörű napsütés inkább már a tavaszt hívogatja. Jóleső érzés, hogy nemsokára "megszakad a tél".

Addig azonban egy téli vers részlete következik.

" Fehér és fehér, fölötte az ég
sohasem-sejtett kék: téli kék.
Repedezettek, kemények, vakok
a szerényen haldokló patakok." (Rongyszőnyeg, 94.)

©️  Dr Stareczné Kelemen Éva

Olvadás

Az idén nem volt sok hó, talán így is eszünkbe juthatott Weöres Sándor verse: "Csipp, csepp, egy csepp, öt csepp meg tíz: olvad a jégcsap, csepereg a víz. "(Olvadás)


A csepegés hangja lehet figyelemfelhívó. Ritmusával (akár csak gondolatritmusként is), akár a következő vers részlete:

"csönd
béke
csönd
béke
fény
csönd fénye
béke csöndje
fény békéje csönd
fényes csönd béke
csönd béke fény
béke csöndes fénye
fény csöndje
csönd csöndje fény fénye béke
csönd fény" (Dob és tánc)

Mennyire sok gondolatot, asszociációt kelt ez a néhány szó. A februári, télből kifelé haladó időszak amúgy s alkalmas az elgondolkodásra. Hová tartunk? Mit tervezünk az egyre jobb időben?
Talán a tavasz még messze van, de azért már gondolhatunk rá...


"Ó tavaszi játszadozás
a partokon, a réteken!
Szerelmet hajszol a legény,
lányban szunnyad a szerelem." (Fairy spring - részlet)

A jó gondolatokat, szép elhatározásokat ne hagyjuk szunnyadni!


©️ Dr Stareczné Kelemen Éva