Talán sablonosnak tűnik a cím, nem szerettem volna hatásvadásznak tűnni, de a bejegyzésem bizony a tengerentúli magyarok magyartanításáról, az ő anyanyelvük gazdagításáról szólt.
Egy 1970-ben megjelent írásban felvetődött nyelvészeti körökben a kérdés, az igény a nyugati magyarság és a leszármazottak anyanyelvének ápolására, szervezett és szakszerű segítésére.
Tankönyvek készültek, magyar nyelv barátainak körei születtek szerte a magyarlakta területeken, megélénkült a kapcsolatkeresés az óhazával, kérésre hanglemezeket, filmeket küldtek, és igyekeztek kulturális programokat is szervezni. 1978-ban például Lőrincze Lajos is tartott előadást, melyről egy pozitív hangú újságcikket is olvashattam.
Egy 1978-as Chicago és környéke című lap pedig két Weöres-verset is közölt az gyerek- ifjúsági- és rejtvényoldalon: ámulva olvastam el egyhuzamban a kereső által kiadott egész számot, mert szinte hihetetlen volt, hogy ilyen nívós (a lektorálás döcögött egyedül kissé) lapot adjon ki egy szórványban élő nép. A tehetség és a hivatástudat lelkesedéssel társulva csodákra képes.
Weöres-verssel találkoztam a Magyar szavak világa című kiadványban, mely a nyelvészeti tanulmány, konferenciaanyag illusztrációja volt, de néhány évtizeddel később a Debreceni Nyári Egyetem komplett kiejtési gyakorlatsort, egész kis füzetet szentelt a hangzók minél tökéletesebb elsajátítására. Ebben is található Weöres vers.
Kedves Olvasó! Mely (gyerek)versre gondol úgy, mint magyarságának hordozójára? Egyszerűbben: melyiket mutatná meg a távolba szakadt magyaroknak?
A fent említett cikkeket az Arcanumban a 'Kutyatár' szó beírása hozta a szemem elé: tehát ezt a verset ismerheti az egész világ magyarsága.
 |
| Saját fotó. |
FELHASZNÁLT IRODALOM
Rejtvényoldal (10. oldal)
In: Chicago és környéke, 1978. 18. szám 10. o.
Irodalmi Est...
In: Chicago és környéke. 1978. 18. szám 2. oldal
Anyanyelvünk és a külföldi magyarok
In: Élet és Tudomány, 1973. 13. szám, 603.-607.
©️ Dr Stareczné Kelemen Éva
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése