Weöres Sándor életének folyásáról a levelezéséből, kortársak emlékezéséből tudhatunk. Ugyanakkor sokféle interjú és írás is jelent meg, mely a magánéletébe is bepillantást enged. Egy ilyenből idézek most.
"WS: Én azt mondhatnám, hogy teljesen érzéketlen vagyok a tárgyak iránt. A könyveket is folyton elvesztem, elajándékozom vagy kölcsönadom. Engem a tárgyak általában elhagynak. Olyan szórakozottan élek a tárgyak közt, hogy ha megkérdeznék tőlem, mi van körülöttem, hát nemigen tudnám elmondani.
 |
| Weöres díjai - a csöngei emlékházban készült saját felvételem |
Teljesen vakon élek a tárgyak közt, annyira nem érdekelnek. Véletlenül összejött tárgyak vesznek körül, vagy legalábbis nem gyűjtöttem semmit. A gyerekkor óta nem. Akkor voltam bélyeggyűjtő, de nem szoktam tárgyakat összeszedni, vagy legalábbis saját számomra nem. Nem tudom például sosem, hogy hány ingem van, harisnyám, hány pár cipőm, abszolút érzéketlen vagyok a tárgyak iránt." (Domokos szerk. 1993, 277. o)
 |
| Weöres bölcsője - a csöngei emlékházban készült saját fénykép |
És ahogy az interjú további részéből kiderül: a tárgyak emlékeket idéznek fel, gyerekkoriakat, barátokhoz, utazáshoz kapcsolódókat.
"A holmikkal zsúfolt Weöres-lakásból azzal az élménnyel távoztunk el, hogy a dolgok között, a tárgyak között a költészet itt a legfontosabb." (Domokos szerk. 1993,280. old)
Önöknek mely kedves tárgyaik ébresztenek szép emlékeket? Melyek köthetők barátokhoz? Melyek utazáshoz? Talán egy-egy különleges életeseményhez, vagy csupán vicces vagy keserédes történethez?
Talán van olyan is, ami versírásra ihlette Önöket?
Ha van kedvük, számoljanak be róla!
FELHASZNÁLT IRODALOM
Domokos Mátyás szerk. : Egyedül mindenkivel, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1993
©️ Dr Stareczné Kelemen Éva
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése