A mai nap arra kérem a kedves Olvasót, hogy gondolkodjon el azon, mit adott Weöres művészete az Ön magyarságához.
Gazdagabb nyelvhasználatot? A nyelv zeneiségének tudatosítását? Mélyebb mitológiaismeretet?
A válaszlehetőségek száma természetesen végtelen.
S mit vall maga a költő az anyanyelvéről?
" Weöres magyarsága szorosan kapcsolódik az anyanyelv iránti csodálatához. Több világnyelv (legalább passzív) ismeretében kétely nélkül állítja, hogy a magyar hajlékonyabb, gazdagabb, árnyalatosabb mint a többi." (Csűrös, 2013. 698. o)
Weöres az a költőnk, aki a kétféle verselési formát, az időmértékest és az ütemhangsúlyost egyszerre használja számos versében. Rengeteg versformával, strófaszerkezettel dolgozik, a magyar néphagyományból nagyon sokat vesz át.
Témáit tekintve szívesen nyúl olyanhoz, ami már nemzeti irodalmunk része, például a Bolond Istók is ide sorolható, színjátékait érdemes ebből a szempontból is szemügyre venni.
Weöres szóteremtő ereje is nagy: elképzelt szavai fizikai testet is öltöttek. |
FELHASZNÁLT IRODALOM
Csűrös Miklós: Egyetemes és magyar géniusz: Jegyzetek.
In: Holmi, 2013. 695-698.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése