Ezt a költői nevet valószínűleg csak régi irodalom speciálkollégiumos egyetemi hallgatók ismernék, ha Weöres nem 'élesztette volna újra', s bizony már a megjelenés idejében kapott negatív kritikát is a Diáriumban megjelent cikke.
Ezek után Weöres első mondatát olvasni a rég elfeledett költőről szóló tanulmányában igazán ügyes kezdésnek mondhatjuk: "Szinte szükségszerű, hogy csak a jelenkor ismerheti fel e különös poéta nagyságát." A tanulmányt tovább olvasva kitűnik, mennyire sokoldalúan művelt volt, a maga korában is annak számított. Később Weöres bőséges példatárat is közöl műveiből
Valóban kár lett volna elfelejteni.
Műveiről, életéről ebben a blogbejegyzésben olvashatnak.
2019. augusztus 31., szombat
2019. augusztus 30., péntek
Weöres és a magyar nyelv oktatása
Talán sablonosnak tűnik a cím, nem szerettem volna hatásvadásznak tűnni, de a bejegyzésem bizony a tengerentúli magyarok magyartanításáról, az ő anyanyelvük gazdagításáról szólt.
Egy 1970-ben megjelent írásban felvetődött nyelvészeti körökben a kérdés, az igény a nyugati magyarság és a leszármazottak anyanyelvének ápolására, szervezett és szakszerű segítésére.
Tankönyvek készültek, magyar nyelv barátainak körei születtek szerte a magyarlakta területeken, megélénkült a kapcsolatkeresés az óhazával, kérésre hanglemezeket, filmeket küldtek, és igyekeztek kulturális programokat is szervezni. 1978-ban például Lőrincze Lajos is tartott előadást, melyről egy pozitív hangú újságcikket is olvashattam.
Egy 1978-as Chicago és környéke című lap pedig két Weöres-verset is közölt az gyerek- ifjúsági- és rejtvényoldalon: ámulva olvastam el egyhuzamban a kereső által kiadott egész számot, mert szinte hihetetlen volt, hogy ilyen nívós (a lektorálás döcögött egyedül kissé) lapot adjon ki egy szórványban élő nép. A tehetség és a hivatástudat lelkesedéssel társulva csodákra képes.
Weöres-verssel találkoztam a Magyar szavak világa című kiadványban, mely a nyelvészeti tanulmány, konferenciaanyag illusztrációja volt, de néhány évtizeddel később a Debreceni Nyári Egyetem komplett kiejtési gyakorlatsort, egész kis füzetet szentelt a hangzók minél tökéletesebb elsajátítására. Ebben is található Weöres vers.
Kedves Olvasó! Mely (gyerek)versre gondol úgy, mint magyarságának hordozójára? Egyszerűbben: melyiket mutatná meg a távolba szakadt magyaroknak?
A fent említett cikkeket az Arcanumban a 'Kutyatár' szó beírása hozta a szemem elé: tehát ezt a verset ismerheti az egész világ magyarsága.
 |
| Saját fotó. |
FELHASZNÁLT IRODALOM
Rejtvényoldal (10. oldal)
In: Chicago és környéke, 1978. 18. szám 10. o.
Irodalmi Est...
In: Chicago és környéke. 1978. 18. szám 2. oldal
Anyanyelvünk és a külföldi magyarok
In: Élet és Tudomány, 1973. 13. szám, 603.-607.
©️ Dr Stareczné Kelemen Éva
2019. augusztus 29., csütörtök
Humor? Karinthy kapcsán....
Weöresről számos kortársa leírta, hogy rezzenetlen arccal tudott történeteket mesélni, nem lehetett tudni, mit gondol komolyan, mit nem. Gyakran ugratta a társaságában lévőket. Azt hiszem, ismerve sokoldalú műveltségét, az élceket arra is kihegyezte, vajon hallgatótársa megérti-e, amit mond.
Karinthy Frigyes halálára emlékezve álljon itt egy régebbi blogbejegyzés, melyben fiának, Ferencnek írását hozom segítségül. A történelem sokoldalú ismerete szükséges ehhez az íráshoz, főként, ha az eredeti, könyvben megjelent történetet olvassuk.
Kívánok Önöknek ma még sok-sok örömteli percet!
©️ Dr Stareczné Kelemen Éva
Karinthy Frigyes halálára emlékezve álljon itt egy régebbi blogbejegyzés, melyben fiának, Ferencnek írását hozom segítségül. A történelem sokoldalú ismerete szükséges ehhez az íráshoz, főként, ha az eredeti, könyvben megjelent történetet olvassuk.
 |
| Karinthy Ferenc. Forrás: Fortepan, Adományozó: Hunyady József, Kód: 106855 |
Kívánok Önöknek ma még sok-sok örömteli percet!
©️ Dr Stareczné Kelemen Éva
2019. augusztus 28., szerda
Nyár
Ezekben a meleg napokban talán nehéz is arra gondolni, hogy az augusztusi napok nemsokára elfogynak. Weöres Nyár című versének részlete hűen mutatja a most tapasztalható időjárást.
"A föld reped,
a kút eped,
lovagol a tüz a vizen.
Kedvem Rád hullt kibomoltan,
a vizet arcodba locsoltam"
Mit tehetünk ebben a melegben magunkért, másokért? Egy hűvös, elfüggönyzött szobában az olvasás is remek szórakozás lehet.
Így következzen egy másik versből is idézet:
"Sokat sopánkodnak az emberek, hogy jobb is lehetne a dolguk,
míg bennem elvásott a "nekem", "enyém", "szeretném". (...)
Nem lemondásra biztatlak - csak azt mondom, ne rontsd meg magadnak örömeidet.
Bizony jöhet olyan idő, hogy a mostanra úgy gondolsz vissza,
mint a paradicsomra, ha magaddal törődsz.(...)
Ládd, kívül és belül kínok nyaldosnak engem - semmit sem vonhatnak le
örömemből.
Elnyomás, betegség, őrület szörnyei fészkelnek bennem - nem bánthatják
nyugtomat,
szörnyeimet igába fogtam, hogy szántsanak és vessenek." (Weöres Sándor: Vázlat, részlet)
"A föld reped,
a kút eped,
lovagol a tüz a vizen.
Kedvem Rád hullt kibomoltan,
a vizet arcodba locsoltam"
Mit tehetünk ebben a melegben magunkért, másokért? Egy hűvös, elfüggönyzött szobában az olvasás is remek szórakozás lehet.
Így következzen egy másik versből is idézet:
"Sokat sopánkodnak az emberek, hogy jobb is lehetne a dolguk,
míg bennem elvásott a "nekem", "enyém", "szeretném". (...)
Nem lemondásra biztatlak - csak azt mondom, ne rontsd meg magadnak örömeidet.
Bizony jöhet olyan idő, hogy a mostanra úgy gondolsz vissza,
mint a paradicsomra, ha magaddal törődsz.(...)
Ládd, kívül és belül kínok nyaldosnak engem - semmit sem vonhatnak le
örömemből.
Elnyomás, betegség, őrület szörnyei fészkelnek bennem - nem bánthatják
nyugtomat,
szörnyeimet igába fogtam, hogy szántsanak és vessenek." (Weöres Sándor: Vázlat, részlet)
 |
| A kép a vers megjelenéséhez közeli időpontban, 1945-ben vagy 1946-ban készülhetett. A fotót Lőcsei Péter engedélyével és szíves hozzájárulásával teszem közzé. |
FELHASZNÁLT IRODALOM
Weöres-versek.
In: Sorsunk, 1944. évfolyam, 5. szám, 249-250. oldal
©️ Dr Stareczné Kelemen Éva
2019. augusztus 27., kedd
"Weörestől még kiszámíthatatlan meglepetéseket várhatunk."
Így írt Babits az 1930-as évek elején a fiatal, középiskolás korú költőről.
Egy tanulmányt olvasva tudhattam meg, hogy már 1930-ban is küldött Babitsnak műfordítást, méghozzá óegyiptomi töredékekről.
A Babitsnak írt levelek között szerepel olyan is, melyben azt taglalja, hogy a zenei műfajokat hogyan szeretné verseiben megjeleníteni, számára mit jelent egyik vagy másik műfaj. Láthatjuk tehát, hogy nemcsak kiváló formaérzékű, de egyszersmind roppant tájékozott, irodalmi szempontból művelt fiatal volt Weöres. Ezen talán csak az első pillanatban csodálkozunk: ismerjük neveltetését, olvasmányélményeit. Ilyen háttérrel egyáltalán nem meglepő, hogy már korán megmutatkozik tehetsége az irodalomkritika iránt is.
Az, hogy az irodalmat rendszerben látja, már egy megmaradt dolgozatából is kiderül.
Kedves Tanárok! Ki ritkábban, ki gyakrabban találkozik tehetséggel. A tanév kezdete előtt érdemes arra hangolni a pedagógus szívet-lelket, hogy diákjaink között sok a tehetséges. Talán nem abból a tantárgyból, amit mi tanítunk. Talán még senki sem látta a tehetségét, olyan zárkózott, lusta, iskolából elkéső diákkal van dolgunk, akit nemhogy dicsérni, bátorítani is nehéz. De kell, szükséges megtalálni a módját. Ehhez kívánok sok erőt, ötletet, türelmet, derűt!
Egy tanulmányt olvasva tudhattam meg, hogy már 1930-ban is küldött Babitsnak műfordítást, méghozzá óegyiptomi töredékekről.
A Babitsnak írt levelek között szerepel olyan is, melyben azt taglalja, hogy a zenei műfajokat hogyan szeretné verseiben megjeleníteni, számára mit jelent egyik vagy másik műfaj. Láthatjuk tehát, hogy nemcsak kiváló formaérzékű, de egyszersmind roppant tájékozott, irodalmi szempontból művelt fiatal volt Weöres. Ezen talán csak az első pillanatban csodálkozunk: ismerjük neveltetését, olvasmányélményeit. Ilyen háttérrel egyáltalán nem meglepő, hogy már korán megmutatkozik tehetsége az irodalomkritika iránt is.
Az, hogy az irodalmat rendszerben látja, már egy megmaradt dolgozatából is kiderül.
Kedves Tanárok! Ki ritkábban, ki gyakrabban találkozik tehetséggel. A tanév kezdete előtt érdemes arra hangolni a pedagógus szívet-lelket, hogy diákjaink között sok a tehetséges. Talán nem abból a tantárgyból, amit mi tanítunk. Talán még senki sem látta a tehetségét, olyan zárkózott, lusta, iskolából elkéső diákkal van dolgunk, akit nemhogy dicsérni, bátorítani is nehéz. De kell, szükséges megtalálni a módját. Ehhez kívánok sok erőt, ötletet, türelmet, derűt!
 |
| Weöres, a diák. A képet Lőcsei Péter engedélyével és szíves hozzájárulásával közlöm. |
FELHASZNÁLT IRODALOM
Sípos Lajos: Adalékok Weöres Sándor pályakezdéséhez 663-667. old
In: Irodalomtörténet, 1971. Szerk. Nagy Péter 3/53. évfolyam
2019. augusztus 26., hétfő
Egyedül vagy mégse?
Énem: állandó társaságom,
s bár nem unatkozom vele,
e kullancs megbontja magányom,
béke és csönd van nélküle."
(Weöres Sándor: Kétarcú, részlet)
Önök hogy vannak saját magukkal? Átérzik a strófa üzenetét? Szeretnek egyedül lenni? Vagy éppenséggel kínnak érzik?
©️ Dr Stareczné Kelemen Éva
s bár nem unatkozom vele,
e kullancs megbontja magányom,
béke és csönd van nélküle."
(Weöres Sándor: Kétarcú, részlet)
Önök hogy vannak saját magukkal? Átérzik a strófa üzenetét? Szeretnek egyedül lenni? Vagy éppenséggel kínnak érzik?
 |
| A képet Lőcsei Péter engedélyével és szíves hozzájárulásával közlöm. |
©️ Dr Stareczné Kelemen Éva
2019. augusztus 25., vasárnap
Weöres külföldiül
Kedves Olvasó!
Weöres műfordításairól már hallhattak, ez volt a fordulat éve (1948) után a fő tevékenysége, miután saját műveit nem adhatta ki.
Sok-sok bejegyzésben már foglalkoztam azzal, mit is fordított: Petrarcát, Shakespeare-t, , Beckettet, , Lewis Carrollt, néhány más költőt...
De vajon ki foglalkozott azzal, hogy Weörest fordítsa le idegen nyelvre?
Egy bejegyzés már született az olasz műfordításokról, de Weöres így vallott munkásságáról 1972-ben: angolul, németül, svédül, szerbül és lengyelül jelentek meg eddig verseim. Most készül egy új svéd kiadás, Veronica Porumbacu egy román válogatást készít, Sarcantangelli pedig két olasz válogatást.(...) Tegyük hozzá, hogy tudomásunk szerint egy szlovák gyűjtemény előkészülőben van. "(Cselényi, 1972., 206-207.)
Weöres műfordításairól már hallhattak, ez volt a fordulat éve (1948) után a fő tevékenysége, miután saját műveit nem adhatta ki.
Sok-sok bejegyzésben már foglalkoztam azzal, mit is fordított: Petrarcát, Shakespeare-t, , Beckettet, , Lewis Carrollt, néhány más költőt...
 |
| Weöres műfordítási tevékenysége olyan szerteágazó mint ez az útjelző tábla. |
De vajon ki foglalkozott azzal, hogy Weörest fordítsa le idegen nyelvre?
Egy bejegyzés már született az olasz műfordításokról, de Weöres így vallott munkásságáról 1972-ben: angolul, németül, svédül, szerbül és lengyelül jelentek meg eddig verseim. Most készül egy új svéd kiadás, Veronica Porumbacu egy román válogatást készít, Sarcantangelli pedig két olasz válogatást.(...) Tegyük hozzá, hogy tudomásunk szerint egy szlovák gyűjtemény előkészülőben van. "(Cselényi, 1972., 206-207.)
FELHASZNÁLT IRODALOM
Cselényi László: Látogatóban Weöres Sándoréknál
In: Irodalmi Szemle, 1972. 3. szám, 205-207. o
©️ Dr Stareczné Kelemen Éva
2019. augusztus 24., szombat
Alföld
"Ahol a széles országútról
a keskeny dűlőút letér,
dülöng a tárt jegenyesorban
a sáros kerekű szekér
Vetés, kopasz föld, láthatár
s az ég foglalja tág keretebe
a kocsist és az egy lovat,
merev állandóságba rejtve."
(Weöres: Alföld, részlet)
Talán a forró időjárás segít elképzelni ezt a verset. Számomra kézenfekvőnek tűnik, hogy ezt a költeményt összehasonlítsam Petőfi azonos című remekművével.
A szempontok:
-szó- és témahasználat
- nézőpont (kameramozgás)
- szófajok használata, gyakorisága
.
a keskeny dűlőút letér,
dülöng a tárt jegenyesorban
a sáros kerekű szekér
Vetés, kopasz föld, láthatár
s az ég foglalja tág keretebe
a kocsist és az egy lovat,
merev állandóságba rejtve."
(Weöres: Alföld, részlet)
Talán a forró időjárás segít elképzelni ezt a verset. Számomra kézenfekvőnek tűnik, hogy ezt a költeményt összehasonlítsam Petőfi azonos című remekművével.
A szempontok:
-szó- és témahasználat
- nézőpont (kameramozgás)
- szófajok használata, gyakorisága
FELHASZNÁLT IRODALOM
Weöres Sándor: Alföld
In: Alföld, Irodalmi és művelődési folyóirat, 1980/ 5. szám, 3. oldal
©️ Dr Stareczné Kelemen Éva
.
2019. augusztus 23., péntek
Dolgozószoba lírában és prózában
"Nyitott ablaknál szoktam írni este,
míg lepkék szállnak az ablakom felett.
Elmázolják tinta-vetésemet,
csapkodnak, zúgnak, mindig megzavarnak."
A fenti verset (a blogbejegyzés címe a versé is) egy 1936-os Protestáns Szemle egyik lapján találtam.
Érdeklődve olvastam végig a verset, gyönyörű életkép rajzolódott ki.
Kedves Olvasó!
Tud arról, hogy különböző művészek hogyan alkottak? Hogyan tette ezt Weöres Sándor? Arról maga írt, hogy milyen a jó vers.
Egy interjúban aztán arról is vallott, hogy milyen volt a dolgozószobája.
míg lepkék szállnak az ablakom felett.
Elmázolják tinta-vetésemet,
csapkodnak, zúgnak, mindig megzavarnak."
A fenti verset (a blogbejegyzés címe a versé is) egy 1936-os Protestáns Szemle egyik lapján találtam.
Érdeklődve olvastam végig a verset, gyönyörű életkép rajzolódott ki.
Kedves Olvasó!
Tud arról, hogy különböző művészek hogyan alkottak? Hogyan tette ezt Weöres Sándor? Arról maga írt, hogy milyen a jó vers.
Egy interjúban aztán arról is vallott, hogy milyen volt a dolgozószobája.
FELHASZNÁLT IRODALOM
Protestáns Szemle, 1936. 166. old.
©️ Dr Stareczné Kelemen Éva
2019. augusztus 22., csütörtök
Weöres és Almásy László
Ifjúkorom egyik meghatározó élménye volt, mikor a bátyám elvitt szülővárosunk művelődési központjába, ahol dr Kubassek János földrajztudós előadását hallgathattam meg a kétezres évek elején. Emlékszem, annyira fellelkesített ez a téma, hogy akkor folyó egyetemi tanulmányaimba is bele akartam szőni. Nem sokkal ezután olvastam A sivatag bűvöletében című könyvét, mely Almásy László életét ismerteti, méghozzá tényszerűen, és nagyon emberien. Bár az én érdeklődésem nem természettudományos, a könyv nagyon nagy százalékát elolvastam, élveztem, hogy a földrajztudós egy pályázaton nyert öszöndíjat arra fordított, hogy Almásy életének helyszíneit végigjárja, s a könyv tele volt fotókkal erről az igen sokoldalú emberről.
 |
| Saját fotó. |
Már többször elsétáltam arra, de egy alkalommal eszembe ötlött: vajon Weöres tudta-e, hogy kivel lakik egy városban, találkozhatott-e vele, hallhatott-e róla. Ha az időszakot tekintjük, amikor Almásy a táblával jelzett házban élt, akkor előfordulhat, hiszen Weöres 1928-29-ben volt a szombathelyi gimnázium diákja, és Pável kosztos diákja.
Arcanum-beli kutakodásaim részben hoztak csak eredményt. A Vasi Szemle 2017-es számában bukkantam olyan írásra, ami különösen is megdobogtatta a szívemet: Simonné Pável Judit vallott édesapja tevékenységeiről. Judit nénit személyesen ismerem, idén nyáron találkoztam vele, s néhány szót is váltottunk.
Az érdekes tanulmányban mind Weöres mind Almásy neve felbukkant. Persze, hiszen régi könyvélményemből tudtam, hogy Almásynak volt kapcsolata a múzeummal, emlékeim szerint gyűjtőként becses darabokat adományozott a közgyűjteménynek (édesapjának is voltak becses gyűjtött kincsei), Weöres pedig, mint kosztos diák biztosan megfordult ebben az épületben!
A tanulmányban Judit néni említi, mennyire kiterjedt levelezést folytatott édesapja, s végül elérkeztem ahhoz, amit kerestem: Almásy László líbiai felfedezőútjáról tartott előadást. Sajnos dátum hiányában nem tudom, hogy ezen részt vehetett-e Weöres, vagy hogy szó esett-e Pável Ágoston és közte a nagy Afrika-kutatóról.
A téma több időt kíván, így most ezt a blogbejegyzést lezárom: mivel azonban Almásy augusztus 22-én született, talán illő, hogy ma róla is megemlékezzünk.
FELHASZNÁLT IRODALOM
S. Pável Judit: Tudósok a múzeumban és a családi házban.
In: Vasi Szemle, 2017. 3. szám, 337-344.
©️ Dr Stareczné Kelemen Éva
2019. augusztus 21., szerda
De mi is az a ciberelé?
Önök tudják?
Megvallom őszintén, nekem utána kellett néznem. "Ételek savanyítására használt lé" - írja a Wikipédia.
Az alábbi kép miatt volt rá szükség.
Megvallom őszintén, nekem utána kellett néznem. "Ételek savanyítására használt lé" - írja a Wikipédia.
Az alábbi kép miatt volt rá szükség.
 |
| A képet Lőcsei Péter engedélyével és szíves hozzájárulásával közlöm. |
Tudjuk, hogy Weöres mindig szeretett az éppen keze ügyébe kerülő papírra dolgozni, most is így történt.
FELHASZNÁLT IRODALOM
2019. augusztus 20., kedd
Weöres magyarsága
A nemzeti ünnep kapcsán szeretném, ha elgondolkodnánk arról, hogy mivel gazdagítja egy költő a mi személyiségünket.
A mai nap arra kérem a kedves Olvasót, hogy gondolkodjon el azon, mit adott Weöres művészete az Ön magyarságához.
Gazdagabb nyelvhasználatot? A nyelv zeneiségének tudatosítását? Mélyebb mitológiaismeretet?
A válaszlehetőségek száma természetesen végtelen.
S mit vall maga a költő az anyanyelvéről?
" Weöres magyarsága szorosan kapcsolódik az anyanyelv iránti csodálatához. Több világnyelv (legalább passzív) ismeretében kétely nélkül állítja, hogy a magyar hajlékonyabb, gazdagabb, árnyalatosabb mint a többi." (Csűrös, 2013. 698. o)
Weöres az a költőnk, aki a kétféle verselési formát, az időmértékest és az ütemhangsúlyost egyszerre használja számos versében. Rengeteg versformával, strófaszerkezettel dolgozik, a magyar néphagyományból nagyon sokat vesz át.
Témáit tekintve szívesen nyúl olyanhoz, ami már nemzeti irodalmunk része, például a Bolond Istók is ide sorolható, színjátékait érdemes ebből a szempontból is szemügyre venni.
A mai nap arra kérem a kedves Olvasót, hogy gondolkodjon el azon, mit adott Weöres művészete az Ön magyarságához.
Gazdagabb nyelvhasználatot? A nyelv zeneiségének tudatosítását? Mélyebb mitológiaismeretet?
A válaszlehetőségek száma természetesen végtelen.
S mit vall maga a költő az anyanyelvéről?
" Weöres magyarsága szorosan kapcsolódik az anyanyelv iránti csodálatához. Több világnyelv (legalább passzív) ismeretében kétely nélkül állítja, hogy a magyar hajlékonyabb, gazdagabb, árnyalatosabb mint a többi." (Csűrös, 2013. 698. o)
Weöres az a költőnk, aki a kétféle verselési formát, az időmértékest és az ütemhangsúlyost egyszerre használja számos versében. Rengeteg versformával, strófaszerkezettel dolgozik, a magyar néphagyományból nagyon sokat vesz át.
Témáit tekintve szívesen nyúl olyanhoz, ami már nemzeti irodalmunk része, például a Bolond Istók is ide sorolható, színjátékait érdemes ebből a szempontból is szemügyre venni.
 |
| Weöres szóteremtő ereje is nagy: elképzelt szavai fizikai testet is öltöttek. |
FELHASZNÁLT IRODALOM
Csűrös Miklós: Egyetemes és magyar géniusz: Jegyzetek.
In: Holmi, 2013. 695-698.
2019. augusztus 19., hétfő
Újságcikk 1929-ből
Kedves Olvasók!
Arcanum-beli kalandozásam közepette ma egy 1929-es írást találtam a Pesti Hírlapban. A Weöres-versek mellett egy-két elismerő, biztató szót a tizenhat éves költőnek, akinek már országos lapban jelennek meg költeményei. "E pillanatban nem lehet egyebet mondani, mint kérve-kérni mindazokat. akik Weöres Sándor diákra és életére befolyással vannak, vigyázzanak arra az égi hárfára, amit az Uristen ennek a gyerekembernek a lelkébe odaajándékozott." (Bónyi, 1929.34. o)
Eddig az idézet, a kedves Olvasót pedig megkérem arra, hogy gondolkozzon el azon, hogy kik voltak a tizenhat éves Weöres támogatói. (A bejegyzés végén meg fogom említeni őket, nevükre kattintva olvashat bővebben is róluk.)
Milyen segítséget várna diákként, ha jól verselne? Rokonként, szomszédként, barátként, tanárként, újságíróként, bloggerként mit tenne, ha tehetséggel találkozna?
Weöres támogatói, segítői, pártfogói többek között Pável Ágoston, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső voltak.
Arcanum-beli kalandozásam közepette ma egy 1929-es írást találtam a Pesti Hírlapban. A Weöres-versek mellett egy-két elismerő, biztató szót a tizenhat éves költőnek, akinek már országos lapban jelennek meg költeményei. "E pillanatban nem lehet egyebet mondani, mint kérve-kérni mindazokat. akik Weöres Sándor diákra és életére befolyással vannak, vigyázzanak arra az égi hárfára, amit az Uristen ennek a gyerekembernek a lelkébe odaajándékozott." (Bónyi, 1929.34. o)
Eddig az idézet, a kedves Olvasót pedig megkérem arra, hogy gondolkozzon el azon, hogy kik voltak a tizenhat éves Weöres támogatói. (A bejegyzés végén meg fogom említeni őket, nevükre kattintva olvashat bővebben is róluk.)
Milyen segítséget várna diákként, ha jól verselne? Rokonként, szomszédként, barátként, tanárként, újságíróként, bloggerként mit tenne, ha tehetséggel találkozna?
 |
| Weöres Sándor Pável Ágostonnal és Várkonyi Nándorral. A képet Lőcsei Péter engedélyével és szíves hozzájárulásával bocsátom közre. |
Weöres támogatói, segítői, pártfogói többek között Pável Ágoston, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső voltak.
FELHASZNÁLT IRODALOM
Bónyi Adorján: (Cím nélküli cikk)
In: Magyar Hírlap, 1929. április 14. vasárnap, 34. oldal
2019. augusztus 18., vasárnap
Folklór Weöres verseiben
A százéves születési évfordulóra megjelent egy kiváló tanulmány Móser Zoltán tollából.
Az egyik csoportosítás szerint a versek már címükkel utalnak a népi műfajra. Van köztük nóta, ugrótánc, köszöntő, regélő, táncnóta, mese, kanásztánc, mondóka, forgós-ropogós, altatódal.
Mielőtt tovább olvasnánk, érdemes is ezeket a kis verseket elővenni, melyek a Rongyszőnyeg ciklusban, vagy a Magyar etűdök között találhatók. Ezt az olvasóra bízom, mert a versek címei alapján könnyen megtalálhatók.
A másik csoport a tréfás sírfeliratok, amelyek a népi hagyományban szájhagyomány útján terjedtek, s Weöres is írt egy csokornyit belőlük.
A harmadik csoport az állathívogatóké, röptetőké, s ilyet Weöresnél a Magyar etűdökben találhatunk, ahogy kiszámolók, höccögtetők, réják rokonát is.
Nagyon érdekesnek találtam, hogy a hármas szám használata mellett a tanulmány írója a négyes szám jelentőségére is kitér. Ezek geometriai vagy térbeli alkzatok is lehetnek, s mindenképpen egy teljes egészet jelölnek.
A költőnél található példához korábban készítettem egy kis játékot.
Talán a legismertebb népdal-reminiszcencia a Változat egy népdalra című vers.
Az egyik csoportosítás szerint a versek már címükkel utalnak a népi műfajra. Van köztük nóta, ugrótánc, köszöntő, regélő, táncnóta, mese, kanásztánc, mondóka, forgós-ropogós, altatódal.
Mielőtt tovább olvasnánk, érdemes is ezeket a kis verseket elővenni, melyek a Rongyszőnyeg ciklusban, vagy a Magyar etűdök között találhatók. Ezt az olvasóra bízom, mert a versek címei alapján könnyen megtalálhatók.
A másik csoport a tréfás sírfeliratok, amelyek a népi hagyományban szájhagyomány útján terjedtek, s Weöres is írt egy csokornyit belőlük.
A harmadik csoport az állathívogatóké, röptetőké, s ilyet Weöresnél a Magyar etűdökben találhatunk, ahogy kiszámolók, höccögtetők, réják rokonát is.
Nagyon érdekesnek találtam, hogy a hármas szám használata mellett a tanulmány írója a négyes szám jelentőségére is kitér. Ezek geometriai vagy térbeli alkzatok is lehetnek, s mindenképpen egy teljes egészet jelölnek.
A költőnél található példához korábban készítettem egy kis játékot.
Talán a legismertebb népdal-reminiszcencia a Változat egy népdalra című vers.
 |
| Forrás: Wikipédia |
FELHASZNÁLT IRODALOM
Móser Zoltán: "Mondok, mondok éneket" Folklór párhuzamok, megfelelések, reminiszcenciák Weöres Sándor verseiben
In: Hitel, 2013. 6. szám, 12-27.
©️ Dr Stareczné Kelemen Éva
2019. augusztus 17., szombat
Versek és nevek
Azonos címmel a Kincskeresőben olvastam cikket: Weöres virágneveiről, névcsúfoló rímeiről szól.
Az előbbiekről érdemes szót ejteni, mert talán nem túl sokan találkozhattak ezekkel. Varázsvirágok című versében található a Máriagyolcsa, Kacskakóró, Nenézzreám, Rejtemejtem, Bánomvirág, Gyászika, Égifürt.
A szerző bőségesen sorol példákat a valódi, rokon alkotású virágnevekre, amit én most az Olvasóra bízok.
A következőkben pedig néhány nevet írok le Weöres-versekből, s próbálják felidézni először fejben, aztán akár kikereséssel a nevekhez kapcsolható szavakat, sorokat.
Katóka,
Jani,
Feri,
Hanna,
Márton,
Teri,
Bözsi,
Aladár.
Az előbbiekről érdemes szót ejteni, mert talán nem túl sokan találkozhattak ezekkel. Varázsvirágok című versében található a Máriagyolcsa, Kacskakóró, Nenézzreám, Rejtemejtem, Bánomvirág, Gyászika, Égifürt.
A szerző bőségesen sorol példákat a valódi, rokon alkotású virágnevekre, amit én most az Olvasóra bízok.
A következőkben pedig néhány nevet írok le Weöres-versekből, s próbálják felidézni először fejben, aztán akár kikereséssel a nevekhez kapcsolható szavakat, sorokat.
Katóka,
Jani,
Feri,
Hanna,
Márton,
Teri,
Bözsi,
Aladár.
FELHASZNÁLT IRODALOM
Vargha Balázs: Versek és nevek In: Kincskereső, 1982. 2. szám, 44-45.
©️ Dr Stareczné Kelemen Éva
2019. augusztus 16., péntek
Költők egymás között
Somlyó György visszaemlékezését olvasom épp, s ebből megtudhatjuk, miben tér el a költők barátsága a hétköznapi emberekétől. Somlyó György 'lírai kötéltánc"-nak"nevezi.
"Képesek voltunk hárman, Sanyival és Devecserivel nykunkba venni a várost (vagy inkább a Belvárost), órák hosszat csak hexameterekben diskurálva egymással. Aki elvétette, az (szimbolikusan) lezuhant a kötélről és szörnyethalt, vagy kisebb-nagyobb csonttöréssel maradt a porondon. És az nyert, aki a legkevesebbszer bukott el. Közben meg-megálltunk és be- bekönyököltünk egy kis sarki presszó söntésére, ahol végre szabad volt áttérni a silány prózabeszédre. " (Somlyó, 2004. 378.)
"Weöres Sándort példátlanul nyitott, határtalan (és ezáltal gáncs nélküli) , univerzális "ars poeticája" egyenest rákényszerítette arra, hogy mindent kipróbáljon, amit a nyelvvel ki lehet próbálni, ha szabad ilyen durván kifejezni azt is, amit már nem is lehet. (Somlyó, 2004. 379.)
Végül Somlyó György arról ír, hogy házasságuk után már nem olyan leveleket váltottak, mint előtte, műveiket elküldték egymásnak, és Weöres Sándor dedikálta is neki (a francia ösztöndíjasnak) egyik könyvét imígyen:
"Ja dedicare this volume
á Georges Somlyó
auf der Gea bolygó
en Hun-ja-li kuo
Alexandros Rosso
1957. szept 1."
"Képesek voltunk hárman, Sanyival és Devecserivel nykunkba venni a várost (vagy inkább a Belvárost), órák hosszat csak hexameterekben diskurálva egymással. Aki elvétette, az (szimbolikusan) lezuhant a kötélről és szörnyethalt, vagy kisebb-nagyobb csonttöréssel maradt a porondon. És az nyert, aki a legkevesebbszer bukott el. Közben meg-megálltunk és be- bekönyököltünk egy kis sarki presszó söntésére, ahol végre szabad volt áttérni a silány prózabeszédre. " (Somlyó, 2004. 378.)
"Weöres Sándort példátlanul nyitott, határtalan (és ezáltal gáncs nélküli) , univerzális "ars poeticája" egyenest rákényszerítette arra, hogy mindent kipróbáljon, amit a nyelvvel ki lehet próbálni, ha szabad ilyen durván kifejezni azt is, amit már nem is lehet. (Somlyó, 2004. 379.)
Végül Somlyó György arról ír, hogy házasságuk után már nem olyan leveleket váltottak, mint előtte, műveiket elküldték egymásnak, és Weöres Sándor dedikálta is neki (a francia ösztöndíjasnak) egyik könyvét imígyen:
"Ja dedicare this volume
á Georges Somlyó
auf der Gea bolygó
en Hun-ja-li kuo
Alexandros Rosso
1957. szept 1."
FELHASZNÁLT IRODALOM
Somlyó György: A Weöres-levelek
In: Holmi, 2004. 4. szám, 375.-392.
©️ Dr Stareczné Kelemen Éva
2019. augusztus 15., csütörtök
A diák Weöres Babitshoz szóló leveleiről
Arról tudhatnak, hallhattak, akár itt is olvashattak a kedves Olvasók, hogy Weöres Sándor korai verseivel Babits Mihályt is felkereste, hozzá leveleket intézett.
Most olvasom azonban, hogy a Babits-hagyatékban több mint hatvan levelet találtak, melyet Weöres írt 1932 és 1938 között. A fényképezés, tisztázás folyamatában 1972-73-ban aztán 52 levél került végül nyomtatásba az erről szóló levelezés szerint, a levéltitok és a jóízlés szerint kihagyva bizonyos részeket. Ezeket a leveleket természetesen először Weöres Sándornak küldték el, hogy átnézze, s esetlegesen kihúzza azokat a sorokat, amiket nem tárna a nyilvánosság elé.
Ezek közül szerepelnek útirajzok, Csöngéről szóló helyzetképek, költészetelméleti fejtegetések. A legjelentősebbnek a keleti irodalmak iránti érdeklődését találták Weöresnek ebben a levelezésben.
©️ Dr Stareczné Kelemen Éva
Most olvasom azonban, hogy a Babits-hagyatékban több mint hatvan levelet találtak, melyet Weöres írt 1932 és 1938 között. A fényképezés, tisztázás folyamatában 1972-73-ban aztán 52 levél került végül nyomtatásba az erről szóló levelezés szerint, a levéltitok és a jóízlés szerint kihagyva bizonyos részeket. Ezeket a leveleket természetesen először Weöres Sándornak küldték el, hogy átnézze, s esetlegesen kihúzza azokat a sorokat, amiket nem tárna a nyilvánosság elé.
Ezek közül szerepelnek útirajzok, Csöngéről szóló helyzetképek, költészetelméleti fejtegetések. A legjelentősebbnek a keleti irodalmak iránti érdeklődését találták Weöresnek ebben a levelezésben.
 |
| A képet Lőcsei Péter engedélyével és szíves hozzájárulásával közlöm. |
FELHASZNÁLT IRODALOM
Lőcsei Péter: Weöres levelei az Életünkben - Gál István és Rózsa Béla dokumentumaiból.
In: Vasi Szemle 2012. 4. szám 469-481. o
©️ Dr Stareczné Kelemen Éva
2019. augusztus 14., szerda
Naplójegyzet
"E vers szerzője olyan vágyna lenni,
kit földi öröm sose melegít,
kinek másokra nincs szüksége semmi,
s mert vágytalan, hát másokon segit."
(Naplójegyzet, részlet)
Ön, kedves Olvasó, milyen vágyna lenni? Mit szeretne tenni?
©️ Dr Stareczné Kelemen Éva
kit földi öröm sose melegít,
kinek másokra nincs szüksége semmi,
s mert vágytalan, hát másokon segit."
(Naplójegyzet, részlet)
Ön, kedves Olvasó, milyen vágyna lenni? Mit szeretne tenni?
©️ Dr Stareczné Kelemen Éva
2019. augusztus 13., kedd
Bárdosi Németh János visszaemlékezése
Bárdosi Németh Jánosról szóló blogbejegyzéssel már találkozhatott a kedves Olvasó.
Egy képeslapot is láthatott hozzá kötődően.
A Jelenkor 1973-ban megjelent 1-6. számban szívélyes szeretettel emlékezett meg a hatvanéves költőről, felidézve első találkozásukat, Weöres neki küldött (kötetben meg nem jelent) verseit, fizikai tulajdonságait, az irodalmi esteket.
Ez utóbbiak közül egyről magam is megemlékezem: 1935-ben Szombathelyen Nyugat-est volt, melynek meghívott vendége Kosztolányi Dezső volt. "A Nyugat-est lezajlott. Weöres bár 'pénzmagok" hiányában nehezen tudott bejönni, Kosztolányiékkal (...) hajnalig együtt voltunk a Kovács Szálló éttermében. Kosztolányi vidám volt, a bor mellett a cigányzenét is élvezte, pedig a rettenetes kór már egy év múlva leterítette. A Hajnali részegség búcsúzó hangját döbbenten hallgattuk érdekes, tiszta versmondásában. " (Bárdosi, 1973.)
Elgondolkodtató.
Egy képeslapot is láthatott hozzá kötődően.
A Jelenkor 1973-ban megjelent 1-6. számban szívélyes szeretettel emlékezett meg a hatvanéves költőről, felidézve első találkozásukat, Weöres neki küldött (kötetben meg nem jelent) verseit, fizikai tulajdonságait, az irodalmi esteket.
Ez utóbbiak közül egyről magam is megemlékezem: 1935-ben Szombathelyen Nyugat-est volt, melynek meghívott vendége Kosztolányi Dezső volt. "A Nyugat-est lezajlott. Weöres bár 'pénzmagok" hiányában nehezen tudott bejönni, Kosztolányiékkal (...) hajnalig együtt voltunk a Kovács Szálló éttermében. Kosztolányi vidám volt, a bor mellett a cigányzenét is élvezte, pedig a rettenetes kór már egy év múlva leterítette. A Hajnali részegség búcsúzó hangját döbbenten hallgattuk érdekes, tiszta versmondásában. " (Bárdosi, 1973.)
Elgondolkodtató.
 |
| Forrás: Wikipédia |
FELHASZNÁLT IRODALOM
Bárdosi Németh János: Emlékek Weöres Sándorról, In: Jelenkor, 1973. január-június, p. 489-496.
©️ Dr Stareczné Kelemen Éva
2019. augusztus 12., hétfő
Jézusi azonosság
Nemrég egy hosszú tanulmányt olvastam el Weöresről, s mi tagadás a fennkölt riporteri kérdésekre adott hosszadalmas válaszok egy idő után elbágyasztottak - későre is járt már. A végén azonban érdekes kérdést tett fel a riporter.
"... sokakhoz szeretnél szólni? ..."
"Szerintem csak egyetlen ember létezik, és ez Jézus. (...) Az, hogy a verseimet hányan olvassák és hányan nem, egyáltalán nem érdekel. Hogy közelebb tudja-e vinni a jószándékú és jóérzékű olvasót ehhez a jézusi azonossághoz, ez az, ami a célom. "
A Londonban 1963-ban készült riportot az 1989-ben megjelent Új Tükör első számában olvastam.
Elgondolkodtató sorok, ugye?
"... sokakhoz szeretnél szólni? ..."
"Szerintem csak egyetlen ember létezik, és ez Jézus. (...) Az, hogy a verseimet hányan olvassák és hányan nem, egyáltalán nem érdekel. Hogy közelebb tudja-e vinni a jószándékú és jóérzékű olvasót ehhez a jézusi azonossághoz, ez az, ami a célom. "
A Londonban 1963-ban készült riportot az 1989-ben megjelent Új Tükör első számában olvastam.
Elgondolkodtató sorok, ugye?
 |
| Saját fotó |
FELHASZNÁLT IRODALOM
Arcanum adatbázisból: "Átváltozó mesemadár a vers" Cs. Szabó László riportja
In: Új Tükör, 1989. 13. szám
©️ Dr Stareczné Kelemen Éva
2019. augusztus 11., vasárnap
Weöres Sándor rajza
Tudjuk, hogy Weöres Sándor nemcsak a költészetben remekelt (meg drámai műveiben), hanem fennmaradtak rajzai is.
Ma egy rajzát bocsátom közre:
©️ Dr Stareczné Kelemen Éva
Ma egy rajzát bocsátom közre:
 |
| A képet Lőcsei Péter hozzájárulásával és szíves engedélyével közlöm. |
2019. augusztus 10., szombat
Kedves köszönetnyilvánítás
Az elmlt napok komoly, ám mégis értékes témái után most végre következzék egy kissé humorosabb.
Weöres Sándor sok dedikációját láthattuk már, akár ebben a blogban is. Ma egy olyan képet közlök, ami nem nélkülözi a játékosságot.
©️ Dr Stareczné Kelemen Éva
Weöres Sándor sok dedikációját láthattuk már, akár ebben a blogban is. Ma egy olyan képet közlök, ami nem nélkülözi a játékosságot.
 |
| A képet Lőcsei Péter engedélyével és szíves hozzájárulásával közlöm. |
2019. augusztus 9., péntek
A Bóbita című kötetről dióhéjban
Olvasgatásaim eredményeképpen ma a Bóbitáról hozok tényeket. Az arcanum keresőjébe a Bóbita szót írtam be a költő neve mellé. Magam is meglepődtem, mennyire alapos, sokrétű, olvasmányos elemzést találtam. Természetesen ajánlom olvasásra az egész cikket!
1. A kötet ötvenhárom verse válogatás a korábbi Meduza kötetből, illetve a Rongyszőnyeg és a Magyar etűdök ciklusból.
2. Kenyeres Zoltán játékversnek nevezi a rövid, és tárgyban, hangban, képekben rendkívül változatos és színes verstípust.
3. A ritmus és hangzás mellett a rímek is fontos szerepet kapnak.
4. A Bóbita-kötet a népi hagyományok követését, a népi gyermekversek tematikájának felhasználását is jelenti.
5. A Buba éneke akár kánonképző alkotásként is felfogható (Kányádi és Tóth Elemér egy-egy versét hozza a szerző példának.)
6. Felelgetős versek is találhatók a Bóbitában, változatos szövegtanulást, szemléltetést biztosítva így az óvodában.
7. Az alliteráció, hangutánzás és hangfestés páratlan költői bravúrja Weöresnek, a Macskainduló esetében "A ritmust erősítő vissza-visszatérő alliterációk különleges és pontos ütemhatárokat eredményeznek."
8. A tündér című vers szimultán veerselésű. Az első két sor egyben egy hexameternek is felfogható. "Két szimultán sor pár alkot négysoros versszakot. S miután a hexameter sor párban a sorvégi rímek is megtalálhatók, ezt a formát leoninusnak vagy rímes disztichonnak nevezzük, Ez rendkívül formaigényes verstípus.
9. A Kis versek a szélről: a tömör hatást a sok predikatív szerkezettel éri el.
10. A versek másik csoportja akusztikai bravúrt mutat: Haragosi, Olvadás, Csiribiri sorolható ide. A hangállomány megválasztása, hangutánzás, hangfestés az eszközök, melyekkel Weöres él.
11. A ritmus kifejezheti a mozgás milyenségét, erre jó példa a Száncsengő című vers a molosszusokkal (három szótagú versláb hosszú szótagokkal).
12. Pedagógiai szempontból a versek kiválóak hangképzésre, hangsúly, hangerő, hangmagasság, hanglejtés, szünet, versritmus megfigyeltetésére.
1. A kötet ötvenhárom verse válogatás a korábbi Meduza kötetből, illetve a Rongyszőnyeg és a Magyar etűdök ciklusból.
2. Kenyeres Zoltán játékversnek nevezi a rövid, és tárgyban, hangban, képekben rendkívül változatos és színes verstípust.
3. A ritmus és hangzás mellett a rímek is fontos szerepet kapnak.
4. A Bóbita-kötet a népi hagyományok követését, a népi gyermekversek tematikájának felhasználását is jelenti.
5. A Buba éneke akár kánonképző alkotásként is felfogható (Kányádi és Tóth Elemér egy-egy versét hozza a szerző példának.)
6. Felelgetős versek is találhatók a Bóbitában, változatos szövegtanulást, szemléltetést biztosítva így az óvodában.
7. Az alliteráció, hangutánzás és hangfestés páratlan költői bravúrja Weöresnek, a Macskainduló esetében "A ritmust erősítő vissza-visszatérő alliterációk különleges és pontos ütemhatárokat eredményeznek."
8. A tündér című vers szimultán veerselésű. Az első két sor egyben egy hexameternek is felfogható. "Két szimultán sor pár alkot négysoros versszakot. S miután a hexameter sor párban a sorvégi rímek is megtalálhatók, ezt a formát leoninusnak vagy rímes disztichonnak nevezzük, Ez rendkívül formaigényes verstípus.
9. A Kis versek a szélről: a tömör hatást a sok predikatív szerkezettel éri el.
10. A versek másik csoportja akusztikai bravúrt mutat: Haragosi, Olvadás, Csiribiri sorolható ide. A hangállomány megválasztása, hangutánzás, hangfestés az eszközök, melyekkel Weöres él.
11. A ritmus kifejezheti a mozgás milyenségét, erre jó példa a Száncsengő című vers a molosszusokkal (három szótagú versláb hosszú szótagokkal).
12. Pedagógiai szempontból a versek kiválóak hangképzésre, hangsúly, hangerő, hangmagasság, hanglejtés, szünet, versritmus megfigyeltetésére.
 |
| Forrás: Pinterest |
FELHASZNÁLT IRODALOM
Komáromy Sándor: Ötven éve jelent meg Weöres Sándor Bóbitája In: Széphalom 16. (2006)
2019. augusztus 8., csütörtök
Paolo Agostini negyvenkét olaszra fordított Weöres-verséről
A minap nagyon érdekes interjúra bukkantam a Mozgó Világ című lapban az Arcanum adatbázisban.
Paolo Agostininek, akit tanára, Szabó Győző, a padovai egyetem professzora nyelvtehetségnek ismert meg, negyvenkét műfordítása született. Egy ízben megmutatta ezeket a kincseket: olaszra ültetett verseit. Beszélt a műfordítás nehézségeiről, bár ő a verseket nem vázlatos fordításból ismeri, ugyanis magyarul is kiválóan beszél.
Az olasz műfordítások egyébként túlnyomórészben prózaversek, csak néhány példa van arra, amikor a fordító törekszik a ritmus, a dallam (a rím) átadására is. Erre a nehéz feladatra vállalkozott a címben is említett olasz fiatalember.
A kis cikk nem túl sok versre tér ki, de ezekből egy versszakot megmutatok:
"Scivola lo sci,
Sdrucciola lo sci,
Brontola il vecchio giá,
chi sa che dirá?"
Próbálgassák, ízlelgessék. Az utolsó sor jelentése: ki tudja mit mond? Hátha segít a ritmussal együtt felfedezni, melyik versről is lehet szó.
Paolo Agostininek, akit tanára, Szabó Győző, a padovai egyetem professzora nyelvtehetségnek ismert meg, negyvenkét műfordítása született. Egy ízben megmutatta ezeket a kincseket: olaszra ültetett verseit. Beszélt a műfordítás nehézségeiről, bár ő a verseket nem vázlatos fordításból ismeri, ugyanis magyarul is kiválóan beszél.
Az olasz műfordítások egyébként túlnyomórészben prózaversek, csak néhány példa van arra, amikor a fordító törekszik a ritmus, a dallam (a rím) átadására is. Erre a nehéz feladatra vállalkozott a címben is említett olasz fiatalember.
 |
| A szombathelyi Weöres szobor közelében útjelző tábla Weöres kitalált neveivel. Időnként a műfordítás is ilyen 'nehéz, rögös út'. Saját fotó |
"Scivola lo sci,
Sdrucciola lo sci,
Brontola il vecchio giá,
chi sa che dirá?"
Próbálgassák, ízlelgessék. Az utolsó sor jelentése: ki tudja mit mond? Hátha segít a ritmussal együtt felfedezni, melyik versről is lehet szó.
FELHASZNÁLT IRODALOM
Szabó Győző: Így meg úgy - Interjú Paolo Agostinivel Weöres Sándor gyermekverseinek fordítása kapcsán In: Mozgó Világ, 1982. január-június 125-128. old
2019. augusztus 7., szerda
Az "Őszi éjjel izzik a galagonya" kezdetű versről
Ez az a vers a Rongyszőnyeg ciklusból, amit szinte mindannyian ismerünk, legtöbbünk már óvodás korától, s általában dallammal együtt. Szabó Endre tanulmányát olvasva az arcanum adatbázisban újabb és újabb érdekes adalékot fedezek fel, amit hadd osszak meg Önökkel is. A blogírásnak megfelelően nem hosszadalmasan kifejtve, hanem vázlatosan. Ezért szedtem pontokba.
1. A Rongyszőnyeg darabjait Weöres Kodály Zoltán kérésére írta, s a cím alatti zárójeles kifejezés: Dalok, epigrammák, ütem-próbák, vázlatok, töredékek így nyer értelmet.
2. A szövegek általában dalok, népdalok ritmusát vették alapul, a Galagonya esetében az Országúton hosszú a jegenyesor című katonanóta volt az alap, melyre Weöres is hivatkozott.
3. A kép, a galagonya vöröslő színe egyszerre jeleníthet meg csöngei emléket, vagy bibliai motívumot: a csipkebokor izzását.
4. Kenyeres Zoltán szerint a vers egyszerre az említett katonadallam ritmusának hordozója, és egy japán tanka vers (öt rövid sorból álló rímtelen versforma) motívuma: éjjel gurulni kezd egy ördögszekér, lánnyá változik, nyakába kapja a szoknyáját, és sírva fakad. Így találkozik egy magyar katonanóta egy japán motívummal.
5. A vers az 1943-ban kiadott Meduza kötetben található, melyet a Diárium című folyóirat jelentetett meg.
6. A vers bravúrjához tartozik, hogy szimultán verselésű: egyszerre ütemhangsúlyos és időmértékes.
7. A vers egyetlen komplex költői kép. Az első része szinekdoché, a "zúg a tüske" pedig metafora (bár az előbbi, helyettesítéses gondolatmenetet figyelembevéve szerintem inkább metonímia.)
8. A 'magába' mint a magányt kifejező szó egyben az ember magányosságára is utal.
9. A ritmusváltás is mutatja, hogy változás lesz: a "Hogyha a Hold rá" sorral.
10. Az alárendelés és a feltételes jelleg segíti az új tartalmi viszonyt: a galagonyabokorra szálló holdfátyol képét.
Az elemzés még felvet számos szempontot, így az érdeklődők számára ajánlom az eredeti tanulmány elolvasását.
1. A Rongyszőnyeg darabjait Weöres Kodály Zoltán kérésére írta, s a cím alatti zárójeles kifejezés: Dalok, epigrammák, ütem-próbák, vázlatok, töredékek így nyer értelmet.
2. A szövegek általában dalok, népdalok ritmusát vették alapul, a Galagonya esetében az Országúton hosszú a jegenyesor című katonanóta volt az alap, melyre Weöres is hivatkozott.
3. A kép, a galagonya vöröslő színe egyszerre jeleníthet meg csöngei emléket, vagy bibliai motívumot: a csipkebokor izzását.
4. Kenyeres Zoltán szerint a vers egyszerre az említett katonadallam ritmusának hordozója, és egy japán tanka vers (öt rövid sorból álló rímtelen versforma) motívuma: éjjel gurulni kezd egy ördögszekér, lánnyá változik, nyakába kapja a szoknyáját, és sírva fakad. Így találkozik egy magyar katonanóta egy japán motívummal.
5. A vers az 1943-ban kiadott Meduza kötetben található, melyet a Diárium című folyóirat jelentetett meg.
6. A vers bravúrjához tartozik, hogy szimultán verselésű: egyszerre ütemhangsúlyos és időmértékes.
7. A vers egyetlen komplex költői kép. Az első része szinekdoché, a "zúg a tüske" pedig metafora (bár az előbbi, helyettesítéses gondolatmenetet figyelembevéve szerintem inkább metonímia.)
8. A 'magába' mint a magányt kifejező szó egyben az ember magányosságára is utal.
9. A ritmusváltás is mutatja, hogy változás lesz: a "Hogyha a Hold rá" sorral.
10. Az alárendelés és a feltételes jelleg segíti az új tartalmi viszonyt: a galagonyabokorra szálló holdfátyol képét.
Az elemzés még felvet számos szempontot, így az érdeklődők számára ajánlom az eredeti tanulmány elolvasását.
 |
| Centenáriumi mozdony - saját fotó. |
FELHASZNÁLT IRODALOM
Szabó Endre: Weöres Sándor költészetének értelmezési lehetőségei az iskoali oktatás-nevelésben, In: Magyartanítás, 2000. 4. szám 14.-23. old
2019. augusztus 6., kedd
Le Journal
"ó nem kell árkus az írásra
mert ha bőröm hullana
csontvázam hieroglifája
némán éppígy vallana
amit nem tudok arról szólljak
amit tudok hallgassam el
s majd ha nélkülem száll a holnap
kérdeznek s csontvázam felel
mit nem gondolok hangoztassam
és mit gondolok elhallgassam
kuss az igaz harsog a talmi
többit sírból kell kikaparni
verssorok közti résbe fér
angyalok és próféták népe
minden betűnél többet ér
a papír pőrén maradt része"
(Le Journal, részlet)
Vajon mi lehet a szerepe a nagybetűk és a központozás hiányának, az áthajlásoknak? Melyik korra utalhatott a költő? Miért? Rá hogyan hatott, mi történt, s mi hiúsult meg akkor?
mert ha bőröm hullana
csontvázam hieroglifája
némán éppígy vallana
amit nem tudok arról szólljak
amit tudok hallgassam el
s majd ha nélkülem száll a holnap
kérdeznek s csontvázam felel
mit nem gondolok hangoztassam
és mit gondolok elhallgassam
kuss az igaz harsog a talmi
többit sírból kell kikaparni
verssorok közti résbe fér
angyalok és próféták népe
minden betűnél többet ér
a papír pőrén maradt része"
(Le Journal, részlet)
Vajon mi lehet a szerepe a nagybetűk és a központozás hiányának, az áthajlásoknak? Melyik korra utalhatott a költő? Miért? Rá hogyan hatott, mi történt, s mi hiúsult meg akkor?
2019. augusztus 5., hétfő
Barátságról
A tegnapi blogbejegyzésben felelevenítettem, hogy a levelezések milyen komoly helyet foglaltak el Weöres életében. Tucatnyi írót és költőt emeltem ki, valószínű, hogy csak a felszínt karcolgattam ezzel. Ugyanakkor mégis fontos megemlíteni, hiszen a levelek fontos adalékai nemcsak a megszületett és megjelent verseknek, hanem szerencsés írásos lenyomatai a barátságoknak is.
Természetesen nem lehet megtalálni mindent levelekben sem. Szerencsések vagyunk, mert emellett számos interjúban, visszaemlékezésben is hallhattunk Weöresről.
Lengyel Balázsról, még ha csak érintőlegesen is, volt már szó egy blogbejegyzésben.
Az arcanum adatbázist olvasgatva rábukkantam Lőcsei Péter egyik interjújára, amit Lengyel Balázzsal folytatott. A Vasi Szemle 2012/2. számában jelent meg. Lengyel Balázs a beszélgetés elején elmeséli, hogy Weöres Sándor mindig kapható volt a tréfára, humoros ötleteinek, élceinek, beugratásainak se szeri se száma. Ahogy ő fogalmazott: "Nem lehetett mérget venni arra, mennyire gondol valamit komolyan." (Lőcsei, 2012.156. o)
Miért is tartom fontosnak, hogy ilyesmiről is szó essék? Számomra ezek a történetek azok, amik igazán közel tudnak hozni egy-egy művészt. Verseiket olvassuk, csodáljuk, előfordul, hogy szíven talál minket, és akkor valóban elmondhatjuk, hogy ezek az írások élni tanítanak bennünket. Legtöbbször azonban elolvassuk, majd megfeledkezünk a művek többségéről. Talán azért, mert nincs közös pontunk, életérzésünk. Ráadásul ahogy telnek az évek, mi magunk is változunk, más lesz fontos számunkra, s még az is előfordulhat, hogy bizonyos életszakaszainkban az olvasásra sem jut annyi energia és idő mint korábban.
A barátság azonban az embereknek általában élő vagy legalábbis kedves emléke. Ha nem örömteli, bizony akkor is meghatározó. A baráti beszélgetések, tréfálkozások egyben kicsiny jellemrajzok. Leginkább azonban abban látom a jelentőségüket, hogy közel hozzák az alkotót azzal, hogy megmutatják a hétköznapi emberekkel közös oldalát. Azoknak, akiknek az irodalom túlságosan távolinak, mesterkéltnek tűnik, jó megközelítés lehet.
Weöresnél számosak azok a versek, amik barátnak, mesternek, költőtársnak íródtak. Ezek is útmutatók persze. A hétköznapi, szóbeli közlések mellett (melyeket interjúk által feleleveníthetünk) fontosak; s akkor még irodalomtörténeti szerepükről nem beszéltünk.
 |
| Lengyel Balázs otthonában. Forrás: Fortepan, Adományozó: Hunyady József, Kód: 106740 |
FELHASZNÁLT IRODALOM
Lőcsei Péter: A higany-nyugtalanságú kísérletező, In : Vasi Szemle, 2012/2. szám, 156. o.
2019. augusztus 4., vasárnap
Írók, költők levelezése
Középiskolai irodalomtanulásunk során biztosan hallottunk Petőfi és Arany levelezéséről: sajnálatos azonban, hogy más íróéról, költőéről alig. Pedig milyen érdekes, gyümölcsöző volna arról olvasni, hogy írók, költők kikkel leveleztek, milyen hatással volt ez rájuk, miért tartották ezt hasznosnak, értékesnek.
Weöres Sándor esetében beszélhetünk olyan levelezőtársról, aki atyai jóbarátként szolgált, ilyen volt Pável Ágoston és Fülep Lajos. Elküldte verseit nekik, beszámolt az aktuális eseményekről, és utazásairól.
Irodalomszervező tevékenységéhez is hozzátartozott a levelezés. Takáts Gyulával (egy másik blogbejegyzésben is) Illyés Gyulával, (szintén írtam még róla), Várkonyi Nándorral, Hajnal Annával, Gazdag Erzsivel és rajtuk kívül is számos íróval és költővel váltott hosszabb-rövidebb ideig leveleket. Ezek nem függetlenek azoktól a lapoktól, ahol publikált, s ahol levelezőtársai írtak, de a levélben elküldött versek is számosak.
Külön bekezdést érdemelnek azok a költők, írók akiket mesterének tartott: Babits, Kosztolányi, Füst Milán és Hamvas Béla a legismertebbek.
Bata Imre és Nemeskéri Erika gondozásában ismeretes és kiadott Weöres levelezése (nem teljes), a Fülep Lajoshoz írt levelek pedig a Fülep tízkötetes levelezésben találhatók. Ez utóbbi olvasható itt kezdődően:
https://library.hungaricana.hu/hu/view/MTAKonyvtarKiadvanyai_EKK_15_01/?pg=1&layout=s
Érdekes olvasmányok, nemcsak kordokumentumok, nemcsak a személyes élet lenyomatai, hanem tetten érhető bennük, mennyire sokrétű szókinccsel, elegáns fogalmazással élt Weöres "prózában" is.
Nyári olvasmánynak mindenképpen kitűnő. Ha nehézkes lenne hozzájutni, a nevek eltérő színei azt mutatják, hogy egy-egy blogbejegyzést rendeltem hozzá, így kedvükre szemezgethetnek: legtöbbjük esetében egy vagy néhány levélből idéztem.
Weöres Sándor esetében beszélhetünk olyan levelezőtársról, aki atyai jóbarátként szolgált, ilyen volt Pável Ágoston és Fülep Lajos. Elküldte verseit nekik, beszámolt az aktuális eseményekről, és utazásairól.
Irodalomszervező tevékenységéhez is hozzátartozott a levelezés. Takáts Gyulával (egy másik blogbejegyzésben is) Illyés Gyulával, (szintén írtam még róla), Várkonyi Nándorral, Hajnal Annával, Gazdag Erzsivel és rajtuk kívül is számos íróval és költővel váltott hosszabb-rövidebb ideig leveleket. Ezek nem függetlenek azoktól a lapoktól, ahol publikált, s ahol levelezőtársai írtak, de a levélben elküldött versek is számosak.
Külön bekezdést érdemelnek azok a költők, írók akiket mesterének tartott: Babits, Kosztolányi, Füst Milán és Hamvas Béla a legismertebbek.
Bata Imre és Nemeskéri Erika gondozásában ismeretes és kiadott Weöres levelezése (nem teljes), a Fülep Lajoshoz írt levelek pedig a Fülep tízkötetes levelezésben találhatók. Ez utóbbi olvasható itt kezdődően:
https://library.hungaricana.hu/hu/view/MTAKonyvtarKiadvanyai_EKK_15_01/?pg=1&layout=s
Érdekes olvasmányok, nemcsak kordokumentumok, nemcsak a személyes élet lenyomatai, hanem tetten érhető bennük, mennyire sokrétű szókinccsel, elegáns fogalmazással élt Weöres "prózában" is.
Nyári olvasmánynak mindenképpen kitűnő. Ha nehézkes lenne hozzájutni, a nevek eltérő színei azt mutatják, hogy egy-egy blogbejegyzést rendeltem hozzá, így kedvükre szemezgethetnek: legtöbbjük esetében egy vagy néhány levélből idéztem.
 |
| A képet Lőcsei Péter engedélyével és szíves hozzájárulásával közlöm. |
FELHASZNÁLT IRODALOM
©️ Dr Stareczné Kelemen Éva
2019. augusztus 3., szombat
"Nem tanul semmit, és......"
".... mégis mindent tud."
Hányszor eszünkbe jut ez a mondat, ha jóeszű kamasz fiú rokonunk vagy ismerősünk van
Bizony Weöres Sándor is valahogy így lehetett ezzel....
©️ Dr Stareczné Kelemen Éva
Hányszor eszünkbe jut ez a mondat, ha jóeszű kamasz fiú rokonunk vagy ismerősünk van
Bizony Weöres Sándor is valahogy így lehetett ezzel....
 |
"Nemigen tanultam, vagy legalábbis nem azt, ami a középiskolás tananyag volt. Irodalommal foglalkoztam, és... szóval nem a középiskolai anyagot tanultam, hanem azt, ami érdekelt, és hát a középiskola, kollektív intézmény lévén, nem arra kíváncsi, hogy az ember magánszorgalomból mit tanul, hanem az ottani, tervbe vett anyagot tudja-e." (Részleet egy 1978-as interjúból, amelyet Weöres Sándorral Domokos Mátyás készített."
A csöngei emlékház anyaga - saját fotó.
|
2019. augusztus 2., péntek
A Rongyszőnyeg állatsereglete 6.
Kedves Olvasók!
Szívből örülök, ha az előző öt részben is elolvasta az idézeteket, igyekezett elgondolkodni a sorokon a megadott szempint szerint, és sok-sok régi emléket, vagy éppenséggel új gondolatot fedezett fel.
Ezúttal arra kérem, hogy ne csak az állatról gondolkodjon el, hanem arról a krönyezetről, amiben él, lletve amit a vers köré épít. Mit sugall ez a környezet? Miért érzi magát jól vagy éppenséggel rosszul az állat? Mit jelenthet ez, ha a lélek nyelvére fordítjuk (metaforizáljuk)?
"Kis ágat öntöznék
fönn a messze holdban.
Fagyott cinkék helyébe
lefeküdnék holtan." (112)
"Valaha ültem Verával zöld lugasban
s az évek mint a hullámok eldörögtek
s a percek mint szunyog-rajok szertehulltak
és mint a madarak világos kéklő magasban
ki tudja hova lettek -
De minden év valahol összefut egyetlen karámba
hol minden rég-szertehullt szunyog-raj együtt döngicsél- " (117)
"Okosnak nézel? hát bízd magad rám.
Bolondnak nézel? csörög a sapkám.
Ha lónak gondolsz, hátamra ülhetsz;
ha oroszlánnak, nem menekülhetsz." (127)
"Virág-szőnyeget visz a folyó,
balzsamos illata emelkedik
a vörös szakadék fölé.
S a víz rejtett sodra tele hallal,
van közte nagy mint a gerenda
s oly apró hogy árnyéka sncsen." (130)
"Róka-róka réten,
fuss a holdas égen,
hagyd itt lenn a házat, erdőt,
kapsz nyakadba ezüst csengőt" (133)
"Ragyogó
kékségen
sötét pihe-szál:
óriás
magányban
egy pacsirta száll." (135)
"Kis híd, deszka-híd,
az ár téged hova vitt?
Három csacsi, szürke, törpe,
ott bámult a víztükörbe." (140)
Szívből örülök, ha az előző öt részben is elolvasta az idézeteket, igyekezett elgondolkodni a sorokon a megadott szempint szerint, és sok-sok régi emléket, vagy éppenséggel új gondolatot fedezett fel.
Ezúttal arra kérem, hogy ne csak az állatról gondolkodjon el, hanem arról a krönyezetről, amiben él, lletve amit a vers köré épít. Mit sugall ez a környezet? Miért érzi magát jól vagy éppenséggel rosszul az állat? Mit jelenthet ez, ha a lélek nyelvére fordítjuk (metaforizáljuk)?
"Kis ágat öntöznék
fönn a messze holdban.
Fagyott cinkék helyébe
lefeküdnék holtan." (112)
"Valaha ültem Verával zöld lugasban
s az évek mint a hullámok eldörögtek
s a percek mint szunyog-rajok szertehulltak
és mint a madarak világos kéklő magasban
ki tudja hova lettek -
De minden év valahol összefut egyetlen karámba
hol minden rég-szertehullt szunyog-raj együtt döngicsél- " (117)
"Okosnak nézel? hát bízd magad rám.
Bolondnak nézel? csörög a sapkám.
Ha lónak gondolsz, hátamra ülhetsz;
ha oroszlánnak, nem menekülhetsz." (127)
"Virág-szőnyeget visz a folyó,
balzsamos illata emelkedik
a vörös szakadék fölé.
S a víz rejtett sodra tele hallal,
van közte nagy mint a gerenda
s oly apró hogy árnyéka sncsen." (130)
"Róka-róka réten,
fuss a holdas égen,
hagyd itt lenn a házat, erdőt,
kapsz nyakadba ezüst csengőt" (133)
"Ragyogó
kékségen
sötét pihe-szál:
óriás
magányban
egy pacsirta száll." (135)
"Kis híd, deszka-híd,
az ár téged hova vitt?
Három csacsi, szürke, törpe,
ott bámult a víztükörbe." (140)
 |
| Saját fotó. |
FELHASZNÁLT IRODALOM
Weöres Sándor: Egybegyűjtött írások, Budapest, Magvető kiadó, 1970.
©️ Dr Stareczné Kelemen Éva
2019. augusztus 1., csütörtök
A Rongyszőnyeg állatsereglete 5.
Kedves Olvasók!
A mai nap igazán személyes szempontot kapnak: gondolják el minden idézet esetében, hogy az említett állathoz milyen érzések kapcsolják, és miért.
Ezután gondoljon egy kultúrkörre, vagy korra, ahol az állatoknak is volt kultusza. Vajon a kétféle elképzelés: az Öné, és a kultúrköré egybeesik? Ha igen, mi lehet az oka?
(Ha nem jut eszébe kultúrkör, szeretettel ajánlom figyelmébe az aesopusi meséket, ezeket olvasgatva sok érdekesség előbukkanhat.)
"Őz csörtet előtte,
vaddisznó röfög,
felhőt tép a hegylánc,
mocsár gőzölög." (85)
"Szelid lomb, rád emlékezem,
alattad feküdt a mocsár,
belepte gyepes gödreid
ököláb-dagasztotta sár." (87)
"ha szállt a katóbogár,
nevén becézted-e már?
(...)
Úgy becézlek én ma, ládd,
mint a pettyes katicát:" (92)
"Miként tövisesben a szarvas-ünő,
éles harangszóban fut a mennyei nő," (94)
"Húzódj a húnyó lángban
csillogó por-ruhában,
rajtad a nyulak átfutnak ősszel,
rajtad a szekerek elmennek ősszel - " (95)
"Ahogy a hátas-ló, mit jó pénzért eladtak,
gazdájáért busul, nem kell neki az abrak:
kis úrnőm, nélküled így bágyadok ma itt," (96)
"Domb tövén, hol nyúl szalad
s lyukat ás a róka:
nyári fényben, napsütésben
felhőt les Katóka.
(...)
Fut mögötte a bolond
szélesen nevetve -
nagy púpjából szürke kígyó
nyúlik az egekbe." (102)
"Azt álmodtam, hogy gyerekek vagyunk még:
összevesztünk, én megütöttem arcod,
most te sértetten menekülsz előlem
fokszikutyáddal." (104)
"Kalmár jött nagy madarakkal,
a hercegkisasszony meg ne lássa,
őrizzétek a hercegkisasszonyt!" (106)
"Nénéd elment. Ketten voltunk.
testeden és testemen
kezeink mint cickölykök
kergetőztek szűntelen." (107)
A mai nap igazán személyes szempontot kapnak: gondolják el minden idézet esetében, hogy az említett állathoz milyen érzések kapcsolják, és miért.
Ezután gondoljon egy kultúrkörre, vagy korra, ahol az állatoknak is volt kultusza. Vajon a kétféle elképzelés: az Öné, és a kultúrköré egybeesik? Ha igen, mi lehet az oka?
(Ha nem jut eszébe kultúrkör, szeretettel ajánlom figyelmébe az aesopusi meséket, ezeket olvasgatva sok érdekesség előbukkanhat.)
"Őz csörtet előtte,
vaddisznó röfög,
felhőt tép a hegylánc,
mocsár gőzölög." (85)
"Szelid lomb, rád emlékezem,
alattad feküdt a mocsár,
belepte gyepes gödreid
ököláb-dagasztotta sár." (87)
"ha szállt a katóbogár,
nevén becézted-e már?
(...)
Úgy becézlek én ma, ládd,
mint a pettyes katicát:" (92)
"Miként tövisesben a szarvas-ünő,
éles harangszóban fut a mennyei nő," (94)
"Húzódj a húnyó lángban
csillogó por-ruhában,
rajtad a nyulak átfutnak ősszel,
rajtad a szekerek elmennek ősszel - " (95)
"Ahogy a hátas-ló, mit jó pénzért eladtak,
gazdájáért busul, nem kell neki az abrak:
kis úrnőm, nélküled így bágyadok ma itt," (96)
"Domb tövén, hol nyúl szalad
s lyukat ás a róka:
nyári fényben, napsütésben
felhőt les Katóka.
(...)
Fut mögötte a bolond
szélesen nevetve -
nagy púpjából szürke kígyó
nyúlik az egekbe." (102)
"Azt álmodtam, hogy gyerekek vagyunk még:
összevesztünk, én megütöttem arcod,
most te sértetten menekülsz előlem
fokszikutyáddal." (104)
"Kalmár jött nagy madarakkal,
a hercegkisasszony meg ne lássa,
őrizzétek a hercegkisasszonyt!" (106)
"Nénéd elment. Ketten voltunk.
testeden és testemen
kezeink mint cickölykök
kergetőztek szűntelen." (107)
 |
| Forrás: Pinterest (Életszépítők kör) |
FELHASZNÁLT IRODALOM
Weöres Sándor: Egybegyűjtött írások, Budapest, Magvető Kiadó, 1970.
©️ Dr Stareczné Kelemen Éva
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
-
Ez az a vers a Rongyszőnyeg ciklusból, amit szinte mindannyian ismerünk, legtöbbünk már óvodás korától, s általában dallammal együtt. Szabó ... -
Egyik legkorábbi nyelvemlékünket juttatja eszünkbe Weöres Sándor verse, ám számos eltérés is mutatkozik. Azt kérem Önöktől, hogy ezúttal arr... -
Olvasgatásaim eredményeképpen ma a Bóbitáról hozok tényeket. Az arcanum keresőjébe a Bóbita szót írtam be a költő neve mellé. Magam is megle...