Egy kis színház
Ma, január ötödikén arra is emlékezünk, hogy 1953-ban e napon volt Samuel Beckett: Godotra várva című színdarabjának ősbemutatója. Ez a dátum ad most lehetőséget arra, hogy a blognévadó színpadi műveiről, elsősorban a Holdbeli csónakos színdarabról értekezzek röviden. Nemcsak azért, mert az egyik legismertebb darab, hanem mert sok-sok évvel ezelőtt járhattam a Nemzeti Színházban: bemutatták az épületet, halvány emlékeim szerint a Weöres-mű díszleteit is láttuk a színpadon.
Elsősorban arra szeretnék utalni, hogy a mai naphoz a témaválasztás sem önkényes. Weöres nyilatkozik így a neki feltett kérdésre:
-A mai drámaírók közül kit szeret leginkább?
-Samuel Beckettet. (Domokos,1993:214)
Weöres Sándor színpadi művei közül talán A holdbéli csónakos a legismertebb. Manapság is műsoron van, méghozzá az ország több színházában is. A Nemzeti Színházban és a Pécsi Nemzeti Színházban játszották legtöbbet, Pécsen egyébként kiemelten sokat Weöres darabjait, már Weöres Sándor életében is. Bábjáték, tehát lehet családi program, ámbár nem a legkisebbeknek szól.
Lőcsei Péter interjút készített dr Székely György színházi rendezővel, a következő adatok tehát onnan származnak A holdbéli csónakos 'ősbemutatóját' illetően. (Lőcsei, 2014: 217-227) Érdemes egyébként az egész interjút elolvasni. Dr Székely György már az 1940-es években színpadra vitt volna két Weöres-művet is, de azt elsodorta a második világháború. Fábri Zoltánt, akit ma filmrendezőként ismerünk, kérte meg arra, hogy díszleteket készítsen hozzá. Takács Jenő szerezte a zenét. A front előrenyomulásával egyre fogyott a remény, hogy előadható lesz, így zenekari szvitet komponált belőle, amit egy hangversenyen előadtak.
A holdbéli csónakos 'nyomtatásban csak az 1960-as évek végén jelent meg.' (Lőcsei, 2014:225)
Weöres Sándor színpadi művei:
A mai játék ismét személyes élmények felelevenítése: gondoljanak egy jól sikerült színházi látogatásra, mindegy milyen darabot láttak. Ha van kedvük, osszák meg velem a weoressandorblog@gmail.com címen. Minden más kérést, kérdést szívesen veszek.
FELHASZNÁLT IRODALOM
-A mai drámaírók közül kit szeret leginkább?
-Samuel Beckettet. (Domokos,1993:214)
Weöres Sándor színpadi művei közül talán A holdbéli csónakos a legismertebb. Manapság is műsoron van, méghozzá az ország több színházában is. A Nemzeti Színházban és a Pécsi Nemzeti Színházban játszották legtöbbet, Pécsen egyébként kiemelten sokat Weöres darabjait, már Weöres Sándor életében is. Bábjáték, tehát lehet családi program, ámbár nem a legkisebbeknek szól.
Lőcsei Péter interjút készített dr Székely György színházi rendezővel, a következő adatok tehát onnan származnak A holdbéli csónakos 'ősbemutatóját' illetően. (Lőcsei, 2014: 217-227) Érdemes egyébként az egész interjút elolvasni. Dr Székely György már az 1940-es években színpadra vitt volna két Weöres-művet is, de azt elsodorta a második világháború. Fábri Zoltánt, akit ma filmrendezőként ismerünk, kérte meg arra, hogy díszleteket készítsen hozzá. Takács Jenő szerezte a zenét. A front előrenyomulásával egyre fogyott a remény, hogy előadható lesz, így zenekari szvitet komponált belőle, amit egy hangversenyen előadtak.
A holdbéli csónakos 'nyomtatásban csak az 1960-as évek végén jelent meg.' (Lőcsei, 2014:225)
Weöres Sándor színpadi művei:
Teomachia – oratórium-dráma (1938) Holdbeli csónakos – kalandos játék 1941) Endymion – színmű (1943) Szkíták – drámajelenet (1944) Csalóka Péter – bábjáték (1950) Octopus, avagy Szent György és a Sárkány históriája – tragikomédia (1965) A kétfejű fenevad – történelmi komédia (1972) (https://nemzetiszinhaz.hu/hirek/2015/10/weores-sandor)
A mai játék ismét személyes élmények felelevenítése: gondoljanak egy jól sikerült színházi látogatásra, mindegy milyen darabot láttak. Ha van kedvük, osszák meg velem a weoressandorblog@gmail.com címen. Minden más kérést, kérdést szívesen veszek.
FELHASZNÁLT IRODALOM
Weöres Sándor és a színház 1993: 211-214 In: Domokos Mátyás szerk: Egyedül mindenkivel, Budapest, 1993, Szépirodalmi könyvkiadó
'A holdbeli csónakost akkor elvitte a közeledő front' Beszélgetés Dr Székely Györggyel p. 217-227 In: Lőcsei Péer: Weöres-mozaik, 2014, Magyar Nyugat, Vasszilvágy
https://nemzetiszinhaz.hu/hirek/2015/10/weores-sandor
©️ Dr Stareczné Kelemen Éva
©️ Dr Stareczné Kelemen Éva
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése