2019. július 31., szerda

Forróövi motívumok

1

"Gyümölcs-fürt, ingatja a szél.
Ágon libeg, duzzadtan a fénytől.
Gyümölcs-fürt, kelő melegben.
Puha lomb közt ingatja a szél. (...)"

Próbáljuk elképzelni a fentieket minél színesebben!

6
"Ég a tűz,
lobog a tűz, dobog a tűz,
a tűz!
Lüktet a parázs, a nagy szív,
lélelkzik a láng, a nagy tüdő."

Ezúttal a hangokat, hanghatásokat figyeljük, miközben újra és újra elolvassuk a részletet!

4
"Ballag a folyó, mindig ballag.
Szakálla mögött gondolkodik.
Sokféle szirmot gondol a folyó."


Ebben az esetben a vers nagy, monumentális mozgásait képzeljük magunk elé.


FELHASZNÁLT IRODALOM


Weöres Sándor: Egybegyűjtött írások, Budapest, Magvető Kiadó, 1970. (I. 601-602. oldal)


©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

2019. július 30., kedd

Epigramma - de vajon mi a címe?

"Úgy nézik ma a verset, mint egy párt-igazolványt:
vállalt elveidet kérdi az új kritikus.
Mert mi a lényeg a versben? az "álláspont", a "szerepkör"
 - vagy legalább eszerint mér ma az új kritikus."
(...)


"Oly szomorú, ha nemes fát tép ki a szél gyökerestől.
Fájdalmas, ha a mű csonka lesz, abbamarad.
Csonkán is rege-kincs a Tiéd - de kivánhat a lélek
porba-lökött hontól üdvöt a tiszta dalért? "
(...)


A képet Lőcsei Péter engedélyével és szíves hozzájárulásával közlöm. 



©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

2019. július 29., hétfő

Alvó leány

Volt már részünk abban, hogy alvó lányt szemlélhettünk? Milyen érzések kerítettek akkor hatalmukba?


"Fél-vállra hull
gyerek-feje,
széjjelsimul
halvány haj-erdeje,

száján kering
a levegő,
ütemre ring
zárt medrein a hő

- csak alszik ő,
lehúnyta két
lakk-fényt verő
sötét dió-szemét.

Súlya alatt
a pamlagon
előfakad
egy nyúlt hullám-idom

s a termetet
úgy folyja be,
mint éneket
a lant kísérete."
(Weöres: Alvó leány, részlet)

Mely testrészekről esik szó, mely segíti a képalkotásunkat?
A hasonlat melyik más művészeti ág tájára kalauzol el minket?
A rövid sorok, az áthajlások milyen szerepet töltenek be?
Az egész verset áthatja a mozgás: mely szavak segítségével történik mindez?


A képet Lőcsei Péter engedélyével és szíves hozzájárulásával közlöm. 


FELHASZNÁLT IRODALOM


Weöres Sándor: Egybegyűjtött írások, Budapest, Magvető Kiadó, 1970. (I. 169-170. o)


©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

2019. július 28., vasárnap

Mária siralma

Egyik legkorábbi nyelvemlékünket juttatja eszünkbe Weöres Sándor verse, ám számos eltérés is mutatkozik. Azt kérem Önöktől, hogy ezúttal arra figyeljenek, ami különbözik a két versben.

Itt található az eredeti:

https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%93magyar_M%C3%A1ria-siralom

A következőkben pedig Weöres Sándor: Mária siralma című verséből idézek.

"Nem tudtam a búról,
most a bú megölel,
halványsággal belehel.
Jaj nekem, én fiam,
égi virágszál,
igen elváltoztál,
messzire távoztál.
Iszonyú vasszegek
törik a csontodat,
facsarják izmodat,
jaj én fiam, én fiam,
feketülő vérrel
csombókos a hajad.
Az éjjel álmomban
kicsi baba voltál,
fürdettelek téged
egy nagy tekenőben.
(...)


Ha másféle érzelmeket vált ki Önökből a két vers, próbálják megtalálni, hogy mi az oka. Ehhez szükséges egyfajta nagyon lassú olvasás, és befelé figyelés. Ha úgy egyszerűbb, írják le a gondolataikat, érzéseiket.

Térjünk vissza a különbségekre, de csak néhány mondat erejéig: Az első sorok tartalmi egyezősége ellenére is van különbség: A 'Nem tudtam a búról" jóval hétköznapibb módon hangzik, mint a fosztóképzővel ellátott: "tudotlon". A nyelvemlék múltidő-használata  is a múltba vész. A 13. századi vers számomra  erősebb tónusú képeket fest, Weöresé pedig attól lesz kontrasztos, hogy a "bú" fogalomhoz a "megölel" kapcsolódik. Az igéről nekem inkább a szeretet jut eszembe mint a szomorúság. De egyben a 'megölel" is érzelmi szempontból erős cselekvést feltételez.

Talán ez a fajta tartalmi összehasonlítás a legkézenfekvőbb, így bátorítom Önöket a keresésre.

Érdemes összevetni a két vers ritmusát, rímeit, szótagszámát, a versek tördelését, a metaforahasználatot, az ismétlések szerepét.



Krisztus-kereszt Mária ábrázolással, Magyarország, Balaton, Tihany, 1959. 
Forrás: Fortepan Kód: 28070, Adományozó: Umann Kornél




FELHASZNÁLT IRODALOM



Weöres Sándor: Egybegyűjtött írások, Budapest, Magvető Kiadó, 1970. 




2019. július 27., szombat

A Rongyszőnyeg állatsereglete 4.

Kedves Olvasó!

Ezúttal arra kérem Önöket, hogy az idézetek elolvasásakor arra figyeljenek, hogy milyen érzések keletkeznek Önökben! Olvassanak lassan, kimérten, ráérősen!


"Négyen ballagtunk kinn a réten,
így múlt el az én gyermekségem.
Kettő kislány volt, egy meg kutya volt.
Az ég nagy-nagy kékszárnyú lepke volt." (59)

"Ág nem himbál,
fecske nem száll,
béres nem arat.
Ó ne vidd el
két szemeddel a napsugarat!" (60)

"Zsiráfok álom-szerű futása," (61)

"Hol ember szántott, nyúl futott,
kóró sem integet -" (62)

"Sötétben meghuzódva
szundítanak a pulykák." (63)

"Hozzuk ki a labdát,
rakjunk güzü-csapdát,
csattogjon a csillagos ostor." (66)

"Hol gyíkok surrantak és párok ültek,
csak a hó fekszik a kertben
és elaludtak a pávák." (67)

"Szivedet kis mécsnek véltem,
mely egy légynek is örül-
(...)

Jó, hogy nem vagy cirmos macskám,
amilyen gonosz vagyok." (68)

"Hallja kint a síma rét
Ung királynak énekét
és nótára hajladoz
lepke és füszál." (69)

"Duna mellett kopár fa,
rászállott a madárka," (72)

"A hársfa mind virágzik
a csíz mind énekel,
a lomb sugárban ázik,
csak szíved alszik el.
(...)
nem is figyelsz utánok,
kedved beszőtte pók." (76)

"Borjú a réten,
fák alatt
egymagában
áthalad," (78)

"A fecske, gólya eltünik
szürke varju ül lakodalmat." (80)

"Aki úgy szereti az életet,
mint moslékot a disznó:
nem gyűlöli a halált, ki a vályút elrántja előle." (83)

A képet Lőcsei Péter engedélyével és szíves közreműködésével teszem közzé.


©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

2019. július 26., péntek

A Rongyszőnyeg állatsereglete 3.

A harmadik állomáshoz értünk, az élményszerű olvasáshoz most azt kérem Önöktől, hogy figyeljenek arra, hogy milyen hanghatásokat idéznek fel a sorok!


"Két szemem
még álomtól hináros-
Mélybe lenn
éled a kusza város:

mennyi hang,
mely madarakként lebben!
Nagyharang
fürdik alvó szivedben.

Völgy felett
suhan a kedvem hozzád,
szép gyerek,
körüllebegni orcád,

pilleként
megbújni kis cipődben-
Ej te, mért
vagy olyan messze tőlem?

Nap nevet,
süt a sok völgyi házra:
reggeled
lángrózsa koronázza.

Szép gyerek,
napsugaras szerelmem!
Kék szemed
két fecske a szivemben." (42)


"...voltál-e már úgy,
hogy a csukott könyv előtted feküdt,
titkok leltára, szépség ábécéje,
de nem nyithattad ki elolvasásra,
mert rajta szunnyadt egy macskakölyök" (43)


"Szállni, szállni,
messzze szállni,
meg-megállni,
réten hálni -
jó dolgod van szép madár!" (46)

"Hold-lepte úton,
csillag-lepte úton
két kutya kullog,
köves, szeles úton.(...)

A nagyfülü kutya kérdi:
Rózsa-rózsa mit csinál?
A nagyorru kutya kérdi:
Mályva-mályva mit csinál?"(47)

"Kis bogár,
ültess helyedre,"(50)

"A csiga sétál, ttudod, minden estén
füvem közt, mint templombam a keresztény." (52)

"Bíbic-csibe alszik
nedves sás között.
Bíbic-csibe halljad:
űz engem az éj!" (54)

"mint döglött kutya állkapcsa nevetni,
(...)
nem ember sorsa, nem kivánom." (57)

"Béka, béka, kiknek esik az eső?" (58)




Saját fotó - Szombathelyen készült


©️ Dr Stareczné Kelemen Éva



2019. július 25., csütörtök

A Rongyszőnyeg állatsereglete 2.

Ígéretemhez híven folytatom a Rongyszőnyeg állatos idézeteinek összegyűjtését. Ezúttal legyen az a feladatuk, hogy minél élénkebben, sok-sok színnel, mozgással, nyüzsgéssel maguk elé képzelik a sorokat.



"Száll a madár csoda-ívben,
fellegen ül diadalmat,
s lassu, rövid-tagu rákok
járnak a tó-kavicson." (10)

"Rózsa, rózsa, rengeteg,
lányok, lepkék, fellegek,
lányok, lepkék, fellegek,
illanó könny, permeteg". (14)

"Szivemen páva sétált,
most denevér lóg róla,
veréb (...)" (16)

"Ó, ha cinke volnék,
útra kelnék," (19)

"Töprengek.Borzas madarak
szállnak súlyos seregben két karomra," (26)

A füst leszáll, ha csöndes az este.
A fejést lesve
lapulnak a macskák.
Állva szunnyadnak a lovacskák, álmuk a szénára festve
kínai betük kuszasága." (28)

"Szállnak az alkonyi felhők
mint halovány-haju lányok, (...)

Mennyei őzre vadásznak,
nincs nyoma égi vadaknak."(31)

"Fa tövén
tekereg a
kicsi kígyó." (32)

"A kő-béka lassan ment." (33)

"feledd most a cinke fészkét
s a szellőt mely áldva ringat." (34)

"Lányok, ó ti könnyű-röptű vércsék,
mindig készek véletlen kalandra:" (38)


A Weöres-házaspár.
Forrás: Fortepan, Adományozó: Hunyady József, Kód: 115402
©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

2019. július 24., szerda

A Rongyszőnyeg állatsereglete 1.

Talán furcsa egy ilyen cím és összegzés, de talán lesz, akinek hasznos: óvónőknek például.
Az állatok megjelentetése a költészetben lehet a természet leírása, filozófiai vagy erkölcsi tanulság levonása.

Tekintve a példák bőséges számát, egyelőre csak néhány példát hozok. A feladat: vajon minek a jelképe lehet általában a megemlített állat? Mi lehet a szerepe a versben?

"Három csacsi, szürke, törpe,
ott bámult a víztükörbe."(140)

"Kiscsacsi, kiabálj,
örülök a hangodnak!"(2)

"A hársfa mind virágzik,
a csíz mind énekel
(...)
nem is figyelsz utánok,
kedved beszőtte pók" (76)

"Borjú a réten,
fák alatt"(78)

"Sápadtan állnak a bozótok,
megrezzennek a rigó-hangra."(3)

"Kedvesem és kutyám ismeri simogatásom,
de engem egyik sem ismer" (4)

"Kutyateszi Bálint,
Csókaviszi Benedek,
Kocsihasu Péter,
Csukaszemü Pál,
megeszi a szöcskét,
fapapucsot, egeret"(9)


Holnap folytatom....


©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

2019. július 23., kedd

Nyár, messze száll?

"Az ember szíve kivásik
egyik nyár akár a másik".
(Weöres: Valse triste)

Talán megkísértett már minket is a 'minden ugyanaz' érzése, pedig a nyár a maga különleges élményeivel, hatásaival bizony mindig tudna egyedi is lenni.


Mitől lesz egyedi, élményekkel teli a nyarunk? Bizonyára nem a programok hajszolásától, attól, vajon hány emberrel találkozunk. Mi lehet a titka?



Weöres sorai szerintem erre is illenek:

"Az életet ne úgy tartsd távol magadtól, hogy elbújsz előle, mert észrevétlenül utánad kúszik, vagy váratlanul összeroppantja rejtekhelyedet. Nem lehet megszökni tőle, még a halálba sem. Az életet úgy tartsd távol magadtól, hogy uralkodni tudj fölötte:ahogy a kígyó fölött, síp-zenéjével, a kígyóbűvölő uralkodik. 

Míly zene, melytől az élet kígyója megszelidül és engedelmeskedik? Amely a véges igényeket levetkőző, meztelen, határtalan lélekből árad. Sem a tétlen remeteségben, sem a tevékenységben nem győzheted le az életet; csupán önmagadban, ha gyarló tulajdonságaidat úgy rendezed,hogy a tökéletes mértékhez igazodjanak. 

Ha ezt eléred: tétlenséged is tevékeny, mint a napsugár;tevékenységed is tétlen, mint az időjárás váltakozása."(Weöres: A teljesség felé)


©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

2019. július 22., hétfő

Utazunk, utazunk...

Weöres útlevele - a csöngei emlékházban készített fotóm


Saját fotók



De hova, miért, kikkel? Lélekben, vagy fizikailag? Pihenés, szórakozás, vagy munka miatt? Földön, levegőben, vagy "át a vizen"? 


"Ha erős vagy legény, vigyél át a vizen,
mint féltett porcelánt, vigyázva, szeliden."

A lejtőn lefutunk, és nincs tovább utunk."(Át a vizen)


FELHASZNÁLT IRODALOM


Weöres Sándor: Egybegyűjtött versek, Magvető Kiadó, Budapest, 1970.




2019. július 21., vasárnap

Méltatás Mentes Tamástól

Sokan írtak Weöresnek emlékverset, sokan méltatták őt az irodalomtörténészek közül. Ismert irodalomszervező munkássága, melyhez hozzátartozott a lapszerkesztésben segédkezés, tanulmányok kérése nagy és elismert költőktől, íróktól, természetesen ez a fiatal Weöresre volt jellemző, még a fordulat éve előtt.


Tudjuk, hogy Weöresnek voltak mesternek nevezett példaképei, ihletői, de ma egy olyan állításba szaladtam bele, mely elgondolkodtatott. A tartalmával is, de azzal is, hogy Weöres afféle irodalmi Széchenyiként milyen sokat tett a magyar kultúráért, már ami az irodalmárok útjának egyengetését illeti. Nem csigázom Önöket tovább, idézem :


"Egy motívumot tennék hozzá, erről talán kevesebb szó esik. Nagy gondot fordított az utánpótlás kinevelésére. Nem alapított a szó igazi értelmében vett iskolát, de a mi évtizedeink élvonalában ott vannak azok, akiket (így, úgy, ő tudta csak, hogyan) költővé varázsolt. Sokszor olyan fiatalokat is, akikről más nem gondolta volna; aztán egyszer csak, esetenként sok év múlva, beértek. Akadémiai, egyetemi rang nélkül érte ezt el, intézményi háttér nélkül. Napjainkból nem is tudnék hasonlóra példát mondani." (Mentes, 2013)


Bizony, ez elgondolkodtató. Jó hírnek számít: ha valaki csendben, rendben él az elvei szerint, példamutatásával elérheti, hogy lesznek követői, a kultúra követei. 




FELHASZNÁLT IRODALOM



Akinek varázsereje van – Weöres 100

Inhttp://mandarchiv.hu/cikk/1900/Akinek_varazsereje_van__Weores_100


©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

2019. július 20., szombat

Irónia lenne?

Kedves Olvasók!

Bizonyára van elképzelésük arról, mit jelent ez a szó: irónia. Tanításom során egy rövid meghatározást találtam ki: mond valamit, de éppen az ellenkezőjét érti alatta. Hétköznapi példaként a "Már csak te hiányoztál" mondatot szoktam idézni.

Az irodalmi példa legismertebbje pedig Arany János : A fülemile című verséből való.

"Milyen szép dolog, hogy már ma
Nem történik ilyes lárma,
Össze a szomszéd se zördül,
A rokonság
Csupa jóság,
Magyar ember fél a pörtül...
Nincsen osztály, nincs egyesség
Hogy szépszóval meg ne essék,
A testvérek
Összeférnek,
Felebarát
Mind jó barát:
Semmiségért megpörölni,
Vagy megenni, vagy megölni
Egymást korántsem akarja."


Weöres-kötetemet forgatva a következő versrészlet fogta meg a szemem: 


"Oly kort élünk, hogy olcsó a papír,
mindenki versel, sőt jó verset ír.
Illesse tisztelet
(...)
a közéleti hírességeket,
mivel ők írnak még rossz verseket. "
(Rongyszőnyeg, 114)


Ez a vers irónia lenne? Mit gondolnak erről Önök? 




©️ Dr Stareczné Kelemen Éva



2019. július 19., péntek

Petrarca

A hosszú ideje Weöressel foglalkozó irodalmárt is meglepheti, mikor kedvelt szerzőjéről újat tud meg.

A ma évfordulós Petrarca műveit Weöres is fordította. Egy szakirodalomban megtaláltam, hogy a 10, 325, 366. számút a Daloskönyvből. Károlyi Amy is fordított tőle, így elképzelhetjük, ahogy a sorokat csiszolgatván vagy éppen elkészülvén megmutatták egymásnak.

Egy másik írásban (szerk.Kirkham és Maggi) még közös fordítást is találtam. Így még meg is vitathatták a sorokat, szavakat, rímeket. A felhasznált irodalomban a második helyre kerülő tanulmány sok-sok Weöres-fordítást mutat, az olasz eredetivel együtt, érdemes ebből szemezgetni. 




FELHASZNÁLT IRODALOM


Sara Sturm-Maddox
Apolló és Daphné, avagy  a Petrarca-versek szövegének ovidiusi rétege1
In: Világosság, 2004,2-3. 


Petrarca - Kalauz az életműhöz
Szerk: Victoria Kirkham és Armando Maggi
Kortárs Könyvkiadó, Budapest, 2018.

2019. július 18., csütörtök

Még egyszer a zeneiségről és Czigány György visszaemlékezéséből

Akár gyerekként, akár felnőttként olvassuk Weöres műveit, tudatosan vagy öntudatlanul is rácsodálkozunk arra a zeneiségre, mely az ő sajátja. Nem véletlen, hogy annyira sok művét meg is zenésítették.

Ami a gyerekeknek szóló muzsikát illeti, arról itt olvashat.

A kórusirodalom remekeiből itt szemezgettem.

A középiskolai diák verseit már Kodály is megzenésíti, erről is írtam blogbejegyzést.

Czigány György ismét más szempontból mutatja meg nekünk Weöres sokszínűségét:

"Kodály után legjobb szerzőink sora nyúl (elfogadva a vázolt vonzó nehézségek kihívását) Weöres műveihez. Farkas Ferenc rózsamadrigáljától kezdve, Ligeti-darabon, Ránki-operán át a mai fiatalokig hatalmas a termés. Egyik friss darab: Kantáta,  - Petrovics Emilé. Az Élet és Irodalomban Pavane címen, kötetekben Bolero címmel jelent meg a vers, mely a Petrovics-mű szövege lett (Negyedik kantáta). E búcsúzó vers bölcs és bánatos nyugalmához, harmóniájához a Pavane cím illik. Így éreztem egykor. Most mégigs a Bolerőt tartom igazán jó címnek. Különösen, ha Ravel monotóniájára, a makacs mtívumkeringésre gondolok. Weöres Bolerója: szelíd. Tizenkét sorban mennyi változat!" (Domokos szerk. 1990:569)


Forrás: Fortepan, Adományozó: Hunyady József, Kód: 146669



FELHASZNÁLT IRODALOM



Domokos Péter szerk. Magyar Orpheusz, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1990. 


©️ Dr Stareczné Kelemen Éva




2019. július 17., szerda

Levél Füst Milánnak


"A házakon sötétség taraja.
A széken ruháim gubanca s égő gyetyaszál.
Ágyamban fekve, könyved hátán így irok neked
éjfél után, félelmes dolgok pókja, Mesterem.
Engedd, hogy szóljak hozzád s bár ifju volnék, hadd tegezzelek.
Ma fáradt gondolataim úgy lógnak ki az éjszakába,
mint gyászlepel alól a holtak lábai...
Akár mély kútba, hulltam önmagamba és senkise húzhat ki onnan.
Kis falun élek, disznóinknak a korpát tejjel magam keverem,
bár nem vagyok szegény: apám három kocsist tart
s előre üdvözöl akárki és ósdi tisztesség övez...
Néha lányokra gondolok, szeretnék vélük incselegni,
de nincs tavasz nekem. Ládd, ifjuságom így mulik
s fülig magamra húzom az olajos magányt."
(Weöres Sándor: Levél Füst Milánnak, részlet)


Füst Milán, író, költő.
Forrás: Fortepan, Adományozó: Hunyady József, Kód: 107313


Ma ünnepeljük Füst Milán születésének 131. évfordulóját. A fenti vers a Nyugatban jelent meg 1935-ben. Weöres mesterének tartotta Füst Milánt. Már középiskolás korában falta a műveit. Leveleztek, Weöres elismeréssel szólt Füst műveiről, sőt, amikor nem jelent meg a Sorsunkban a tanulmánya róla, ott is hagyta a lapot. 


FELHASZNÁLT IRODALOM

http://epa.oszk.hu/00000/00022/00592/18617.htm


Lőcsei Péter: Weöres-mozaik, Vasszilvágy, Magyar Nyugat, 2014.

2019. július 16., kedd

Városok, földrajzi nevek Weöres Sándorral kapcsolatban: Székesfehérvár

Nyaralásunk alkalmával tudtam, hogy Székesfehérvárra is el kell látogatnunk. Szerettem volna látni személyesen azt, amit most Önök ezen a képen.


Az Országzászló tér 2. alatt lévő Szent István Király Múzeum falán látható kép. Saját fotó.


A képen talán csak érzékelhető mint tisztán olvasható Weöres Sándor: Kutya-tár című versének első strófája. De miért is?  Kutyafülű Aladár című blogbejegyzésemből megtudhatják.

Annyit azonban erről a tábláról is láthatunk, hogy Weöres Sándor 1947-ben volt a múzeum igazgatója (a domborművön az idézett irodalom szerint rossz adat szerepel).

 Ha nem a térről, hanem a főútról közelítette meg, akkor az udvar ötlött a szemébe először....





Ezen a bejáraton lépett be....



Ha az ódon falak helyett inkább levegőre vágyott, akkor ezen az ajtón léphetett ki az udvarra...




Ez a látvány tárulhatott a szeme elé....




De az udvarra kilépve ezt is láthatta...





Az épületben a kedves pénztárosnő figyelmembe ajánlotta a könyvtárosukat, aki tudott is néhány érdekességgel szolgálni. Elmondta, hogy a nyolcvanas évekig ez az épület volt a múzeum főépülete, s hogy Weöresről valóban csak néhány, anekdotaszerű adatról tud a múzeumigazgatóság idejét tekintve, ám mégis büszkén emlegetik, hogy született egy vers ezzel a hellyel kapcsolatban, méghozzá olyan vers, amit minden magyar óvodás hallhatott, esetleg tud is kívülről. Radnóti Aladárról is ejtett néhány szót, erről többek között itt olvashatnak:

 https://szikmblog.wordpress.com/2014/08/13/weores-sandor-a-fehervari-muzeumigazgato/



FELHASZNÁLT IRODALOM




2019. július 15., hétfő

Ha vihar jő a magasból...

"Ha vihar jő a magasból,
ne bocsáss el kicsi bátyám"
(Weöres: Ha vihar jó a magasból)


Talán bosszantó, talán várt dolog számunkra a manapság hirtelen jövő zápor, zivatar. Ilyenkor talán valóban nagyobb is az igényünk mások társaságára, ahogy a vers is sugallja.


És a lélek vihara? Még inkább vágyott egy vagy több személy közelsége, megértése.

Ha nincs senki, talán versekhez fordulunk. Mi segít a megnyugvásban?


A képet Lőcsei Péter szíves hozzájárulásával közlöm.



2019. július 5., péntek

Egy kis visszatekintés

Nyári szabadságom előtt hadd idézzem fel az immár több mint fél éves Weöres Sándor blog témáit.

Legnépszerűbb máig a legelső, költő születik című blogbejegyzésem volt. De olvashattak Weöres diákkoráról, házasságáról, pályatársairól és barátairól, a kezdő évek köteteiről, művekről.

A sok-sok írás mellett igyekeztem változatos képanyaggal színesíteni a blogbejegyzéseket, és időnként játékra is invitáltam az olvasót. A blog bal oldalán betűrendben megtalálható tárgyszólista talán segít is abban, hogy megtalálják azt, ami érdekli Önöket.


Önöknek mi tetszett igazán, miből lehetne több?

A nyári pihenés, melyre céloztam, több szempontból is aktuális. Rengeteg olyan anyagot kaptam, melyet idő hiányában képtelen voltam átnézni, de arra várnak, hogy megjelenhessenek. A nyarat arra is szeretném felhasználni, hogy utazásaim során újabb képeket készítsek. A jövő héten már lesz is erre módom, de ez szintén időigényes feladat.

Bízom benne, hogy néhány napig a már megjelent blogbejegyzéseket olvasgatva lesznek majd szép élményeik, július tizenötödikétől pedig újra részesei, olvasói lesznek a naponta megjelenő kis írásoknak.

Weöres Sándor a centenáriumi vonaton - saját felvétel.

©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

2019. július 4., csütörtök

Úti jegyzet

"Kereszttel ékes déli ég,
egyenlítői éjszaka,
te szédítő betel-virág,
te kéklő homlokú bivaly,
rettentő fénnyel táruló,
ki abroncsoddal átfogod
a nyugtalan tenger körét,
melyen mint  zöldes és kerek
levélen a kemény bogár
halad a testes gőzhajó
a széllel szembe, hogy hajam
szíjként csapkodja arcomat,"



Talán a nagy meleg, talán a pihenési szezon kezdete, talán az utazás vágya ihlette ezt a blogbejegyzést: bízom benne, hogy sokak átélik, vagy osztoznak ebben a hangulatban.

Önök hova utaznának? Miért? Olvastak-e álmaik helyéről szépirodalmat, akár prózában, akár versben? Ha versben, annak ritmusa hozzáadott-e az élményhez, felidézett-e valamit a tájból?


A fiatalabbak kérdései ezek lehetnek: miért, milyen céllal utaznak az emberek? Weöres Sándor, vagy általánosságban a művészeké mi lehet? Az utazás milyen szimbolikus értelmet hordoz?
Ki örökítette meg utazásait műveiben?


Szingapúri képeslap, melynek másik felén WS írása van.
A képet Lőcsei Péter engedélyével és szíves hozzájárulásával közlöm.


FELHASZNÁLT IRODALOM

Weöres Sándor: Egybegyűjtött írások, Budapest, Magvető kiadó, 1970. (I. 155.o)


©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

2019. július 3., szerda

Éjszaka

"Végtelenül únom szünetlen
zártságomat egy férfi-testben,
percre sem múlik jelenléte,
közös ágyban kell hálnom véle,"
(Nocturnum, részlet)



Kedves Olvasók, kedves Hölgyeim és Uraim! Megélték-e azt, hogy az éjszaka különleges gondolatokat, nézeteket szült? Akkor talán még mélyebben megértik a fenti idézetet. Weöres Sándor költészetében máshol is előfordul ez a téma: Az éjszaka csodái című vers jó példa erre.


Talán emlékeznek más költők vagy írók hasonló verseire. Kik is jutnak eszünkbe? Mi történik ezekben a művekben? Mivel szembesül a lírai én az éjjel folyamán?


Ehhez kívánok jó töprengést, verskeresgélést, és ha van kedvük, osszák meg velem is ötleteiket!




FELHASZNÁLT IRODALOM



Weöres Sándor: Egybegyűjtött írások, Budapest, Magvető Kiadó, 1970.  (2 köt. 442)


©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

2019. július 2., kedd

Ima

"Hűséges gyémánt tornyom,
ne hagyj eltántorodnom ...


Ma delelőjén áll az életem.
Te, aki sugarat öntöttél szivemre: segíts nekem,
halkan éneklő asszony, aki áthatolsz a mulandóságon!"

(Ima, részlet)


A nagy meleg, a munka, a gondok talán kiveszik az erőnket. Más emberek gondjai minket is lehangolhatnak, így fontos, hogy minden nap erőt meríthessünk. Weöres Sándor szép imája segítsen ebben.



FELHASZNÁLT IRODALOM


Weöres Sándor: Egybegyűjtött írások, Budapest, Magvető kiadó, 1970. (I. kötet, 14. oldal)


©️ Dr Stareczné Kelemen Éva

2019. július 1., hétfő

A kettős én + egy képvers

"Te nem ismered a zuhatagot,
de bőven zúdítod rám;
te tán beéred már a pára-cseppel,
s enyémek mind a piacok
hol fehér táblán feketén jegyzik
az eladó mulandóságot
hogy élvezzem lezuhanóban
a pillanatból fénylő csillagot;
csak a meddő boltozatot,
az örök halált vedd le rólam!"
(A kettős én, részlet)



Érezte már a kedves Olvasó magát ilyen furcsán, mintha belül nem tudna dönteni?



Nos, ha filozófiára nem nagyon vágyik, nézzen meg egy látszólag különböző verset Weörestől, melynek címe: Tapéta és árnyék.

Itt megtalálható: https://www.artpool.hu/Poetry/soundimage/Weores.html


Milyen érzéseket, képzeteket kelt a vers első látásra, és néhány elolvasás után?


©️ Dr Stareczné Kelemen Éva


Kinek írt Weöres verset?

A mai nyári rövid blogbejegyzésben arra buzdítom a kedves Olvasót, hogy bátran lapozgasson Weöres-kötetében, és fedezze fel, kinek írt verse...