Szerelem, házasság

Február 14-e a szerelmesek ünnepe, a katolikus egyházban pedig egy hetes rendezvénysorozat szól ilyenkor a házasságról.

Milyen volt Weöres Sándor és Károlyi Amy szerelme és házassága?

A negyvenes években ismerkedhettek össze, leveleztek, de pontos, konkrét adatot  nem találtam, hogyan alakult a kapcsolatuk pontról pontra.

1947-ben házasodtak össze Budapesten a harmadik kerületben,

 egyik tanújuk dr Haitsch Emil orvos (Lőcsei, 2014:83), másik dr Károlyi István.  Római ösztöndíjjal öt hónapot tölthettek az Örök Városban, s ennél egy kicsit tovább is maradtak.

A csöngei emlékmúzeumban látható Rómában készült kép.

Fiatal házasként Bókusnak és Rókusnak becézték egymást, a Magyar etűdök című kötet elején található is egy kedves ajánlás Weöres Sándortól.

Tévéműsorban láttam, hogy egy visszaemlékező így nyilatkozott: Weöres Sándornak nagyon jót tett, hogy Károlyi Amy lett a felesége, aki gyakorlatias volt.

Pável Ágostonnak írt képeslap, Weöres már házas volt. 

Utolsó éveikben bejárónő segítette életüket. Erről bővebben  Haraszti Zsuzsával készült interjúban lehet olvasni.

FELHASZNÁLT IRODALOM

Weöres Sándor: Magyar etűdök, Tericum kiadó kft., 2006

https://csiga-haz.blog.hu/2016/06/25/csigahaz-interju_haraszti_zsuzsannaval?utm_source=bloghu_megosztas&utm_medium=facebook_share&utm_campaign=blhshare&fbclid=IwAR0HcSy38-Vs5zYKISsYoyY77eRYqRIzMOjtQDSpgTkcI2J5QGvpU8L_DrE

WE(ö)R(e)SSZERDA 7. Psyché: készülés az emelt szintű érettségire. Verselemzés

Az érettségire való készülésben két szerző tollából származó szakirodalmat tekintettem át, miközben igyekeztem útmutatást adni a jegyzeteléshez, lényegkiemeléshez, tömörítéshez. Egy ízben érintettem az időbeosztás fontosságát is.

Természetesen minden érettségi feleletnek akkor van értelme, ha nemcsak az elméleti tudást tükrözi, azaz nem csupán a szakirodalom visszaadását, hanem a műelemzési készséget is megmutatja.

Ezért a következőkben egy verset fogunk megnézni a Psychéből.

Segítségül hívjuk a Magyar Elektronikus Könyvtárt:

http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/szepirod/magyar/weores/psyche/psyche.htm#2

(A verset legkönnyebben a CTRL+F billentyűk megnyomásával felugró ablakba beírt verscímmel találhatjuk meg.)

Néhány kérdés a vershez kapcsolódóan:

1. A cím, úgy tűnik, nem igazodik a mai magyar helyesírási szabályokhoz. Miért?
2. A versszakok tördelése nem szokványos. Milyen strófaszerkezetet ismerünk fel? (melyik költőnket idézi ez meg?)
3. A strófaszerkezeten kívül milyen antik utalás található a versben?
4. A vers metaforáit figyeljük meg. Hogyan jellemzi a címszereplőt?
5. Miért érzi Psyché magányosnak magát?

Verselemzés: Ballada három falevélről

Egy korábbi bejegyzésben már meghatároztam a ballada fogalmát:

https://weoressandor.blogspot.com/2019/01/ballada-ket-testverrol-verselemzes.html

A címben jelölt vers az Összegyűjtött írások kötetben az első trilógia része.

Ha a címmel ismerkedünk, s elképzeljük, mi lehet a vers tartalma, talán a következőkre jutunk:

-  a falevelek a mulandóságot jelképezhetik.

-  a ballada mint műforma általában drámai történést foglal magába: az elmúlás éppen ilyen.

-  a hármas szám pedig olyan meseszerű: ezáltal a tragikus éle talán elveszhet a történetnek.

A verset itt olvashatjuk: (elektronikus versolvasásban járatlanok részére: a megjelent oldal után az CTRL+F gombot megnyomva felugrik egy keresőablak, oda beírva a "ballada" szót a nyíllal "közlekedhetünk" a szövegben, meggyorsítva a konkrét vers keresését.

http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/szepirod/magyar/weores/haavilag.hun

A vers tartalmilag és a tördelést tekintve is három részre osztható. (Az Egybegyűjtött írások 1970-es kiadásában szaggatott vonal választja el a szakaszokat.) A bevezető részben az 'új kor szele egy másik világból' elviszi a három falevelet. A második szakaszban látható, hogy a három falevél a szélben három különféle mozgást végez: az egyik emelkedett, a másik le-föl süllyedt, a harmadik pedig körkörös mozgást végzett. A 'Lobogott három falevél' sor a vitalitásra utal. A befejezést tekintve azonban egy a sorsuk: lehullott mind. A korábbi aktivitást felváltja a kiszolgáltatottság.

A retorikai kérdés: ki emel fel...? tudjuk, megválaszolatlan. Ezáltal jutunk el a másodlagos értelemhez. Ha nem mozdul már, akkor halott, s így emberekre is vonatkoztatható. Ezzel a szemponttal újra elolvasva igazán szép leírását találjuk az emberi sorsnak: kinek szép, szerencsés élete van, kinek-kinek változik, és megéli a jót és rosszat is, ki pedig talán anyagiakban ugyanúgy él, mégis harmónia nélküli, élvezhetetlen az élete: nem átél, hanem a nagy rohanásban, pörgésben csak létezik.

Természetesen értelmezhető a sár egy lehúzó élménynek is, nem feltétlenül a halálnak.Ugyanígy: a három falevél értelmezhető egyazon ember három korszakának, vagy egymástól időben független élményeinek.

Kérdés elgondolkodásra:

Életünkre vissszatekintve milyen élményeket tudunk párosítani a három falevél különböző mozgásához? Miért érezzük a párhuzamot?

Mária ünnepére

Ma a katolikus egyházban a betegek világnapja mellett Mária-ünnepet is ülnek. Ez adta az apropót ahhoz, hogy Weöres Sándornak egy olyan nyilatkozatából idézzek, ami a Vatikáni Rádióban hangzott el, és 1970-ben a Vigília is közölte. 

"WS: Valóban, a katolicizmust - az egyetemesség értelmében - mindig sajátosnak éreztem. Azonkívül, annak ellenére, hogy evangélikus-lutheránus vagyok, édesanyám katolikus volt, és mindig a katolikus vallásban is éltem. Sokat olvastam életemben a katolikus misztikusokat, főleg Keresztes Szent Jánost és Avilai Szent Terézt, azonkívül Siénai Szent Katalint. Nagyon szeretem a Szent Viktor-i filozófusokat, különösen Szentviktori hugót, nem is beszélve Szent Ágoston, Szent Tamás, Szent Jeromos műveiről. A katolicizmusból mindig igyekeztem sokat tanulni, sokat meríteni. (...) Isten-élményem a gyerekkorból ered. (Domokos szerk.,1993:137-138.)


A bejegyzés záruljon egy szép Mária-vers részletével Weöres Sándortól. A verset édesanyja emlékének ajánlotta. 





"Magasztalom őt, aki méhemben fogant
és felemelte holdsarlóm az égre
és csillagfüzért illesztett homlokomra
és az égi tej ösvényén viteti leplem
és az édesség viharával fúvatja fátylam
és eleven tüzekkel röpíti diadalszekerem
és seregekkel népesíti győzelmi utam
és örök dal tornyait építi köröttem,
így kivánja; meg nem fejthetik
a léptem redői alatt forgó
tüzes hadak, homályos nemzedékek.
Kezdettől apám, s én szültem őt,
aki az óriás ürességen által
a csend szikrázó kristálya fölé
a teremtmények sodrából fölmeredve
háromfejü oszlopként magasúl
és villámló tetőként beborít
a hármas homlok glóriája.”
(Weöres Sándor: Hetedik szimfónia – Mária mennybemenetele, részlet)" (Weöres, 1970:231-232.)

FELHASZNÁLT IRODALOM

Weöres Sándor: Egybegyűjtött írások I-II., Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1970.

Domokos Mátyás szerk. Egyedül mindenkivel, 1993, Budapest, Szépirodalmi könyvkiadó

Kortárs és hasonlóság

Ma Csanádi Imrére emlékezünk halálának évfordulóján.

A blogolvasók azt tudhatják, hogy kortársak voltak Weöres Sándorral: Csanádi Imre hét évvel volt fiatalabb. Ismerték egymást, levél is bizonyítja ezt. A mai bejegyzésben rokon vonásaikat emelem ki.

Dunántúli születésűek mindketten.

Már korán kezdett költeményeket írni, azok megjelenésére számos évet várni kellett.

Illyés Gyula biztatta.

Csorba Győző és Takáts Gyula költészete közel állt hozzá: ők szintén dunántúli költők voltak.

Hazaszeretete abban is megnyilvánult, hogy szülőföldjéről is írt.

Bár nem célzottan írt a gyerekeknek, költeményei közül vannak, amit gyerekversnek tartanak.

Műfordítással is foglalkozott.

Írott képek című műve előképe lehet Weöres Sándor Psychéjének.

Bezárult a Mesebolt

A mai napon Gazdag Erzsi halálának évfordulója van. Ezért emlékezünk most Weöres Sándorral való barátságára.

Szülővárosom, Szombathely mindkét költőnek otthona volt, bár nem egyidőben. Sorsukban közös, hogy mindkettejüket Pável Ágoston karolta fel, a költőnőt elemi iskolás korában, de első verseskötetét is az ő segítségével adta ki.

Gazdag Erzsit műveiből Weöres Sándor a harmincas években ismerte meg, felismerte benne a tehetséges költőnőt, és a Nyugat 1939. évfolyam 3. számában már így ír Üvegcsengő című kötetéről:

"Csakugyan üvegcsengő ez a könyv; és szerzője csakugyan gazdag. Meglepő és talán példátlan, hogy egy költőnő mindjárt az első verskötetében ennyire hajlékony ütemekkel, ekkora stiláris és tartalmi változatossággal jelentkezzék. Költeményei két csoportra oszthatók: leheletnyi kis gyerekdalokra és "komolyakra". A gyermekverseket egységbe fűzi a közös hangulat; a felnőtt versek - sokféle árnyalakúak." (Nyugat,1939.3.szám) 

Gazdag Erzsi "(A) Nyugatban is dicsért versekkel előbb találkozott, mint szerzőjükkel. Az Üvegcsengőt 1939 januárjában ezekkel a sorokkal ajánlotta Kodály Zoltánnak:"Ugy sejtem, hogy Gazdag Erzsi, kinek kötetét most küldöm Mester részére, több eredményt érhetne el a gyermekdalszövegesítés terén.Személyesen még nem ismerem a lányt, de közös ismerősök révén üzenhetnék neki."  (Lőcsei, 2007:110) Később a levélben 'földim'-ként utal Gazdag Erzsire. A költőnő címét Páveltól kérte el Kodály számára. 

Valóban Kodály figyelmébe ajánlotta Gazdag Erzsi verseit.  Önzetlen szervező készségének csupán az egyike ez a számtalanból. 

Lőcsei Péter kutatta részletesen barátságuk dokumentumait.  Így  ír erről: 'Bensőséges kapcsolatukat versek, ajánlások, üzenetváltások, fényképek bizonyítják."(Lőcsei,2007:109)

Gazdag Erzsi "1941 II. 22-én keltezett leveléből tudjuk, hogy baráti kapcsolatba került Weöres Sándorral. "Hanem micsoda költői találkozások voltak itten! Sanyi elvitt Hajnal Annáékhoz:" Aztán: "nagyszerű fiú ez a Sanyi! nagyon megszerettem. 2 hét alatt 200 verset írt. (...) Sanyi lehetővé tette, hogy az egyetemi könyvtárat látogassam, sőt könyveket is kapok."(Lőcsei, 2007:110)

Weöres Sándor 1942 januárjában keltezett levele már kettejük bizalmas viszonyáról tanúskodik: "Azt hiszem, Te is, én is képtelenek vagyunk arra, hogy bárkiben is igazi társra találjunk."(Lőcsei,2007:110)

Weöres Sándor Gazdag Erzsinek írt episztolája Levél helyett címmel később az Egybegyűjtött írásokban is megjelent Gazdag Erzsinek címmel. 

Legszebb sorai: "A te szép neved, Gazdag Örzse,/derekamra vésve - ó!"

Levelezésük tovább folytatódott, Weöres levélben megkérdezte, hogy megjelentetheti-e a fent idézett verset a költőnő nevével, és erre igenlő választ kapott, Gazdag Erzsi ezt fűzte hozzá: "Hiszen más név nem is illene bele, ugye?"(Lőcsei,2007:111)

A fentmaradó és előkerült dokumentumok szerint levelezésük 1947-ig szünetelt, Gazdag Erzsi Hajnal Annának írta: "úgy látszik, végképp megneheztelt rám, pedig én nem haragszom rá, hiszen nem bántottuk egymást."

Weöres Sándor ekkor Székesfehérváron lakott, segítőkészségére jellemző, hogy ismét segített Gazdag Erzsinek következő kötete kiadásában, s saját kötetének elküldését ígérte meg. Aztán 1947-ben Weöres Sándor megnősült, s Károlyi Amyval együtt Rómába ment tanulmányútra. Egy Hajnal Annának szóló levélből tudjuk, hogy Gazdag Erzsi is értesült a házasságról. Aggodalma, hogy Weöres befejezi vele a levelezést, alaptalan volt: a Weöres-házaspár innentől együtt írta alá ezeket, s Károlyi Amy is dedikált neki kötetet. 

1956-ban Lengyel Balázs is, és szombathelyi költők is folyóiratot szerettek volna megjelentetni, Weöres Sándor, mint leendő főszerkesztő kérte Gazdag Erzsiék közreműködését. 

Weöres Sándor hosszú szünet után 1963-ban látogatott Szombathelyre, s az esemény előkészítésében Gazdag Erzsi is részt vett. 

1982-ben Weöres Sándor és Károlyi Amy kéziratos verssel köszöntötte az Életünk hasábjain a 70 esztendős Gazdag Erzsit. 

 Ebből egy rövid részlet:  "Gazdag Örzse/száz szál rózsa
2 madárszárny/most és mindig." (Lőcsei:2007:114)

Gazdag Erzsitől végleg 1987-ben a Weöres-házaspár szintén versben búcsúzott el. 

FELHASZNÁLT IRODALOM

Nyugat, 1939. 3. szám:  http://epa.oszk.hu/00000/00022/00638/20514.htm

Lőcsei Péter: Szombathelyi emlékpohár, Vasi Szemle szerkesztősége, 2007.

Olvasásra ajánlom: 

Gazdag Erzsi: Így láttam Kodályt, 
In: Vasi Szemle,2000. 06. 
http://www.vasiszemle.hu/2000/06/gazdag.htm



Merklin Tímea: Arcképcsarnok - híres szombathelyi nők, Szülőföld, 2012

Játék a nevekkel

Ezen a pénteki téli napon térjünk vissza a gyerekkori ismerősökhöz, megzenésített versek szereplőihöz. Keresztneveket kell kitalálni, amik a verssorokban bújnak meg.


1. József napján eltünik a tél./Zsákban ____________/ hoz majd meleget.

2. országút visz Fehérvárig,/széles a két árok. Így tedd rá, úgy tedd rá, ______, Terike, Marcsa.

3. Nagyot ugrott _______________, beszakadt a ládika.

4. Kutyateszi ___________, /Csókaviszi Benedek, Kocsihasu péter,/Csukaszemü Pál.

5. nyári fényben, napsütésben/felhőt les ___________.

6. ________ a nagyobbik,/ füstön lovagol;/ Joli most bújik ki/az eresz alól.

7. Sehallselát ___________, / buta volt mint hat ökör,

8. Elindult, elindult / _________ messze földre,/három betüje lemaradt,/Gás falu lett belőle.

9. Tárt kebelemben reszket a kóc: /érted szenved a ________ bohóc.

10. Pettyes _______, bontsd ki / a szárnyad, a szárnyad:



Volt-e olyan kedvenc versük, ami gyerekük nevét tartalmazta, s ezért szívesen mondogatták neki?