WE(ö)R(e)SSZERDA 5. Psyché elemzés az emelt szintű magyar érettségire

A mai bejegyzésben a szokásos módon ismétléssel kezdünk. A visszatekintéshez elővesszük a tételcímet, hogy most már célzottan a tételkidolgozásra koncentrálhassunk.

Lássuk először az idei érettségi tételsor bevezetőjét:

Tételcímek az emelt szintű szóbeli érettségi vizsgára (2019)

 A tételekhez kapcsolódó feladatok nem nyilvánosak. A magyar nyelv tételekhez és az irodalom tételekhez is egy-egy feladat tartozik. A feladatokhoz felvezető idézet, bázisszöveg kapcsolódik; a vizsgázónak erre reflektálva, a feladatban megjelölt módon kell kifejtenie gondolatait.

Ebből az következik, hogy az eddigi készülésünk során egyrészt ki kell szűrnünk azt, ami a tételhez csak lazán kapcsolódott (viszont minden tételtanulással az érettségi írásbelire is, úgy általában a vizsgára készülünk). Másrészt, ha feladatot kell megoldanunk, akkor esetleg tovább szűkül a szóbelin elmondható szövegünk, tehát most egy bőséges vázlatnak kell maradnia. (Harmadrészt: gyakorolnunk kell a műalkotás-elemzést, ügyelve arra, hogy mit kér a tétel. Jártasságot csak sok szöveg elemzése során szerzünk: ezek lesznek a következő hét témái.)


A mai feladat: az eddig tanultakat, elemzésszövegeket (a Weöresszerda 2-3-4 tartalmát) vizsgáljuk meg a tételcím tükrében, és írjunk vázlatot, vagy dolgozzuk ki a tételt a szöveg alapján.


11. A megidézés változatai és a költői szerep Weöres Sándor Psyché. Egy hajdani költőnő írásai című alkotásában.


a, Értelmezhető a megidézés szó a cím tükrében?
b, Értelmezhető a megidézés Weöres Sándor életében, családi kapcsolataiban?
c, Értelmezhető a megidézés a nemi szerepcserében?
d, Szükséges a tételben szólni a költői szerepről? Mit tudunk meg róla?
e, Értelmezhető a megidézés fogalma a régies írásmódban?
f, Értelmezhető a megidézés az átvett költői szövegek tekintetében?
g, Értelmezhető a megidézés a műfaj tekintetében?

Ahol 'nem' volt a válasz, el kell dönteni, hogy valamennyi szerepeljen-e a vázlatban az adott válaszból, vagy éppen semennyi sem. A cél: egy koherens tételkidolgozás.

h, A tételcímet elolvasva első látásra furcsának tűnhet a pont használata kettőspont helyett. Felidéz ez valamit bennünk az eddig olvasott tananyagból?


A következőkben folytatódjék az elemzés.


Műfaj

"Feltűnő műfaji változatosságú alkotás a Psyché. Líra, epika, dráma, értekező és levélpróza egyaránt helyet talál benne. A kötet nagyobb hányadának pszeudo jellegén kívül az irodalmi műnemek összjátéka, a műfaji elegyesség is kezdettől próbára tette az olvasókat, elemzőket."

Néhány kritikus megelégedett a" könyv, kötet, sorozat stb. szavak használatával", elkerülve a műfaji megnevezést. "Gyakori a versciklus minősítés. (...) Találkozunk az elbeszélő költemény és a poéma kifejezésekkel (...) de a prózai és drámai szemelvények léte és fontossága e szavakból sem világlik ki.

Kezdettől tartotta magát az a nézet, hogy a Psyché többműfajúságában a regényműfaj a domináns elem.

Alföldy Jenő 2004-ben szintén a regényműfaj dominanciája mellett kardoskodott.

1972-ben a könyveladási sikerlisták 'élére rakétázta 1972-ben a Psychét.'

Kenyeres Zoltán Arany László: A délibábok hőséhez hasonlította, így felfoghatjuk verses regénynek is.

Juhász Béla: "Elbeszélő jellegű, objektivált, epikus karakterű líra, amely regényszerű élettörténetté áll össze, a 19. század elejére: történeti távlatba helyezve. Egy különös szereplíra megejtően hitelesítő eszköze. Weöres látszólag feloldja, eltünteti saját énjét, valójában szinte kiteljesítve csempészi vissza álruhában, a fiktív lírai hős alakjában. Így aztán valóban gátolhatatlanul járhatja be képzelete legmerészebb tájait is. Ez a tárgyiasítás, objektiválás csak közvetetté teszi, de nem csökkenti, inkább fölszabadítja az önfelmutatás esélyeit. Módot ad a férfi-én hiányának, a benne elveszett nőnek a feltámasztására is."

Alexa Károly: nála is kidomborodik a regény-karakter.

Lengyel Balázs: Ha Lónyay Erzsébet kitalált figura, akkor a halála is kitalált, azaz hidegen hagy. Más regényhősök is kitaláltak ugyan, de szerinte Lónyay teremtett énje és teremtett világa a valószerűség hitelével villanyoz-e fel?

Amit Lengyel Balázs három évtizednél régebben "abszurdumnak" érzett, ma - bizonyos különössége ellenére - a mindennapiságból alig kimozdulva is el- és befogadható, értelmezhető. Megváltoztak a tűréshatárok, a pszichológiai és viselkedési normák. Weöres előtte járt korának.

Szilágyi Ákos mind 1975-ös, vitát gerjesztő bírálatában (melynek apropója az Egybegyűjtött írások újabb megjelentetése volt),  mind jóval árnyaltabb későbbi tanulmányában, 1984-ben másodlagosnak tételezte a regényvonatkozásokat. "Tény, hogy a Psychében a regényszerűség bizonyos szerephez jut, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy a Psyché regény, s bármi köze lenne az epikumhoz. A regényszerűség mozzanata a különféle nyelvek tárgyszerű kezelésében, egymással való szembesítésében, megvilágításában, parodizálásukban nyilvánul meg, de  - s ennyiben marad meg egyetlen lírai szólam határai között - nem engedi meg, hogy e nyelvek önálló szólammá szerveződjenek. A felidézett környezet, tárgyak, külső vonatkozások, más szereplők képe egyáltalán nem epikai jellegű. (...)

Felmérve a műfaji vegyesség okozta szokatlanságot, értve a valamennyi ismertetett álláspontban mutatkozó részigazságokat, milyen műfaji meghatározást ajánlhatunk?

A versregény meghatározást. (A szó nem szakkifejezés, a Világirodalmi Lexikon nem szerepelteti címszóként. ) Idegen szóval: epikolírai konstrukció. Líra és epika összeszövődése, tudatos egybejátszatása révén válik sajátszerűvé (dramatikus részei is versesek, lirizáltak. )
A mű nagyobb része a hajdani költőnő életregénye, de az életregény részben mint versek regénye
manifesztálódik.
Verses regénynek csak műfaji csúsztatással minősíthető.

Nem kétséges: a versregény műszava sem tökéletes műfaji jelölése a Psychének. (Tarján, 2008:32-37.)

FELHASZNÁLT IRODALOM

Tarján Tamás: Weöres Sándor:Psyché, Akkord Kiadó, Budapest, 2008.

A tételsort pedig itt találtam meg:
https://eduline.hu/erettsegi_felveteli/magyar_erettsegi_2019_tetelcimek_0MTNAL