Méltatás Mentes Tamástól

Sokan írtak Weöresnek emlékverset, sokan méltatták őt az irodalomtörténészek közül. Ismert irodalomszervező munkássága, melyhez hozzátartozott a lapszerkesztésben segédkezés, tanulmányok kérése nagy és elismert költőktől, íróktól, természetesen ez a fiatal Weöresre volt jellemző, még a fordulat éve előtt.


Tudjuk, hogy Weöresnek voltak mesternek nevezett példaképei, ihletői, de ma egy olyan állításba szaladtam bele, mely elgondolkodtatott. A tartalmával is, de azzal is, hogy Weöres afféle irodalmi Széchenyiként milyen sokat tett a magyar kultúráért, már ami az irodalmárok útjának egyengetését illeti. Nem csigázom Önöket tovább, idézem :


"Egy motívumot tennék hozzá, erről talán kevesebb szó esik. Nagy gondot fordított az utánpótlás kinevelésére. Nem alapított a szó igazi értelmében vett iskolát, de a mi évtizedeink élvonalában ott vannak azok, akiket (így, úgy, ő tudta csak, hogyan) költővé varázsolt. Sokszor olyan fiatalokat is, akikről más nem gondolta volna; aztán egyszer csak, esetenként sok év múlva, beértek. Akadémiai, egyetemi rang nélkül érte ezt el, intézményi háttér nélkül. Napjainkból nem is tudnék hasonlóra példát mondani." (Mentes, 2013)


Bizony, ez elgondolkodtató. Jó hírnek számít: ha valaki csendben, rendben él az elvei szerint, példamutatásával elérheti, hogy lesznek követői, a kultúra követei. 

FELHASZNÁLT IRODALOM

Akinek varázsereje van – Weöres 100

In: http://mandarchiv.hu/cikk/1900/Akinek_varazsereje_van__Weores_100

©️ Dr Stareczné Kelemen Éva