ne bocsáss el kicsi bátyám"
(Weöres: Ha vihar jó a magasból)
Talán bosszantó, talán várt dolog számunkra a manapság hirtelen jövő zápor, zivatar. Ilyenkor talán valóban nagyobb is az igényünk mások társaságára, ahogy a vers is sugallja.
És a lélek vihara? Még inkább vágyott egy vagy több személy közelsége, megértése.
Ha nincs senki, talán versekhez fordulunk. Mi segít a megnyugvásban?
 |
| A képet Lőcsei Péter szíves hozzájárulásával közlöm. |
Döbbenetes... :-)
VálaszTörlésGyermekkorom / Kamaszkorom olvasmányai3ból szoktak olykor eszembe jutni (néha csak emkékfoszlányként) versidézetek. És most, e blogot olvasva, csak "kapkodom a fejem": hát ez is, meg az is Weöres Sándor művéből van??
Ez jutott eszembe a fenti, "kicsi bátyám"-os idézetet olvasva is.
Üdvözlettel: egy kora reggeli olvasó