2020. augusztus 3., hétfő

Kinek írt Weöres verset?

A mai nyári rövid blogbejegyzésben arra buzdítom a kedves Olvasót, hogy bátran lapozgasson Weöres-kötetében, és fedezze fel, kinek írt verset a csöngei születésű költő. 

Biztos vagyok benne, hogy akkor is van elképzelésük, ha Weöres költészetével most ismerkednek, de szeretném a figyelmükbe ajánlani néhány blogbejegyzésem. A választásaim akár önkényesnek is tűnhetnének, de a két kiválasztott személy abban mindenképpen hasonlított, hogy Weöresnél jóval idősebb, tekintélyes, szakmájának nagyon elismert képviselője volt. Ötleteikkel, meglátásaikkal általában célt is értek. 

Kodály Zoltán és Weöres Sándor, kettejük sokrétű közös munkásságáról még néhány további blogbejegyzés is található. 

Fülep Lajos, egykori tanára, atyai jóbarátja, akihez több verset is írt: jellemző módon nagyon szélsőséges stílusban tudtak beszélgetni egymással. 


Az ajánlott versek után érdemes valóban tovább lapozgatni  Weöres Sándor verseit tartalazó köteteket.
Nem baj az sem, ha a kedves Olvasónak eszébe ötlik néhány olyan ember, aki tanárként vagy idősebb barátként egyengette az útjait. Még az is lehet, hogy a személye, munkája versbe kívánkozott. 

Akármilyen módon emlékezünk is meg a ránk nagy hatást tett emberekről, a hála, köszönet kifejezése fontos lehet nekik is. 

Mársészt pedig a tanár-tanítvány viszony az irodalomnak is adott többletet: egy különleges játék felidézésével (a blogbejegyzés végén) emlékezzünk a sokat adó kapcsolatokra! 


©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

2020. július 31., péntek

Virágok 4.

Sok-sok virágot tartalmazó idézettel találkozhattunk, tanakodtunk a jelentésén, megnéztük, milyen szimbólum lehet némelyik, de a virág, mint mások mellett jelen lévő motívum még nem került elő. 

"....madár 
az ablakomra koppan
s már messze száll.
Mint kőből készült rózsaszál,
szivemben olyan mozdulatlan
egy szép madár"
(Weöres Sándor: Rongyszőnyeg 22, részlet)

A rózsa metafora mint az örök szépség kifejezője. 

Egy másik versben is megjelenik ugyanez a virág, némiképp módosult jelentéssel: 

""Az egyik asszony, a máskat viszik,
vadrózsafává lett a harmadik. -
Két kislány, nagy kutyával, hófehéren,
bárányfelhők közt ballag át az égen."

(Weöres Sándor: Rongyszőnyeg, 59 részlet)

A virágok pozitív jelentésben itt is megjelennek: 


"Boldog hajós, kit ezeréve felgyűlt
kivánság küld a tengerre, viharba.

Boldog pásztor, kiben évezrek álma
lomha nyájként ezer fejét lehajtja.

Boldog mező, hol ezeréve nyílnak
mindg egyfajta, új meg új virágok,

..." 

(Weöres: Rongyszőnyeg, 138 részlet)


A verssorok jelentése több mint amit leírtam, beleérző áttekintéssel, újabb és újabb olvasással jöhetnek gondolataink. Ha időnk van rá, tegyük meg!


©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

2020. július 21., kedd

Virágok 3.

Ősrégi toposz az ellenkező nem tagját, tagjait egy-egy virágnévvel illetni. Főleg a férfiak a lányokat. 

Vajon a nem megszokott virágábrázolás itt mit jelenthet? 

"Anne-Marie,
hozz kávét Lénártnak és nekem, 
te szerelmen túli szerelem,
viaszból öntött rózsa"
(Weöres Sándor: Széltornya, 5. részlet)


Ha a virágokból egész csokréta van, az mire utalhat? Lányokra? Szerelemre? 

Egy újabb versrészlet erről is lerántja a leplet. 

"Kis híd, deszka-híd,
az ár téged hova vitt?
Három csacsi, szürke, törpe,
ottbámult a víztükörbe.
Nem szedtek ők szép bokrétát,
legelték a margarétát,
csülkük három rétre sétált,
fülük hat mezőre szétállt.
Csacsi-járta deszka-híd
   az ár hova vitt? 

Gyöngy-ág, rózsa-ág,
hova lett a bóbitád?
Három lepke, kék, zöld, sárga,
ott libbent a napsugárba.
A virágot ők se szedték,
 csak a szirmát érintették,
úgy sodorták az illatot,
mint egy selyem-gombolyagot.
Lepke-ülte rózsa-ág,
   hol a bóbitád? 

   Kő-ház, messzi ház,
parazsadra ki vigyáz?
Három kislány, fürge, szőke,
ottan fűzött cérnát tűbe.
Fűzögettek, tűzögettek,
aztán virágot is szedtek,
három csokor lett belőle,
így tipegtek esküvőre. 
(Weöres Sándor: Rongyszőnyeg, 140, részlet)


©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

2020. július 12., vasárnap

Virágok 2.

A virágok szerepeltetése a költeményekben gyakori jelenség, a kedves alakjának szép szimbóluma. 

Vajon a különböző virágok más-más karaktert mutatnak? Vagy éppen a szerelem sokféle formáját lehet érzékletesen kifejezni más-más virággal? Más illik a reménytelen, a lángoló, a szenvedélyes, a viszonzatlan, a kérészéletű szerelemhez? Konnkrétan milyen virágok jelenítik ezeket meg? 

Mi több, ki lehet fejezni a különböző emberi kapcsolatokat virággal? 


Weöres ezt teszi. 


"Gyönge szellő szálldogál,
langyos eső hulldogál.
A csöngei temetőben
három kislány járkál. 

Egyik mondja: "Jó anyám."
Ahová ér, 
árvácska nől a nyomán. 

Másik mondja: "Magzatom."
Ahová lép, 
rezgőfű nől az uton. 

Harmadik szól: "Szeretőm."
Amerre jár, 
pipacs nől a dombtetőn. 
(Weöres Sándor: Parasztballada) 


©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

2020. július 7., kedd

Virágok 1.

A napokban már nagyon készültem arra, hogy új bejegyzést írjak. 

Terveim szerin olyan verseket fogok elővenni, amiben virágok, növények szerepelnek. Ennek több oka is van. 

Egyrészt szeretném kiemelni Weöres költészetének témagazdagságát (valamikor remélhetőleg a formagazdagságra is sor kerülhet), másrészt növénykedvelőknek szeretnék segítséget nyújtani, s a magam kedvtelése miatt is teszem. 

Ráangolódásként idézzük fel magunkban, mi mindennek lehet a megtestesítője, ha úgy tetszik: szimbóluma a virág? 

- szerelemé
- a szeretett lényé (lányé)
- a tavaszé
- a nyáré
- esküvőé
- lakodalomé
- gyerekszületésé
- az életé
- nyüzsgésé
- a halálé?

Van talán olyan, aminek szintén szimbóluma, és nem soroltam fel? 

Az első részlet az Ophélia éneke című versből való. 

"Kökörcsin, zsálya, nefelejts,
tátogató-virág...
Egy szép leányért könnyet ejts,
egy könny nem a világ."


A vers virágai igazi különlegességek még a virágok között is! Élénk színeikkel és formájukkal már messziről hívogatnak, a kökörcsin és a zsálya illata pedig szintén figyelemre méltó! Színbeli, fajta- és formabeli sokszínűségük ebben a versben is jelentőséget kap. 

A kökörcsin az elhagyottság és a várakozás virága.

A zsálya gyógynövény. Az erény szibóluma, illetve Mária gyógyító erejét jelképezi. 

A nefelejcs már a nevében is utal a szerelemre. A következő fogalmak kapcsolhatók hozzá (a teljes lista felsorolása nélkül): remény, búcsúzás, halál. 

Az oroszlánszáj (tátika) a kecsesség és a női báj jelképe. 

A négy virágból összerakott csokor igen színes, élénk, dús lenne akár a maga fizikai valóságában, akár a jelképeket tekintve is. 

Ha visszatekintünk a címre, Ophéliáról is kell ejtenünk néhány szót. Hamlet kedvese virágokkal (rozmaring) próbálta gyógyítani a dán királyfit. 


Önnek van kedvenc virága? Elgondolkodott azon, minek a szimbóluma lehet az a virág? Vagy azért szereti, mert szép? Netán egy kedves élmény kapcsolódik hozzá? 


©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

2020. július 2., csütörtök

Weöres Sándor és Móricz Zsigmond

Vajon ismerhette egymást Weöres Sándor és a ma évfordulós  Móricz Zsigmond? 



Móricz 1930-ban. Forrás: Fortepan, 55254, Adományozó: Magyar Bálint


Tekintve, hogy Weöres verseit a Nyugat egészen korán publikálta már, (az Arcanumban pedig találni olyan 1929-es Pesti Hírlapot, amelyik leközli a verseit)  a nagy író előbb találkozhatott műveivel, mint magával a költővel. Vagy mégsem? Ki tudja, bemutatta-e neki valaki?

Bárdosi Németh János visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy a diák Weöres - amellett, hogy személyesen felkereste a nyugatos költőket, Babitsot és Kosztolányit, és levelezett is velük (erről bővebben  itt és itt), láthatta Szombathelyen, amikor fent említett barátja meghívta őket a Nyugat-estekre. Bárdosi és Weöres levelezéséből tudjuk azt is, hogy a meghívni vágyott vendégek között Móricz Zsigmond is szerepelt.

Mi köti még össze Móriczot és Weörest? 

Egy terjedelmes tanulmány szól kettőjük gyermekköltészetben betöltött szerepéről. Móricz már a Hét krajcár előtt írt gyermekverseket, melyek akkor még visszhangtalanul maradtak. Csaknem biztos vagyok benne, hogy legalább egy-két ilyen alkotását ismerik az olvasók. 

Érdemes elolvasni a tanulmányt teljes terjedelmében. Itt található: 



©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

2020. április 14., kedd

Könyvtár és Weöres

Ma, a könyvtárosok napján mi is lehetne időszerűbb, mint megemlékezni a költő és a kulturális intézmény kapcsolatáról.

Magam is több posztot írtam már erről, megemlékezve Pasteiner Ivánról, a nagyon művelt, kiemelkedő szakmai elhivatottsággal rendelkező könyvtárosról.  Szó volt a háborús évekről, és arról is, hogy a könyvtárosok segítségével kincsekre is lelhetünk, nevezetesen egy újabb világnapra.

Weöresről tájékozódhat még a kedves Olvasó itt is: https://tudaskozpont-pecs.hu/index.php?m=5&id=2

Ebben az időszakban nem járhatunk könyvtárba sajnos, de ingyen használhatjuk az Arcanumot, a könyvtárak katalógusát is, és ez bizonyára enyhít olvasáséhségünkön.

Ma pedig valóban érdemes elgondolkodni azon, hogy milyen sokat tesznek a könyvtárosok is értünk.


Miben segítettek minket?


Ugyan nem könyvtár, hanem múzeum falán látható ez a dombormű, mégpedig Székesfehérváron. Saját fotó

Felhasznált irodalom


©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

Kinek írt Weöres verset?

A mai nyári rövid blogbejegyzésben arra buzdítom a kedves Olvasót, hogy bátran lapozgasson Weöres-kötetében, és fedezze fel, kinek írt verse...