Könyvajánló: Moldován Domokos: Weöres Sándor és Károlyi Amy élete képekben

Gyerekkorom egyik kedvenc  könyvpárosa a Bartók Béla élete képekben és dokumentumokban, illetve Kodály Zoltán élete képekben és dokumentumokban. A zenetörténész szerzők: Bónis Ferenc és Eősze László finom érzékkel válogatták ki és látták el szöveggel a dokumentumokat. Úgy hiszem, személyes kötődésema zeneszerzőkhöz e két könyv által nőtt.

A címben írt kötet hasonló igénnyel készült: a két költőnek külön fejezetben, de időrendi sorrendbe állítva tárul fel az élete, kedves és különleges fényképekkel, írásokkal, dokumentumokkal tűzdelve. Olyan, mintha családtagjaink lennének, igazi kedves ismerősök, akik kedtelve mutatják meg életük bájos és gyarló pillanatait.

Igazi felüdülést hoz azzal, hogy mély érzelmeket kelt bennünk a fényképnézegetés, s az érzelmek tárházát váltja ki belőlünk.

Ajánlom szíves figyelmükbe!

Megint egy szapphói strófa

Ráadásul most megláthatjuk: egészen hétköznapi, illetve modern versek is születhetnek így.


"Azt álmodtam, hogy gyerekek vagyunk még:
összevesztünk, én megütöttem arcod,
most te sértetten menekülsz előlem
        fokszikutyáddal."

(Rongyszőnyeg, 104.)



Erről a strófaszerkezetről részletesen egyébként egy másik blogbejegyzésben, itt olvashatunk.



Kiegészítésül még annyit tennék hozzá, hogy a huszadik század eleji költészetben, például József Attilánál is megfigyelhető. A zárt ritmusképlet miatt a szöveg zenei elemeket hordoz, könnyen megzenésíthetők ezek a költemények.

Forrás: Wikipédia

FELHASZNÁLT IRODALOM

Weöres Sándor: Összegyűjtött írások, Budapest Magvető kiadó, 1970. 

Hogyan lehetne folytatni?

"Felkacag lentről a piac:
göröngyösen kent vegyes-lekvár,
sivít a síp s a kismalac,
a sorompón túl rengeteg sár,"

(Az erkély, részlet)

Ezeket a sorokat akár manapság is írhatta volna Weöres. A csupa élettel teli sorok felidézik a nyár nyüzsgését. 

A fenti képekhez mi magunk vajon milyen konkrét élményeket tudunk kapcsolni? Milyen sorok előznék meg, milyenek folytatnák a fenti idézetet? 

A képet Lőcsei Péter engedélyével és szíves hozzájárulásával közlöm.

FELHASZNÁLT IRODALOM

http://wsc.blogger.hu/2013/09/16/weores-sandor-az-erkely

©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

A nyár üzenete

Az idén ugyan várnunk kell még a forróságra, de talán nem esik nehezünkre verset olvasva vágyakozni....

A képet Lőcsei Péter hozzájárulásával és szíves engedélyével közlöm.

©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

Oten vára

A tanév vége felé diák, tanár, szülő, és bárki más is elfárad, hiszen akár a hirtelen jött jó időtől is érezhetjük a kimerültséget.

Weöres Sándorral foglalkozni azonban fáradtan is jó! :-) Talán most kevésbé vagyunk fogékonyak a bölcseleti versekre, a ritmusjátékokra, a filozofikus elmélkedésre vagy a színdarabokra, mitológiára.

Ám Weöres az ő páratlanul gazdag képzeletvilágával nemcsak verseket, hanem rajzokat is alkotott képzeletbeli birodalmakról, vagy a lent látható tervrajzot egy várról.

Egy képet most megszemlélésre közzéteszek. Kívánom, hogy Önöknek is beindítsa a fantáziáját!

A képet Lőcsei Péter engedélyével és szíves hozzájárulásával közlöm. 

©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

AZ elveszített napernyő

Nemrég ezzel a címmel olvastam Weöres Sándortól egy verset, a története olyannyira megkapó volt, hogy a 13 oldalon sorjázó strófákat faltam egymás után.

Önök vajon mire gondolnak, mikor ezt a címet hallják? Hol játszódhat a történet? Vannak-e szereplői, mi lesz a vers végkicsengése?

Talán a mai rövid blogbejegyzésben annyit elárulhatok, hogy mottója is van a versnek, Avilai Szent Teréztől. Ezt idézem:

"Azt hiszem, hogy Isten legparányibb teremtményében, ha csak egy kis hangya is: sokkal több rejlik, mint amennyit a bölcsek tudnak róla."(Weöres, 1970, 235.)

Ez a pár sor talán segít abban, hogy a versről tovább szőjük a saját feltevéseinket. Ha ez egy hosszú vers, és a mottó a létről szól, akkor vajon filozofikus, létértelmező költeménnyel állunk szemben?

Nem csigázom Önöket tovább, ha van még idejük, és megjött a vers elolvasásához a kedvük, megtalálják az interneten is. A szerzőt és a vers címét beírva a keresőbe az egri könyvtár egy oldala jelenik meg, ahol kissé pontatlanul utalnak a versre, a szöveget azonban megtalálják.

A centenáriumi vonat egyik oldalán fiatalkkori kép látható. Saját felvétel

Ha elolvasták, és még van kedvük az útmutatásaim szerint mélyebbre ásni a műben, próbáljanak válaszolni az alábbi kérdésekre:


1. A második versszakban az idő motívuma kiemelt, milyen képek társulnak ehhez?

2. Milyen jelzőkkel illeti a szerző az időt a második versszakban?

3. Mely napszakokat említi a 2-3. versszakban? Milyen képek kapcsolódnak hozzá, melyek az idő folyásának sebességét is mutatják?

4. Értelmezze a negyedik versszak képrendszerét!

5. Az ötödik versszak változatos virág rengetege milyen hatást kelt?

6. Mily módon nevezhető különböző, mégis párhuzamos szerkesztésűnek a hatodik versszak az ötödikhez képest!

7. Mit jelent az, hogy a hetedik versszak (is) verbális stílusú?

8. A nyolcadik versszak váltást jelent az eddigi strófák témáihoz képest. hogyan, miben?

9. A kilencedik versszak nominális stílusú. Mely szófajok dominálnak?Hogyan illeszkedik ehhez a témaválasztás?

10. A táj hirtelen megelevenedik. A szereplőket látva milyen történet kezd kibontakozni?

11. Az emberek megjelenése után a 13. versszakban ismét a napernyőt látjuk: mi történik vele? Hogyan függ össze ez az idővel (és az emberi élettel)?

12. Apolló minek az istene? Ha a képalkotást a kameraváltáshoz hasonlítjuk az előző versszakokhoz képest, akkor mit veszünk észre?

13. A 17. versszak tördelése megváltozk. Vajon mi lehet ennek az oka?

14. Osiris milyen képzeteket kelt, mi a szerepe a mitológiában?

15. A 21. versszak tulajdonnevei milyen jelentést hordoznak, és ez hogyan függ össze az idővel?

16. Mi lesz az ernyő sorsa? Hogyan függ össze ez az idővel? Milyen új jelentésrétegre enged ez következtetni,

17. Az ernyő és a lány egyszerre jelenik meg a 28. versszakban. Mi a közös bennük?

18. Mi lett az ernyő sorsa? Hogyan függ ez össze az emberi élettel, illetve a záró versszakot hogyan értemezhetjük?

A vonat másik oldalán pedig egy időskori kép. Saját felvétel.

Köszönöm, ha velem tartottak!

FELHASZNÁLT IRODALOM

Weöres Sándor: Összegyűjtött írások, Budapest, Magvető kiadó, 1970. 

©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

Hangutánzás, zenei hatások

Bizonyára más versek, akár másik Weöres-vers is eszünkbe jut majd a sorokat olvasva: Költőnk mestere volt az akusztikai hatások művészi megformálásának:


"csip-csep
csap-csepegés
csengő lépte siet
cuppog csendben nyárban
szoba ragadós forró iszapjában
egyhelyben mérföldeket"
(A megállt idő)

A zenei hatások eszközei:

ritmus, alliteráció, hangutánzás, hangulatfestés, ismétlés.

Mindre találnak példát?

FELHASZNÁLT IRODALOM

Weöres Sándor: Összegyűjtött írások, Budapest, Magvető kiadó, 1970. (280. o)

©️ Dr Stareczné Kelemen Éva