Ahogyan ő látta Arany balladáját

Weöres diákkori dolgozata

Az írás a Vas Megyei Levéltárban található meg.  Nincs róla több adatunk, azt viszont tudjuk, hogy Pethő-Peretatits István, a reáliskola igazgatója "a tehetséges tanulókat éber érdeklődéssel figyelte, barátkozott velük, biztatgatta őket, és legnagyobb örömét - egész tanítási és nevelési eljárásának igazolásaként - abban lelte, ha egy-egy ilyen növendék később valóban megfelelt a hozzáfűzött várakozásoknak. Nekem nem egyszer titkolhatatlan elégétellel és büszkeséggel említette, hogy az intézetünkből egyébként kibuktatott Weöres Sándornak, a ma már országos hírű költőnek - dolgozatait mind eltette." (Lőcsei, 2006:21-22) Ezek a sorok az intézményi értesítésben olvashatók.

A dolgozat bevezető mondatai Arany János művészi tehetségét méltatják, összehasonlítva kortársaival. Ha belegondolunk, micsoda olvasottságot jelent ez Weöres részéről! Az olvasottságnál többet, biztos ítélőképességet.
Elképzelhető még olyan magas szintű tanári magyarázat, irodalomtanítás, amire méltán lehetett büszke az iskola a maga korában is! Legkedvesebb mondatom belőle: "Arannyá válik, amihez a tolla ér."

Kedves Olvasó! Ön eltette ellenőrzőjét, füzeteit, jutalomkönyveit, hogy később ennek alapján emlékezhessen? Netán még dolgozata, olvasónaplója is akad a diákévekből?

FELHASZNÁLT IRODALOM

Lőcsei Péter: Szombathelyi emlékpohár, Vasi Szemle Szerkesztősége, Szombathely, 2007.