húzódik az áttört víz alatt,
sodor szél- és szikla-dalokat,
ráncot vetve pajták közt halad,
lángos-sütés illatán keresztül,
s ünnepélyes halk zenével várja
az ókulás kecskék palotája."
(Weöres Sándor: A tavasz játékai)
Április van, végleg beköszöntött a tavasz, a csillagászati már jó egy hete, az óraátállításon is túlhaladtunk már.
Weöres Sándor tavaszi témájú gyermekversei közül bizonyára többet is fel tud sorolni a kedves olvasó. Elég csak a Tavaszköszöntő Sándor-József-Benedek névnaphoz kötődő időjárási hiedelemre gondolni, vagy Buba énekére, esetleg a Ha a világ rigó lenne című versére.
 |
| Tavaszváróban |
Ám elmélyültebb gondolatvilágú versek is születtek Weöres tollából. A Falusi hangverseny, melyet Weöres a Rácz Aladár emlékére alcímmel látott el, szintén tavaszi témájú. Innen vettem a mottót. A hét versből álló füzér második darabja is a tavaszhoz köthető.
Egészen más, átvitt értelemben jelenik meg a tavasz Nareki Szent Gergely himnuszaiból című vers harmadik részében. 'A tavasz rügyét nem tépkedtem.' - olvasható ez a sor. A következő himnuszban pedig a vallási képek, a feltámadás refrénszerű ismételgetése mellett egy sor: "s egy szál ibolya."
Úgy gondolom, a magyar irodalmat oktató tanároknak érdemes arra időt szánni, hogy az évszakokhoz milyen képzettársításokkat lehet kapcsolni. Az újjáéledés, élet, virágzás, természeti gazdagodás mellett bizony az ifjúság, érintetlenség, ígéretes kezdés mind-mind szóba jöhet, és ezt jó, ha verseken keresztül meg tudjuk mutatni.
FELHASZNÁLT IRODALOM
Weöres Sándor: Egybegyűjtött írások, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1970.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése