Nemrég ezzel a címmel olvastam Weöres Sándortól egy verset, a története olyannyira megkapó volt, hogy a 13 oldalon sorjázó strófákat faltam egymás után.
Önök vajon mire gondolnak, mikor ezt a címet hallják? Hol játszódhat a történet? Vannak-e szereplői, mi lesz a vers végkicsengése?
Talán a mai rövid blogbejegyzésben annyit elárulhatok, hogy mottója is van a versnek, Avilai Szent Teréztől. Ezt idézem:
"Azt hiszem, hogy Isten legparányibb teremtményében, ha csak egy kis hangya is: sokkal több rejlik, mint amennyit a bölcsek tudnak róla."(Weöres, 1970, 235.)
Ez a pár sor talán segít abban, hogy a versről tovább szőjük a saját feltevéseinket. Ha ez egy hosszú vers, és a mottó a létről szól, akkor vajon filozofikus, létértelmező költeménnyel állunk szemben?
Nem csigázom Önöket tovább, ha van még idejük, és megjött a vers elolvasásához a kedvük, megtalálják az interneten is. A szerzőt és a vers címét beírva a keresőbe az egri könyvtár egy oldala jelenik meg, ahol kissé pontatlanul utalnak a versre, a szöveget azonban megtalálják.
 |
| A centenáriumi vonat egyik oldalán fiatalkkori kép látható. Saját felvétel |
Ha elolvasták, és még van kedvük az útmutatásaim szerint mélyebbre ásni a műben, próbáljanak válaszolni az alábbi kérdésekre:
1. A második versszakban az idő motívuma kiemelt, milyen képek társulnak ehhez?
2. Milyen jelzőkkel illeti a szerző az időt a második versszakban?
3. Mely napszakokat említi a 2-3. versszakban? Milyen képek kapcsolódnak hozzá, melyek az idő folyásának sebességét is mutatják?
4. Értelmezze a negyedik versszak képrendszerét!
5. Az ötödik versszak változatos virág rengetege milyen hatást kelt?
6. Mily módon nevezhető különböző, mégis párhuzamos szerkesztésűnek a hatodik versszak az ötödikhez képest!
7. Mit jelent az, hogy a hetedik versszak (is) verbális stílusú?
8. A nyolcadik versszak váltást jelent az eddigi strófák témáihoz képest. hogyan, miben?
9. A kilencedik versszak nominális stílusú. Mely szófajok dominálnak?Hogyan illeszkedik ehhez a témaválasztás?
10. A táj hirtelen megelevenedik. A szereplőket látva milyen történet kezd kibontakozni?
11. Az emberek megjelenése után a 13. versszakban ismét a napernyőt látjuk: mi történik vele? Hogyan függ össze ez az idővel (és az emberi élettel)?
12. Apolló minek az istene? Ha a képalkotást a kameraváltáshoz hasonlítjuk az előző versszakokhoz képest, akkor mit veszünk észre?
13. A 17. versszak tördelése megváltozk. Vajon mi lehet ennek az oka?
14. Osiris milyen képzeteket kelt, mi a szerepe a mitológiában?
15. A 21. versszak tulajdonnevei milyen jelentést hordoznak, és ez hogyan függ össze az idővel?
16. Mi lesz az ernyő sorsa? Hogyan függ össze ez az idővel? Milyen új jelentésrétegre enged ez következtetni,
17. Az ernyő és a lány egyszerre jelenik meg a 28. versszakban. Mi a közös bennük?
18. Mi lett az ernyő sorsa? Hogyan függ ez össze az emberi élettel, illetve a záró versszakot hogyan értemezhetjük?
 |
| A vonat másik oldalán pedig egy időskori kép. Saját felvétel. |
Köszönöm, ha velem tartottak!
FELHASZNÁLT IRODALOM
Weöres Sándor: Összegyűjtött írások, Budapest, Magvető kiadó, 1970.
©️ Dr Stareczné Kelemen Éva
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése