Gyerekvers? Felnőttvers? Nemes Nagy Ágnes évfordulója kapcsán

Gyerekvers? Felnőttvers?

A kedves olvasó már talán el is gondolkodott azon, hogy ma milyen évfordulóhoz kapcsolódóan olvashat Weöres Sándorról.

1922. január harmadikán született Nemes-Nagy Ágnes. Kettejüket Weöres Sándorral a gyermekversek kötik össze. De mik is azok a gyerekversek?

Ez a fogalom nem olyan régi múltra tekinthet vissza. Korábban nem tettek különbséget a gyereknek vagy felnőttnek szánt irodalom között. Legjobb példáink erre azok a széles körben elterjedt olvasmányok, mint Swift Gulliverje. A szerző nem a gyerekeknek szánta, hanem írt egy társadalmi paródiát. Ez a próza. De a líra tekintetében sem áll másként a helyzet. Nézzük meg, erről mit mond Weöres Sándor:

"Azokat a verseimet, amiket később gyerekversként soroltak be, nem gyerekeknek írtam. Nem gondoltam a gyerek-felnőtt különbségre.(...) Minden vers utólag gyerekverssé nyilvánítható, ami nem elvont, nem komplikált, dallamos, ritmikus a hangzásával, a dinamikájával hat. Ami csak egyszerű életdarabkát tartalmaz (...) 1:1 arányban állnak az olvasóval, tehát nem oktatják ki."[1] Weöres Sándor egyébként a doktori disszertációjában is említést tett rigmusokról, mondókákról. 

Tehát a gyerekvers témájában nem egyszerűbb, ha úgy tetszik, nem egy lebutított mondanivalójú műalkotás. Miért is lenne az? Hiszen a gyermeki fantázia olyan szárnyaló, hogy gátat szabni egyszerű mondanivalójú költeményekkel talán nem is lehet. Weöres Sándor is fontosnak tartotta a gazdag üzenetű gyerekverseket: "Fontosnak érzem, hogy a gyerekek olyan ritmikai zenei strukturális anyagot kapjanak, ami lelkükben osztódni, sarjadzani kezd. Azért iparkodom minél zártabbá és dallamosabbá formálni gyerekverseimet, hogy a későbbi felnőtt lelkét megmentsem a formátlanságtól."[2]

Dobszay Ambrus tanulmányában[3] találkoztam először azzal a mondattal, mely alapján eldöntöttem, hogy Weöres Sándor és Nemes-Nagy Ágnes gyermekverseik révén rokonok. A tanulmány szerint a hatvanas évek elejétől 1979-ig tartó korszakban a gyermekköltészet virágzását figyelhetjük meg, 'két reprezentánsa természetesen Weöres Sándor és Nemes Nagy Ágnes.'[4]. Ezen túl természetesen a rokonság másban is megfigyelhető. Weöres Sándor esetében a gyerekversek megjelenése kicsit korábbra tehető, 1955-ben jelent meg a Bóbita című kötet. Nemes Nagy Ágnes pedig későbbi gyűjteményes köteteibe nem vette fel a gyerekverseket. Néhányat pedig cím- vagy szövegváltoztatással igen.

Egyrészt maga a kor váltotta ki a gyermekköltészethez való fordulást: más témákkal nem nagyon jelenhettek volna meg. Úgy tűnik azonban, hogy nemcsak kényszer, hanem belső hajlam is okozhatta. Nemes Nagy így nyilatkozik a gyermekversekről: "rájöttem, hogy a gyerekvers: műfaj. Itt lehet valamit csinálni. Híve vagyok annak, miszerint a jó gyerekvers is ugyanolyan verscsírából indul ki, mint a valódi vers."[5]

Talán egy évtizede is már annak, amikor egész napos továbbképzésen vettem részt. Akkor szóba került a gyermekek beszédfejlesztése, a szókincsbővítés. Az előadó arról beszélt, hogy lehetőség szerint olyan ritmusos mondókákat tanítsunk, amiknek van értelme, és 'komoly' mondanivalója. Azaz a remek formájú kis költemények belbecse is egy szinten legyen a külsővel.

Ha az olvasó a saját gyerekkorára gondol, biztosan eszébe jut egy-két verstöredék. Akik most a negyvenes éveiket tapossák, azok számára rengeteg megzenésített vers is rendelkezésre állt. Elég csak a Kaláka együttes, Sebő Ferenc, Halász Judit lemezeire gondolni. Később csatlakozott hozzájuk a Szélkiáltó meg a Hangraforgó is. Felsorolásom biztosan nem hiánytalan.

Már szülőként csodálkoztam rá arra, mennyire sok dalszöveg származik Weöres Sándortól. Kisiskolás korunkban pedig a Nefelejcs verskötet adott bőséges anyagot T. Aszódi Éva szerkesztésében. Nemrég végiglapozva, aztán a tematikus egységekbe  szerkesztett tartalomjegyzéket alaposan szemügyre véve kitűnt, hogy minden tartalomjegyzékes oldalon van legalább egy, de inkább több Weöres költemény, a válogatásba a legtöbb verssel bekerült költő a blog névadója.

A Vasi Szemle egyik online számában találtam rá egy zseniális könyvértékelésre:
 "Cs. Nagy István a vizsgált időszakban két tömör értékelést is írt Weöres gyermekverseiről. Az elsőben a Bóbita után kiadott Tarka forgó (1958), az egy évvel utána következő Zimzizim és a Móra Könyvkiadó által gondozott Gyermekjátékok (1965) értékeiről fejtette ki véleményét.⁶ A Kass János tervezte, Brueghel-illusztrációkra épülő Gyermekjátékokat teljes értékű Weöres-kötetként minősítette. Legfőbb erényének a ritmus és a hangzás mellett a kísérletező kedvet, továbbá a flamand hangulatot is idéző nyelvi leleményeket tartotta. A Zimzizim legfontosabb jellemzőit, formai és tartalmi ötleteit a versek tematikája alapján csoportosította a kritikus. Külön is kiemelte, hogy a csaknem félszáz műremek változatos versformában szólal meg. A magas színvonalú gyűjtemény darabjai a mondókák, a népdalok és a falucsúfolók ihlette versektől a szürreális elemeket tartalmazó költeményekig terjednek. Az értékelés írója szerint ezek az alkotások "messze űzik az unalmat, mint a jó iskola, mint a jó művészet, mint ezt Weöres teszi felnőtt-szépségű gyermekverseivel is. Élettel szorít ki gondolathiányt, gügyögést és unalmat. Mint a jó iskola. Mint egy magasiskola."[6]

Illene, hogy ennyi elméleti bevezetés után kicsit elgondolkodjunk a konkrét versekről is. Itt viszont nem szeretném az olvasó képzeletét megbéklyózni... biztos vagyok benne, hogy gyermekkoruk része volt a két költő verseinek ismerete. Akár szép verseskötetek formájában, akár megzenésített versekéiben.

A mai játék és feladat tehát a gyermekkori emlékekre való reflektálás. Mit olvastak fel szüleik, mit hallgattak gyerekkorukban? Milyen könyveket nézegettek? Legyenek bátran bőbeszédűek, meséljenek a körülményekről is.

A korábbi bejegyzések feladatainak megoldását ide várom: weoressandorblog@gmail.com. 

---

[1] Domokos, 1993:225

[2] Domokos,1993:54

[3] Dobszay,2002:558

[4] Dobszay, 2002:558

[5] Dobszay, 2002: 559
[6] Lőcsei,  2006/02 

FELHASZNÁLT IRODALOM

Lőcsei Péter: WEÖRES-MOZAIKOK, XI.

"A NYÁRON NEMCSAK VERSEKET, ÉRTEKEZÉST IS ÍGÉRTÉL LAPUNKNAK."

WEÖRES SÁNDOR ÉS AZ ÉLETÜNK KAPCSOLATA KULCSÁR JÁNOS FŐSZERKESZTŐSÉGE IDEJÉN 

In: Vasi Szemle, 2006/02

Domokos Mátyás szerk.: A magyar gyermekvers p. 225 In: Egyedül mindenkivel, 1993: Budapest, Szépirodalmi könyvkiadó

Dobszay Ambrus: Nemes Nagy Ágnes gyermek- és felnőtt költészetének kapcsolata
In: Irodalomtörténeti Közlemények,  www.itk.iti.mta.hu/megjelent/2002-56/dobszay.pdf

©️Dr Stareczné Kelemen Éva