Nyár, messze száll?

"Az ember szíve kivásik
egyik nyár akár a másik".
(Weöres: Valse triste)

Talán megkísértett már minket is a 'minden ugyanaz' érzése, pedig a nyár a maga különleges élményeivel, hatásaival bizony mindig tudna egyedi is lenni.


Mitől lesz egyedi, élményekkel teli a nyarunk? Bizonyára nem a programok hajszolásától, attól, vajon hány emberrel találkozunk. Mi lehet a titka?



Weöres sorai szerintem erre is illenek:

"Az életet ne úgy tartsd távol magadtól, hogy elbújsz előle, mert észrevétlenül utánad kúszik, vagy váratlanul összeroppantja rejtekhelyedet. Nem lehet megszökni tőle, még a halálba sem. Az életet úgy tartsd távol magadtól, hogy uralkodni tudj fölötte:ahogy a kígyó fölött, síp-zenéjével, a kígyóbűvölő uralkodik. 

Míly zene, melytől az élet kígyója megszelidül és engedelmeskedik? Amely a véges igényeket levetkőző, meztelen, határtalan lélekből árad. Sem a tétlen remeteségben, sem a tevékenységben nem győzheted le az életet; csupán önmagadban, ha gyarló tulajdonságaidat úgy rendezed,hogy a tökéletes mértékhez igazodjanak. 

Ha ezt eléred: tétlenséged is tevékeny, mint a napsugár;tevékenységed is tétlen, mint az időjárás váltakozása."(Weöres: A teljesség felé)


©️ Dr Stareczné Kelemen Éva