Mester és tanítvány - Pável Ágoston

Pável Ágoston

Gyerekkoromban szombathelyi lakosként az a képzet alakult ki bennem, hogy Pável Ágoston régen élhetett, hiszen kollégium és sétány van elnevezve róla. Halvány emlékeim szerint a sétányon, ami gyönyörű parkos részen, a Gyöngyös patak mentén fut, egy házon van is emléktábla.

Már idősebb voltam, mikor összeállt a kép, hogy a Madrigál kórusból ismert Pável Judit, a nagy tudású, nagyon finom hölgy a lánya Dr. Pável Ágostonnak. Mivel tudtam, hogy ők hol laknak, rejtély volt számomra egy ideig, miért van egészen máshol a sétány, de a tábla, ami a múzeum közelében van, fényt derített mindenre. A múzeumkertben a mellszobrát is láthatjuk.

Gyönyörű a múzeumépület is. Felújították, de formájában nem változott az elmúlt száz évben, ezt korabeli képeslapok nézegetése közben felfedezhetjük.

Ma, január másodikán, Pável Ágoston halálának évfordulóján idézzük fel életét, Weöres Sándorhoz kötődő életeseményeit!

Weöres Sándor kosztos diákként egy polihisztorra talált rá, aki ráadásul az emberit erősítette benne. Nézzük csak meg sorjában, hogyan, miként került Weöres Sándor a Pável családhoz, Dr Simonné Pável Judit emlékezéséből idézek.

„Gábriel tanár úréknál lakott egy ideig. Hozzánk 1928 őszén került és 1929 nyaráig maradt. (…) Édesanyja talán a szokásosnál is jobban aggódott miatta, hiszen törékeny egészségű egyke volt. (..:) Bizonyára azt szerette volna, ha fiára megértő szeretettel fordítanak gondot a háziak.”[1].

Weöres Sándor a Magyar Királyi Állami Reáliskolába járt, aminek mai címe: Petőfi Sándor utca 6. Ekkor ismét azt éreztem, hogy libabőrössé válok, mert ez az épület később is iskola volt: én hat évig tanítottam itt, koptatva ugyanazokat a lépcsőket, mint Ő.…

Az iskola néhány háznyira volt Pável Ágostonék otthonától, amit a beköszöntőben már láthattak, és amire 2003-ban tábla is került. A Pável-ház kapujából fényképezve láthatjuk, milyen messze lakott Weöres Sándor az iskolájától. A Google Maps tanúsága szerint éppen 110 méterre. 

Az iskola korabeli képe pedig szintén érdekes lehet sokaknak.

Pável Ágoston nem a szó szoros értelmében volt tanára Weöresnek, mert nem tanította. A leányiskolának volt tanára[2].

Weöres neki mutatta meg verseit, és bizonyára beszélgettek az iskola aktuális eseményeiről. Weöres Sándort érdekelte a mitológia is, biztosan fel-felmerülő téma volt ez köztük.

Weöres Sándor így írt a kapcsolatukról: „Az a pár hónap, mit Guszti Bátyámnál töltöttem, volt életem legértékesebb ideje. Akkor jegesedett ki gondolkodásmódom, akkor kezdett nőni bennem mindannak a csírája, amit azóta tettem, írtam… és azt hiszem, akkor született a csírája mindannak is, amiról most még nem is tudok, amit ezután fogok jót, vagy rosszat összegondolkodni vagy összeírni”.[3] Az alig egy év alatt napi kapcsolatban voltak, de ez nem szakadt meg. Éppen azzal vált az utókor számára is jobban megismerhetővé, hogy Weöres Sándor levélben továbbra is rengeteg dologról tájékoztatta ’Guszti Bátyám’at. Mindezekről Lőcsei Péter:. Szombathelyi emlékpohár című könyvében olvashatnak bővebben, én csak felsorolásszerűen vázolom a levelezés témáit. Weöres Sándor írt a Sopronban letett érettségiről.

Aztán beszámolt első kötete megjelenésének tervéről, amihez Pável Ágoston tanácsokat is adott és óvatosságra, megfontoltságra intette, de egyben megígérte, hogy ’gyűjtést is rendez előfizetőktől’, illetve kapcsolatait is bevetette, hogy a versek megjelenhessenek. Pável Ágostonnak is voltak versei, terve, hogy kötetet ad ki. Weöres külföldről is írt egy-egy képeslapot, ebből láthatunk a képeken is. Pável Judit elmondása szerint sokszor járt náluk a harmincas évek végén, a negyvenes évek elején.[4] Irodalommal, könyvkiadással kapcsolatosak a levelek is. Ezen kívül ’minden ünnepre írt,és minden utazásán’[5]  gondolt a Pável családra is.

Úgy gondolom, hogy a tiszteleten kívül ez a barátságnak is a jele, illetve annak, hogy élete eseményeit meg akarta osztani a lehető legteljesebb körűen. Az általában magázódó írások között található tegező hangnemű levél is.

Pável Ágoston írt Babits Mihálynak is 1933-ban, hogy Weöres első kötetét a Nyugat főszerkesztőjének figyelmébe ajánlja. A kötet kiadását nem vállalta el Babits, bár egy évvel korábban ’először jelentette meg az akkor tizenkilenc éves költő egyik versét. (Hajnal/Cselédlányok címmel.) (…) Honoráriumként fél évig ingyen érkezett Csöngére a Nyugat.’[6].

Szerencsére az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában megtalálható volt a levél, szövegét közlöm.

„Kedves Mester,

Weöres Sándor első kötetéről szeretnék Nyugattal, mint kiadóvállalattal szót cserélni. Weörest szükségtelen a Nyugatnak bemutatnom. Meg vagyok győződve, hogy nincs irodalmi forum, mely jobban ismerné és értékelné az ő rendkívüli tehetségét és elhivatottságát, mint a Nyugat. Azért hát bátran szólhatok. Weöres már közel egy éve keres kiadót első kötetéhez, mely bizonyára óriási feltűnést és sikert fog aratni. Eddig minden vállalat kitért ajánlatunk elől, mert egyoldalúan üzleti szempontból, de még így is vaksi szemekkel nézte a kérdést. Pedig meg vagyok győződve, hogy a weöres-kötet még üzletnek sem lesz utolsó, ha a propaganda is megteszi a magáét. Már most mély tisztelettel kérdem: van-e valamelyes kilátás arra, hogy a Weöres I. kötetét a Nyugat hamarosan kiadhassa?(…)

Szombathely, 1933. május 28.                                                                  Dr Pavel Ágoston

muzeumi igazgatóh.”[7]

Weöres első könyvismertetését viszont Pável Ágoston kötetéről írta.[8]

A blog névadójának aztán sok szellemi mestere volt, a tanárok közül az egyetemen Fülep Lajost említhetjük. Maga Weöres a költők közül Adyt, Babitsot és Kosztolányit tekintette annak, nagy hatással volt még rá Hamvas Béla. Róluk, szerteágazó kapcsolatukról lesz még szó.

Mindennél időtállóbb, ha a költő versben örökíti meg azokat, akik igazán sokat jelentettek a számára. Született Pável Ágostonhoz írt vers, ebből idézem most a szerintem legmeghatározóbb sorokat.

„Diadalmas munka embere voltál,

kezed nyoma nem veszett el,

a percek, órák, napok és évek

rakott hajókként úsznak műveddel,

de nem láthatom hajad ezüstjét,

szemed víz-kékjét, piros arcod,

tollad nem mozdul, tíz éve pihensz már,

munkád győzi tovább a harcot.”[9]

A szombathelyi szalézi templom kriptájában látogathatjuk meg sírját. 

Végső nyughelyen.

Talán érdemes is elolvasni az egészet, erre bátorítom az olvasókat.

Végül a zárásban az utókor emlékezetéről is ejtsünk néhány szót. 2003-szeptember 18-án a kétnapos Weöres-konferenciát egy márványtábla avatás zárta. A Petőfi utca 33. számú ház most már mindenki számára hirdeti, hogy Weöres Sándor itt lakott. Az ő méltató soraival búcsúzom.

(…)”Nála laktam mint kosztos diák. A költészet hozott össze bennünket, bár ő akkoriban még nem írt költeményeket: irodalomtanár volt, nemcsak foglalkozása szerint, hanem a szó legmagasabb értelmében, én pedig kezdő verselő. És engem, a tizenhat éves tacskót, meghívott, hogy lakjam nála, átadta legkényelmesebb szobáját és íróasztalát. Ettől kezdve rengeteget olvasgattunk, beszélgettünk együtt. Őnála, az Ő lényének érlelő melegében írtam első komolyan vehető verseimet.”[10]

[1] Lőcsei, 2006:68

[2] Schein,2001:19

[3] Domokos szerk:1993:466

[4] Lőcsei, 2006:69.

[5] Lőcsei,2006:70

[6] Schein,2001:24

[7] (Lőcsei, 2006:73)

[8] (Domokos szerk:, 1993:469)

[9] (Weöres Sándor: Pável Ágoston emlékének, részlet In: Weöres Sándor: Egybegyűjtött írások p. 60.)
[10] Lőcsei, 2006:161

Természetesen nem maradhat el az elmét megdolgoztató játék a poszt végén: ezúttal mester és tanítvány a témánk, a párosító, pontosabban ’hármasító’ feladat során meg kell találni, kik illenek össze: a pár egyik tagja támogatóként, tanárként, ihletőként stb. működött a másik számára, és a harmadik, amit hozzájuk kell kapcsolni, az egy esemény, fogalom stb. ami összekötötte őket. Ahol személyekről szólnak az állítások, ott legtöbbször a mestert figyelembe véve fogalmaztam meg a mondatot. Sok szerencsét! Segítséget kérni a guglitól vagy egymástól lehet!

Mesterek                                           Tanítványok                      Összekötő kapocs

1.       (Szent) Ambrus                a, (Szent) Ágoston          I. „Legeltesd bárányaimat!”

2.       Arany János                      b, Arisztotelész              II. „Ez a világ a létezők legjobbika.”

3.       Augustus császár              c, Samuel Beckett         III. Stílusgyakorlat órát tartott

4.       Babits Mihály                   d, Berzsenyi Dániel      IV. Megkeresztelte.

5.       Balassi Bálint                    e, Bozzai Pál                 V. Ideatan

6.       Bartók Béla                       f, Candide                     VI. Unokaöccsét különböző tisztségekbe tette.

7.       Gamáliel rabbi                  g, Doroghy Sanyika      VII. A keresztény hitet adta át neki.

8.       William Godwin               h, József Attila              VIII. A közelítő tél címet ajánlotta költeménye címének.

9.       Greguss Ágost                  i, Kassák Lajos               IX. Fő művének kritikusa

10.   Gulácsy Antal                    j, Kosztolányi Dezső      X. A Szépség koldusa kötet bevezetőjét, ajánlását írta

11.   Hamvas Béla                     k, Kölcsey Ferenc           XI.A teljesség felé kötet ajánlása neki szól.

12.   James Joyce                      l, Lackfi János                 XII. Nála volt inas.

13.   Jézus                                    m, Madách Imre            XIII.Tanította az egyetemen, egy helyen laktak.

14.   Juhász Gyula                     n, Pál apostol                   XIV. Korrepetálta.

15.   Kazinczy Ferenc               o, Palmer Kálmán            XV. Zongoratanára volt.

16.   Lator László                        p, Janus Pannonius        XVI. Híressé vált verselését  ’adta át’.

17.   Négyesy László                 q, Perczel Mór                 XVII. Epigonizmus.

18.   Nyilas Misi                          r, Radnóti Miklós          XVIII. Nevelője volt.

19.   Pangloss mester              s, Rimay János                   XIX. Gyámja volt.

20.   Petőfi Sándor                    t, Percy Shelley                XX. Tanára volt az egyetemen, verset írt, fordított.

21.   Platon                                  u, Simon Péter                XXI. Az ELTÉ-n volt tanára, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.

22.   Sík Sándor                          v, Szabó Lőrinc               XXII. Filozófiatanára volt (anarchizmus).

23.   Sporni úr                             w, Székely Júlia              XXIII. Az ő farizeusképző iskolájába járt.

24.   Vitéz János                         x, Vergilius                      XXIV. Anyagi támogatója volt, témamegbízásokat adott neki.

25.   Vörösmarty Mihály         y, Weöres Sándor                XXV. Sajátos stílusát adta, segédkezett a francia fordításban.

FELHASZNÁLT IRODALOM, FORRÁSOK

http://www.vasiszemle.hu/2016/04/locsei.htm

Egyedül mindenkivel, Domokos Mátyás szerk, Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1993

Schein Gábor:Weöres Sándor, Elektra Kiadóház, Budapest, 2001

Lőcsei Péter: Szombathelyi emlékpohár, Vasi Szemle Szerkesztősége, Szombathely, 2007,

Lőcsei Péter: Weöres-mozaik, Magyar Nyugat, Vasszilvágy, 2014

Weöres Sándor: Egybegyűjtött írások, Magvető Kiadó, Budapest, 1970

A színes képek saját felvételek, az érettségi bizonyítványt a csöngei emlékházban fotóztam, a  fekete-fehéreket Lőcsei Péter bocsátotta rendelkezésemre. 

©️ Dr Stareczné Kelemen Éva