"Csillag-pályák asszonya, Mária,
oltalmazd Máriát, édesanyámat,
szememtől elszakadt utján
ne érje bánat."
(Weöres Sándor: Hetedik szimfónia, Kóda, részlet)
A névben rejlő lehetőség Weöres számára szólni égi és földi édeanyjához. Az égire bízni a földit, a mindig jelenlévő figyelmébe ajánlani azt, aki éppen nincs jelen. Vajon ki van távol? A földi? Milyen értelemben? Megannyi ellentétes elem gyönyörű harmóniába simulva.
A képet Lőcsei Péter engedélyével és szíves hozzájárulásával közlöm.
©️ Dr Stareczné Kelemen Éva
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése