Megpihenve, elgondolkodva

A mai téli napon adjuk át magunkat kissé az elmélkedésnek. Gondolatban leülhetünk Weöres Sándor mellé a padra.

https://www.szepi.hu/irodalom/vers/tvers/tv_006.html

A vers, amely a linken található, fontos tulajdonságára mutat rá a költőnek. A keresztény vallással már gyerekkorában megismerkedett, az antropozófia, mitológia már nagyon korán vonzotta. 

Az elolvasott vers kapcsán gondolkodjunk el életünkről, függetlenül attól, hogy vagyunk-e, s mennyire vallásosak. Mi a dolgunk a földön? Mi lesz az élet végén? Mi jelent a szabadság? 

Ha a verset mint műalkotást vesszük szemügyre, ne hagyjuk figyelmen kívül a tördelést. Mit akar üzenni nekünk a kép? 

Ha keresztények vagyunk, akkor gondoljuk át, mennyire közvetíti a vers hitünk igazságait. 

WE(ö)R(e)SSZERDA 6. Psyché-elemzés az emelt szintű magyar érettségire

Kedves Olvasók!

A szakirodalom alapos tanulmányozása után remélhetőleg sikerült összeállítanunk egy tételt az eddigi WE(ö)R(e)SSZERDÁK anyagaiból.

Tarján Tamás tanulmányában már csak a narratíva(cselekmény) fejezet és kérdések szerepelnek, de úgy érzem, hogy ezen a ponton szükség van a Psyché újraolvasására. Ezért most az olvasáshoz szükséges kérdések, feladatok következnek. (Az elemzés még folytatódik a jövő héten.)

1. Milyen ciklusai vannak a kötetnek?
2. Milyen 'vendégszövegek' találhatók az Utószóban?
3. Hogyan foglalná össze 10-12 mondatban Psyché életrajzát? Térjen ki őseire, azok érdeklődésére.
4. Milyen fordulattal szakad ki Psyché a harmonikus családi életből?
5.Hova kerül, hogy jó nevelést kapjon?
6. Milyen ifjúkori kalandjai akadnak?
7. Hol ismerkedett meg későbbi férjével?
8. Mi történik megszülető gyermekével?
9. Hogyan halt meg Psyché?

Néhány kérdés a tételkidolgozáshoz is jól jöhet Tarján Tamás elemzésének végéről, ezeket megosztom:

a, A görög művészetet, illetve reneszánsz világát bemutató albumokat forgatva milyen Psyché ábrázolásokra bukkanunk? Milyennek jelenítik meg a képzőművészek e nőalakot? Kinek a társaságában látható a leggyakrabban?
b, Psyché férje, Zedlitz sántít, így Héphaisztosra hasonlít. Ki volt ő, és milyen párhuzam vonható közéjük?
c, Psyché jellemzése alapján alkossunk képet Ungvárnémeti Tóth László alakjáról! A filmbeli szereplő az elképzeléseinket tükrözi? Miért (nem)?
d, Tegyük párhuzamos műelemzés tárgyává Berzsenyi Dániel Napoleonhhoz című epigrammáját és Lónyay Erzsébet Napoleonra. című dialógusát! Milyen hasonlóságok és milyen különbségek tetszenek ki?
e, Melyek Psychének azok a költeményei, melyekben önarcképet fest? Milyennek látja magát? Milyen versformákat alkalmaz?
f, Melyek a titkai, művészi eszközei a Séta lovaglás. című vers elevenségének, bájának, Csokkonaiéval vetekedő játékosságának? Milyen formában íródott a vers? E forma milyen jelentőséggel bír a 19. század első felének magyar költészetében?
g, Az erkölcstelennek mondott Psyché igencsak fogékony az erkölcsi értékekre. A könyv írásaiból- természetesen Ungvárnémeti Tóth szövegét is beszámítva - mely etikai értékek igenlése tűnik ki?

FELHASZNÁLT IRODALOM

Tarján Tamás: Weöres Sándor: Psyché. Akkord Kiadó, Budapest, 2008.

Kötetnéző 1.: Hideg van

Weöres Sándor első kötete a Hideg van. Méltató írást Illyés Gyula közölt róla a Nyugat 1934. I. számában.

Az alig húszéves költő ekkor már túl volt sajtómegjelenéseken, verseit megmutatta Babitsnak, Kosztolányinak, elküldte Kodály Zoltánnak, aki meg is zenésítette az Öregek című költeményt. A siker elkezdődött, a Nyugat-beli kritika pedig valóban az élvonalba emelte.  Csak néhány mondatot szeretnék kiemelni a kritikából.

"Weöres Sándor e pillanatban, úgy tudom, a legfiatalabb magyar költő. Könyve - a Hideg van - az ifjúság könyve. "

"A változás és szeszély Weöres Sándornál nem az értékek ingadozását, nem a sikerült és kevésbé sikerült versek váltakozását jelenti. Meglepő e fiatal költő helyes ösztöne, biztonsága;költői felkészültsége."

"A költészet területén jól tájékozott, csupán az életben tájékozatlan még."

"Képessége több, mint mondanivalója. Amit megfog, azt meg is oldja; kezében az anyag egykettőre méltó költői tárggyá válik; a varázslatot hibátlan beavatottsággal végzi."

"Jellegzetesen ifjúsági alkotás, de azoknak a fajtájából, melyeket a szerző érett korában is bátran vállalhat."

"A kötetben az a szép, hogy minden van benne. Litániával kezdődik, mely a gőgös kórusok dalán szárnyal, s boldog köszöntéssel vidéki életképeknek nyit utat. Az életképekben filozófia, a filozófiában gúny van, és a gúny hol dacos sértődöttségbe, hol hunyorgó csúfolódásba hajlik."

"A költőnek van érzéke a valósághoz, de van az elvonthoz is."

"A kötetnek kétségtelenül legjobb verse a Jajgatás című," (Domokos szerk.2003:40-43)


Emellett Illyés Gyula  Weöres Sándor dedikált kötetét egy be nem fejezett szonettel viszonozta.

S ha már az aláírásnál tartunk: Weöres Sándor Szabó Dezsőnek is dedikálta ezt a kötetét a következőképpen:  "Szabó Dezső tanító urnak, akitől először kaptam dicséretet a verseimre első-elemista koromban - igaz tisztelettel Cina 1934. III. 24." (Lőcsei Péter szíves közlése alapján.) 

FELHASZNÁLT IRODALOM

Domokos Mátyás szerk. Öröklét, Budapest, Nap Kiadó, 2003.

Takáts Gyula

A mai nap az ő születésnapja: 1911-ben született.

Kedves Olvasók!

Talán emlékeznek az 1. 25.-i bejegyzésre. Egy fénykép alapján kellett kitalálniuk, hogy egy író-költő találkozón mi mindenre kerül sor, hogyan segítik egymást a művészek. Ha töprengtek rajta, akkor még nagyobb nyitottsággal tudják olvasni ezt az írást Takáts Gyuláról.

"Pécsen, a Pozsonyból áttelepült Erzsébet Tudományegyetemen találkoznak. (...) Az 1933-34-es évet együtt töltötték a városban.  (Tüskés, 2003:53-54) Várkonyi Nándort lapalapítási tervükkel többekel együtt keresték fel, de az Öttorony nem jelent meg.

Weöres első verseskötete, a Hideg van 1934-ben lát napvilágot Pécsen. Takáts már elhagyja a várost, és Kaposváron él, amikor első könyve, a Kút 1935-ben megjelenik. " (Tüskés, 2003:53-54)

1934 és 1947 között 63 levelet váltanak Tüskés Tibor állítása szerint. "Elküldik egymásnak írásaikat, megjelent könyveiket. Véleményt mondanak egymás munkáiról, a folyóiratokban kritikát közölnek a másik könyvéről.(...) Tanácsot adnak egymásnak: kinek küldjenek tiszteletpéldányt, verskéziratot, kritikát. Mai szemmel olvasva ezeket a leveleket különösképpen meglep a sorokból sugárzó nagyfokú gyakorlatiasság, a sokféle praktikus tanács, az irodalmi élet apró részleteire és rezdüléseire kiterjedő figyelem. E levelek valóban egy életformára, egy írói hivatásra készülő, egy helyét kereső nemzedék önszerveződését tükrözik." (Tüskés, 2003:55)

Weöres így nyilatkozik a kedves barát kritikájáról: "az az eredendő hibája van, hogy jóbaráti kritika;  no de ezen a szűk Magyarországon lehetetlenség volna, hogy az ember csak olyanokról írjon, akiket nem ismer." (Lőcsei, 2014: 124)

Személyesen is találkoznak, Takáts levelet is ír csöngei emlékeiről. Később mindketten római ösztöndíjjal egyidőben járhatnak a Magyar Akadémiára.

1948-ban Sőtér István antológiájában mindkettejüknek jelennek meg versei.

Amikor 1965-ben az Új Írásban méltatlan kritika éri Takáts Gyula költészetét, Weöres négysoros rögtönzéssel védi meg költőtársát: "Megállapítják, hogy nem vagy zsenyi./Átélte ezt Somogyban Berzsenyi. /Lám, a somogyi sors gyümölcsey!/csak a te birálód nem Kölcsey."(Tüskés,2003:58)

Takáts több alkalommal is írt köszöntő verset barátjának. Csaknem száz évet élve ő volt az, aki Weöresnél később hagyta itt ezt a világot.

Babitscsal balázsolás napján

Ma a katolikus hívek Balázs-áldást kapnak a templomokban. Azt hiszem, azok az irodalomkedvelők is tudják ezt, akik nem vallásosak: Babits Mihály Balázsolás című verse többé-kevésbé őket is eligazítja ebben a kérdésben. Kettős gyertya között mond a pap egy rövid szöveget, közbenjárást kérve Szent Balázstól, hogy szabadítsa meg az Isten a torokbajtól és egyéb veszedelmektől.

Ebben a blogbejegyzésben két, egymáshoz lazán kötődő témáról szeretnék írni. Az egyik: Weöres egyházi kötődése, vallásossága, a másik Babitcsal való kapcsolata.

A Weöres-család evangélikus vallású volt, ezt a születési anyakönyvi kivonaton is lehet látni.

"Az evangélikus Weöres Sándor rendszeresen bekérezkedett Wilfing Lajos római katolikus hitoktató óráira. Társai azért örültek ennek, mert ilyenkor a teológiai kérdéseken kívül a költészet is szóba került. A visszaemlékezők szerint Ady és Babits lírájáról, az irodalmi divatokról, a plágiumról és természetesen Sándor új verseiről is beszélgettek, sőt szenvedélyesen vitáztak"(Lőcsei, 2007:19)

Weöres Sándor diákok helyett inkább a felnőttek társaságát kereste. Érdemes közülük kiemelni az itt (Szombathelyen) működő dr. Székely László paptanárt, dr Géfin Gyula egyháztörténészt, irodalomtörténészt. "(Lőcsei,2007:21)

Babitscsal már diákkorában személyesen is megismerkedett. Idézek leveléből: 

"Kedves Mester,

engedje meg, hogy a Kisfaludy-társaságba való beválasztás alkalmával a Mestert üdvözlők sorába álljak. Nekünk, nagyszámú firkáló-fiataloknak a mai isteneit-vedlett korszakban Mesterünk a vallást jelenti és nagyon nagy elégtételnek éreztük, hogy az okvetlenkedő hivatalosság se zárkózhasson el már sehogyse továbbra a saját csapáson járóknak nehezen jutó elismerésül és értékeléstől.

(...)

Csönge, 1930.1.8. (Domokos, szerk.1990:45)

Ahogy a megszólításból is kitűnik, Weöres szellemi mesterének tartotta Babitsot. Ezt a levelet még több is követte, sőt nem sokkal korábban Weöres személyesen is meglátogatta őt. Károlyi Amy jegyezte le ezt a történetet: 

(...) (V)erspaksamétával egy tizenhat éves fiatalember csöngetett be. Szolgáló nyitott ajtót, aki bevezette egy szobába, melynek padlója kéziratokkal volt kitapétázva. Babits és Török Sophie a Száz vers című, ifjú költők antológiáját állították épp össze. (...)

Babits kezet adott, s csak úy állva átnézte WS paksamétáját, "nem rosszak", mondta, s utána kelletlenül feleni kezdett WS naivantapintatlan kérdésére, (...) Végül is a provokáló tizenhat évesnek kezet nyújtott, s ezzel vége volt az audienciának.

-Írt neked Babits levelet? - Nem. Csak közölte a verseimet a Nyugat-ban. Ez is válasz. (Domokos szerk, 1993:454-455)

A Nyugat szerkesztőjétől kért Pável Ágoston is segítséget Weöres első kötetéhez 1933-ban, hivatkozva ezekre a versekre. Weöres a magyar irodalom élvonalába került. 

FELHASZNÁLT IRODALOM

Lőcsei Péter: Szombathelyi emlékpohár, Magyar Nyugat, Vasszilvágy, 2007.

Domokos Mátyás szerk. Egyedül mindenkivel, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest,  1993

Bizonyítványosztás környékén

"Mert azt álmodják többé sose-fák

Csupa valódi hús-vér kisdiák."

Weöres Sándor: Faiskola

Ma a félévi bizonyítványosztás környékén legyen ismét az iskoláé a szó. Természetesen Weöres iskolaélményeiről.

Elsőként álljon itt egy bizonyítvány a csöngei évekből. Énekből kapott jelest, minden másból kitűnőt, tehát még jobbat. Tanítói szerint nem szerette a hangos csoportos éneklést, valószínű érzékeny füle meghallotta a hamis hangokat, és ez zavarta.

A rokonok, és maga Weöres visszaemlékezései szerint elemi iskolai tanárai mind nagyon nagy műveltségű, Weöres tehetségét felismerő emberek voltak. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy Weöres első verseskötetét tanítójának dedikálta.

A csöngei évekről egyébként így vallott: Kodálynak írta: "Gyerekkori emlékeim:fantasztikus bántalmak, állandó testi-lelki gyötrelem, sok betegeskedés, sok olvasás és írás, a mulandóság folytonos érzése.... Fenyő Lászlónak pedig: "15 éves időmig falun éltem (...) formátlan gyerekkorom igen furcsa egyéniséggé nevelt, ezért ott az osztálytársaim csúfoltak, a lányok kinevettek."(Lőcsei, 2007:18)

Időközben Pápán is tanult, erről az időről is maradt fent dokumentum:

A következő dokumentum már az érettségi bizonyítvány, itt már bizony nagyon vegyesek a jegyek, és egyébként Weöres véleménye is a tanárairól. A formátlan gyerekkor nagyon félszeg kamasszá tette. Ám a versírás ekkor már nemcsak napi társa volt, hanem meg is jelentek versei különböző sajtóorgánumokban, így ezek a pozitív visszajelzések kedvezően hatottak rá. Híre eljutott nagy költőkhöz is, sőt, maga is tiszteletét tette náluk.

De erről majd egy más alkalommal.

Addig is, így a félévi bizonyítványosztás kapcsán idézzük emlékezetünkbe a szép élményeket, szép félévekről, jó érzésekről, és gondoljunk tanárainkra, akiktől igazán sokat kaptunk.

FELHASZNÁLT IRODALOM

Lőcsei Péter: Szombathelyi emlékpohár, Magyar Nyugat, Vasszilvágy, 2007.

A fotók a bizonyítványokról a csöngei emlékházban készültek, a könyvborító képét Lőcsei Péter bocsátotta rendelkezésemre.

Két kedves és szívélyes barátról

Képes Géza

110 éve, 1909-ben született Képes Géza. Legtöbbünk nem nagyon hallott róla: középiskolás irodalomkönyvekben, kötelező olvasmányokat, drámákat keresve esetleg fordítóként találkozhattunk nevével. Pedig munkássága sokrétű volt. Nemcsak költő, hanem tanár, műfordító, és a Magvető Kiadó igazgatója. Weöres Sándorral alighanem már 1935-ben megismerkedett, ugyanis fennmaradt egy olyan levele, melyben gratulál verseihez, megemlíti, hogy saját lapjában ír majd tanulmányt róla. Miből forrásozik ez a nagy barátság? Maga Képes írja így: "Verseidet olvasva mindig az volt az érzésem, hogy van Benned sok belőlem." Az pedig, hogy Weöres is így gondolkodhatott, nem bizonyítja jobban, hogy Kodálynak ezt írta: Ha Mester megengedi, Képesnek írni fogok, hogy küldje meg mesternek verseskötetét." (Lőcsei,2014:34)  Sok éven keresztül tartották a kapcsolatot. 

Közös volt bennük a műfordítói hajlam, Képes tucatnyi nyelvből, bolgárból, japánból, arabból, finnugor nyelvekből fordított. 

Ma évfordulós egy költőnő is, akinek levelei szintén fennmaradtak. 

Hajnal Anna 

Hajnal Anna 1907-ben Gyepűfüzesen e napon született, a mai Burgenland területén. Őt tehát mondhatjuk Weöres földijének. József Attila-díjas költőnő. 

"Ő és Trencsényi-Waldapfel Imre hozta létre a Tóth Árpád Társaságot, tagjai között olyan kiválóságokkal, mint Weöres Sándor, Radnóti Miklós, Devecseri Gábor, Szerb Antal, Cs. Szabó László, de festők és klasszika-filológusok is részt vettek benne. Összejöveteleiket Hajnal Anna lakásán tartották, ahol felolvasóesteket rendeztek egymás között, művészeti vitákat folytattak." (Wikipédia szócikk,2018)

Weöresnek írt levelében véleményezést kér: verseket, ciklust küld. 

Költő, műfordító, költészetére Berzsenyi és Horatius hatott. 

Hajnal Anna verseit is megzenésítette a Kaláka együttes, illetve énekelte Halász Judit. 

Álljon zárásként egy rövid részlet egy verséből:

Bocsáss meg érte, nem bírtam tovább,

Hogy ne mondjam el egyszer legalább,

Hogy néma nevetésed mily varázs,

Mint tüzes pipacs, virágzó varázs,

Hogy arcod izzik tőle, mint az ég,

Ha a szürke, tompa napból már elég,

S az alkony minden tündérit ígér,

Mi emberszívbe, s éjszakába fér.

(Tegnap anyám előtt dicsértelek)

FELHASZNÁLT IRODALOM

https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A9pes_G%C3%A9za

https://hu.wikipedia.org/wiki/Hajnal_Anna

Lőcsei Péter: Weöres-mozaik, Magyar Nyugat, Vasszilvágy, 2014

A képek is a Wikipédia állományába tartoznak.