Beköszöntő: Indul a Weöres Sándor blog - Költő születik

Boldog új évet kívánok mindenkinek!

Az idén olyan évbe léptünk, amely során biztosan előkerül szó, kép, emlékező gondolat nagy irodalmi hírességünkről (a költő szó elég szűkös lenne számára, de a drámaíró titulus is).

Weöres Sándor harminc éve halt meg, de életműve máig élő és ható. Nagy otthonossággal mozgott a líra, a dráma, a fordításirodalom területén, mindenki számára ismerősek filozofikus írásai. A megzenésített versek számát megbecsülni is nehéz.

Mégis: úgy érzem, az Ő ránk hagyott örökségét ápolni, felkutatni és minél szélesebb körben ismertetni kell, és ezért jött létre ez a blog. A folyamatosan bővülő lap egyszerre kívánja betölteni a szórakoztatás, ismeretterjesztés és kultuszépítés feladatát.

A kedves Olvasónak jó böngészést, olvasást kívánok, és bátorítom arra, hogy tegye fel kérdéseit, vagy ossza meg élményeit. Később játszani is fogunk!

Születés

Úgy gondolom, érdemes Weöres Sándor születésével kezdeni, főleg egy új év kezdetén, még ha a halála évfordulójára is emlékezünk idén.

Weöres Sándor Szombathelyen született 1913. június 22-én az itt látható épületben.

Egyébként én is itt jöttem világra három nemzedéknyi idő múlva. Még egy kicsit később, mint a fotón olvasható vers keletkezési ideje.

2018-ban így néz ki ez a ház:

 „Weöres Sándor a szombathelyi Bábaképezdében, a Gyár utca 2. számú épületben látta meg a napvilágot 1913. június 22-én. Tóbiás Áronnak így beszélt erről: „Reismann János apja szombathelyi szülész-orvos volt, aki engem császármetszéssel hozott a világra. Így Reismann doktor volt, az édesanyám után, a másik ember, akihez közöm volt a születés öntudatlan perceiben.” Az orvos fiát meg is verselte:

itt született Reismann János,

valamint én, Weöres Sándor.

(Szombathely - részlet)” [1]

A gondos szülők dadát is fogadtak fiuk mellé, aki császármetszéssel jött világra – ezeket a levelezésükből tudjuk.[2] Ezen kívül vettek neki gyerekkocsit,[3] később pedig meglátjuk, mennyi mindenre gondja volt a művelt és érzékeny anyának.

Még egy rövid adalék a jelen állapotról: a valahavolt bábaképezdéről található emléktábla a Pelikán házon, ahogy ma nevezik, és ez nagyon rendjén is van.

Úgy gondolom, Weöres Sándor születésének helyét is őrizhetné emléktábla ugyanitt.

Szombathely volt a reáliskolába kerülő Weöresnek is első otthona, a mai Petőfi Sándor utcában áll az a ház, ahol emléktábla hirdeti, hogy kosztos diák volt Pável Ágostonnál. Egy korabeli képeslapon láthatjuk a házat balról a kép legszélén. 

Manapság a járókelő tudomást szerezhet róla, hogy a nagy költő élt itt:

A következő képen pedig Pável Ágostont láthatjuk középen, jobbján már akkor verselő tanítványával. A bal oldalon Várkonyi Nándor. (A felvétel 1939 nyarán készült, WS 26 éves.)

A másik kép pedig az atyai jóbarátnak dedikált fotó Weöres 16 éves korában.

Mind-mind szombathelyi pillanatképek a múltból, amiket eddig láthattunk. Azt hiszem, az egyik ok az éppen ez, hogy elkezdtem vele foglalkozni. Úgy érzem, szülővárosom hírességével nemcsak érdemes, hanem afféle erkölcsi kötelesség is foglalkozni. Szerencsére voltak elődeim, meg az írásra biztatóim is.

Az év első napján, úgy hiszem, sokaknak eszébe juthat egy másik költő, Petőfi Sándor. Vas megyei kötődése neki is van, Ostffyasszonyfán töltötte 1839 nyarát Salkovics nevű rokonánál. Az viszont már kevéssé közismert, hogy Csönge és Ostffyasszonyfa szomszédos lévén Weöres Sándor már egészen pici korában hallhatott a nagy költőtársról, sőt, a csöngei templom karzatába bevésett latin feliratot Petőfinek tulajdonítják.

A tízéves Weöres Sándor jutalomkönyve pedig egy Petőfi Sándor kötet volt 1923-ban. A csöngei emlékházban sok más érdekességgel együtt megtekinthető.

 Az mindenesetre érdekes, hogy az érettségin Petőfiből kellett felelnie, Mollay Károly erre így emlékezett: „Weöres Sándor nekem csak a június 20-i szóbeli vizsgán magyar irodalomtörténeti feleletével tűnt fel. Előttem ült a fizikai előadóterem első padsorában és látszólag banális tételéről (’Petőfi Sándor családi költészete’) olyan kiérlelt, szépen megfogalmazott kiselőadást tartott, hogy öreg magyar- és némettanárunk, dr. Stodolni Gyula egyszer sem szakította félbe, nem tett fel neki kiegészítő kérdéseket.” [4]

Weöresnek ismerjük nyilatkozatát Petőfi Sándorról, ezek szerint ő nem Petőfin, hanem Shakespeare-en és Schilleren nőtt fel. Középiskolai dolgozatai közül egyről beszámolt levélben Kosztolányinak, miszerint ’Petőfi jobban van értékelve, mint megérdemelné’.[5] Petőfit később ugyan nem kárhoztatja, érdemeit, szerteágazó műveltségét, költői sokoldalúságát messzemenően elismeri, azonban az iskolai oktatásban, aztán később a politikával átszőtt kulturális életben a ’talapzatra állított’ költőről kialakult képet nem érzi elég meghatározónak, élőnek, rugalmasnak, újra és újra átgondoltnak, kánonba helyezettnek, hogy Petőfi valóban hathasson, üzenete eljuthasson és nemzeti költő legyen. Saját bevallása szerint „csak harminc-harmincöt éves fejjel”[6] csodálkozott rá nagy verseire. Szerinte ’a rögzített és sérthetetlen értékrend megöli az olvasmányosságot”[7].

Szavait nagyon igaznak éreztem, és fájdalom, maga Weöres is kevesek mindennapos társa manapság.

Ennek kiküszöbölésére hívom az olvasót ennek a blognak a rendszeres látogatására. Mielőtt azonban befejezik az olvasást, jöjjön a megígért játék!

Húsz mondat igazságértékét kell megvizsgálniuk. Ha Petőfi Sándorra igaz, akkor P-t, ha Weöresre, akkor W-t, ha mindkettejükre, akkor M betűt írjanak a mondat után. A válaszokat emailben várom a következő címre: weoressandorblog@gmail.com

1.       Járt a csöngei evangélikus templomban.

2.       Katonának állt be.

3.       Felesége is írt verseket.

4.       Bolond Istók címmel írt költeményt.

5.       Versei megjelentek különböző sajtóorgánumokban.

6.       Drámája is jelent meg nyomtatásban.

7.       Verseiből jónéhányat megzenésítettek.

8.  A megzenésített versek közül néhány olyannyira közismert, hogy teljesen beleivódott magyar kultúránkba, mint népdal vagy gyerekdal.

9.     Írt felező nyolcas ritmusban verset.

10.   Több nyelvből is fordított.

11.   Volt olyan atyai jóbarátja, akit megverselt.

12.   Csodagyereknek tartották.

13.   A szülők nagy gonddal szorgalmazták fiuk műveltségbeli és társadalmi előrejutását.

14.   Már tizenhatodik születésnapja előtt jelent meg verse nyomtatásban.

15.   Volt festő barátja.

16.   Írt paródiaverseket is.

17.   Felcsapott vándorszínésznek.

18.   Ismert Shakespeare műfordítása is.

19.   Huszonöt éves kora előtt megházasodott.

20.   Szülőháza emlékház lett és látogatható.

JEGYZETEK

[1] Lőcsei, 2006:5

[2] Lőcsei, 2014:19

[3] Lőcsei, 2014:20

[4] Lőcsei, 2006:27

[5] Lőcsei, 2006:34

[6] Domokos, 1993:222

[7] Domokos, 1993:223

FELHASZNÁLT IRODALOM, FORRÁSOK

Petőfi helye a mai szellemi életben

IN: Domokos, Mátyás szerk: Egyedül mindenkivel Weöres Sándor beszélgetései, nyilatkozatai, vallomásai,

Budapest, Szépirodalmi Kiadó, 1993

Lőcsei Péter: Szombathelyi emlékpohár, Vasi Szemle Szerkesztősége, Szombathely, 2007,

Lőcsei Péter: Weöres-mozaik, Magyar Nyugat, Vasszilvágy, 2014

Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor „tartalékai” IN: A megértés felé p. 31-36, Pont Kiadó, Szombathely, 2003

Molnár Judit: Petőfi-kultusz Ostffyaszzonyfán In: A megértés felé, p. 37-46, Pont Kiadó, Szombathely, 2003

A  fekete-fehér képeket, és a Weöres emléktábla fotóját Lőcsei Péter szíves engedélyével és hozzájárulásával közöltem. A színes képek (a fent említett kivételével) sajátjaim. 

ⓒ Dr Stareczné Kelemen Éva